LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Mondok néhány példát önnek, Schiffer képviselő úr, hogy el tudja képzelni a helyzetet, hogy hogyan működhet egy ilyen rendszer.

Én azt gondolom, hogy abban a kérdésben, hogy vajon, mondjuk, a segélyezés helyett a munka világát erősítsük, és a közmunkának az átszervezésén gondolkodjunk, abban bizony nagyon komoly erkölcsi természetű dolgokról is beszélni kell, nagyon komolyan kell beszélni arról is, hogy a civil társadalom hogyan vesz részt, hogyan szól hozzá ezekhez a kérdésekhez, vagy a szociális ellátórendszer átalakításáról. Most csak arról beszélünk, hogy mit csinál az állam, mit csinálhat a munkaadó meg a munkavállaló, és nem veszem azt észre, hogy hihetetlen sok feladatot a családok vehetnek át, és nem az államnak kell olyan dolgokért hihetetlen sok pénzt fizetni, amit a család, a civil szervezetek, az egyházak megoldanak.

Számtalan olyan példát tudok önnek mondani, ami pontosan arról szól, hogy ki kell bővíteni azt a rendszert, amelyik az adott társadalmi-gazdasági kérdésekhez hozzászól. Mindegyik olyan kérdés. Én azt hiszem, hogy erről kell inkább beszélni, és nem arról, hogy most leszűkítem ezt az egészet csak a gazdaság két szereplőjére, mondjuk, a munkaadóra meg a munkavállalóra. Ha a privatizációt megkérdezem, ott bizony másoknak is hozzá kell szólni ehhez a kérdéshez. A nagycsaládosnak hozzá kell szólni ehhez a kérdéshez, meg egyáltalán a civil társadalomnak, a környezetvédőknek hozzá kell szólni ehhez a kérdéshez. A fenntarthatóság egyik félnek sem érdeke, de a civil világnak rengeteg olyan szereplője van, aki a fenntarthatóságért kiáll.

Én úgy gondolom, hogy rossz irányba tájékozódik ebben az ügyben.

Forrás: parlament.hu