TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat értékesítési kvótarendszer-szabályai több kérdést vetnek fel. A javaslat szerint július 1-je és október 1-je között a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok között, amelyeket 20 milliónál nagyobb hitelösszeg terhel, lehet az árverezést megkezdeni. A teljes hitelállományt nézve ez a 8 százaléka a problémás hiteleknek, ez körülbelül 7200 lakást jelent. Ha ezt az éves lakásforgalom függvényében nézzük, akkor érdekes számokat látunk: 2008-ban 140 ezer darab volt az értékesített lakások száma, ez 2010-ben 73 ezerre csökkent. Ha ezt a 7200 lakást nézzük, amely a piacra kerülhet, ez a tavalyi évnek a közel 10 százalékát teszi ki.

Kérdés, hogy milyen területi, méretbeli, illetve minőségi megoszlásban találhatók ezek a lakóingatlanok, illetve hogy a moratórium feloldása végül milyen területi felosztást határoz majd meg. Kérdés, hogy valóban elárasztják-e a hitelintézetek a több mint hétezer nagy értékű lakással a piacot, gyengítve így a pozíciókat, illetve kérdéses ezen lakások piaci megoszlása. Amennyiben a hitelintézetek a tömeges piacra dobás mellett döntenének, úgy nem kizárt egy jelentősebb áresés a legértékesebb ingatlanok között.

Mivel pontos információk nem állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a nem fizető nagy értékű lakások inkább nagyobb vidéki házak, téglaépítésű társasházak, esetleg újszerű, modern otthonok, ezért jelenleg azt sem lehet biztosan meghatározni, hogy ezeknek a lakásoknak a piacra kerülése hogyan érinti például az új lakások piacát.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(12.10)

Forrás: parlament.hu