DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök alaptörvénye szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, illetve dolga az, hogy elfogulatlanul őrködni tudjon az ország demokratikus működése felett. Logikus tehát az az elvárás, hogy az elnök jogállásáról és juttatásairól szóló törvény olyan szabályozást tartalmazzon, ami segíti ezeknek a feladatoknak, ezeknek a funkcióknak a kiteljesítését. Tehát elsősorban abból a szempontból szükséges és érdemes vizsgálni ezt a javaslatot, hogy ez mennyiben segíti ennek a funkciónak a kiteljesedését, mennyiben garantálja és biztosítja azt, hogy valóban elfogulatlanul tudjon az elnök őrködni az ország demokratikus működése felett, és hogy valóban kifejezhesse a nemzet egységét.

Ahogyan már az előbb is elmondtam, az önök alaptörvénye, illetve az a gyakorlat, ahogyan a mai hatályos keretek között is a kinevezési, megválasztási jogot gyakorolják, az cseppet sem garantálja azt, hogy ezt a funkciót jól tudja betölteni, konkrétan akár a köztársasági elnök is, hiszen önök olyan rendszert építenek, ahol nincsen semmilyen kontroll, ahol egyszemélyes hatalom van, a miniszterelnök egyszemélyes hatalma határozza meg a viszonyokat, és ahol azok az intézmények, amelyek egyébként egy normálisan működő demokráciában kellene hogy kontrollt gyakoroljanak, kellene, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét működtessék, ezt önök szisztematikusan, lépésről lépésre kiiktatják a Magyar Köztársaság jogrendjéből. Kiiktatják azzal, amikor az Állami Számvevőszéket elfoglalják, amikor a médiahatóságnak olyan jogokat adnak, ami lehetetlenné teszi, hogy a közmédia függetlenül működjön, és folytathatnám tovább a sort.

Hogyha ebből a szempontból vizsgáljuk ezt a törvényt, amely egyébként az előbb kifejtett gondolatoknál szűkebb területen szabályoz, akkor azt kell mondjam, hogy ellentmondásos, miközben ez a szabály megtartja a hatályos szabályozás lényegét. Tehát az, hogy a köztársaság elnöke kapjon méltó fizetést, méltó juttatást, azt gondolom, ez egy támogatandó dolog, hiszen ez is garanciája lehet annak, kell legyen annak, hogy az elnök a törvényekben, az alkotmányban meghatározott feladatait ki tudja teljesíteni. Tehát összességében az, hogy a hatályos szabályozás alapvetését - ahogy államtitkár úr is utalt erre az expozéban - ez a törvény megtartja, azzal nincs problémánk, az támogatható. Ugyanakkor azokat az ellentmondásokat vagy ha úgy tetszik, hibákat, amelyek annak az elvárásnak, hogy milyen módon segíti egy koherens törvény az elnöki funkciók kiteljesítését, ezekre a hibákra szeretnénk a figyelmet felhívni.

Az első ilyen a politikai főtanácsadókra, illetve politikai tanácsadókra irányadó rendelkezések, amelyeket alkalmazni kell az elnöki főtanácsadóra. Ha azt mondjuk, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, akkor az logikus, hogy az ő apparátusának és személyzetének nem a politikai tanácsadásra vonatkozó funkciót kell gyakorolnia, sőt kifejezetten szerencsétlennek tartjuk ezt a megoldást, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény politikai főtanácsadóira és politikai tanácsadóira irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, miközben ez normális a közigazgatásban, normális, hogy ahol politikusok ülnek felelős állami vezetői tisztségben, ott vannak politikai tanácsadók, főtanácsadók. Ez teljesen normális, egy működő demokráciában semmi kivetnivalót önmagában ebben én nem találok, de különösen kellene ügyelni arra a jogalkotónak, hogy a köztársasági elnöknél más a helyzet.

A köztársasági elnöknél sokkal inkább arra lenne szükség, hogy magasan képzett alkotmányjogászok segítsék az elnök munkáját, mondjuk, annak megítélésében, hogy egy törvényt éppen alá tud-e írni, vagy helyes-e, hogyha aláír, vagy visszaküldi-e az Országgyűlésnek. Erre nézve az elnöknek egy komoly szakmai stábnak kell segítséget nyújtani, ezt én támogatandónak tartom, sőt kifejezetten szükségesnek is tartom, hiszen a jelenlegi köztársasági elnökünk nem rendelkezik azzal az alkotmányos tudással, mint mondjuk, az előző köztársasági elnök, aki ezt saját személyében is meg tudta ítélni; Schmitt elnök úrnak ehhez nagyobb segítségre van szüksége.

(9.20)

Azt gondoljuk, hogy a köztársasági elnök hivatalában a köztisztviselőknek eleve az a 80 százalékos illetménykiegészítés, ami megjár, adna kellő lehetőséget meg kellő keretet ahhoz, hogy ezek a kiváló szakemberek, akikre az előbb utaltam, az elnök urat segítsék a munkájában. Nyilván természetesen egy törvényi szabályozást nem az adott elnök személyére kell szabni, de általánosan ez a felhatalmazás és ez a keret, amiről az előbb beszéltem, szükséges lenne, és ezt hibájának tartjuk ennek a szabályozásnak. Azt szeretném kérni államtitkár úrtól, fontolják, meg, hogy esetleg valami más szabályozással talán ezt a diszkrepanciát ki lehet egyenesíteni.

A másik hiba, amire szeretném a figyelmet felhívni, hogy az alaptörvény 12. cikke úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazásait sarkalatos törvény határozza meg. Most ez egy érdekes újítás, amikor azt mondja a javaslat, hogy mely rendelkezéseinek elfogadásához van szükség minősített többségre, mely szabályok minősülnek sarkalatosnak. Ugyanis az önök alaptörvénye kimerítően határozta meg a sarkalatos, azaz kétharmados tárgyköröket, nem lehet tehát - az én értelmezésem szerint - az alaptörvényen kívüli törvényben egyetlen rendelkezést sem sarkalatosnak minősíteni. Nem lehet az alaptörvényhez képest megismételni azt sem, hogy mely tárgykör sarkalatos. Erre ugyanis az alaptörvény nem adott az Országgyűlésnek felhatalmazást.

Tehát azt gondolom, hogy formai szempontból ez problémás, és egyébként formai szempontból sem világos a sarkalatosságra utaló szabály. Azt gondolom, a kétharmados többség enélkül is el tudja dönteni, hogy mit kell megszavaznia, annál is inkább, mert az alkotmányügyi bizottság gyakorlatából tudom, hogy nagyon sokszor a kormánypárti képviselőknek sincs módjuk elolvasni az előterjesztéseket, mielőtt döntenek arról, hogy egyébként általános vitára alkalmasnak tartják-e vagy elfogadják-e. Tehát azt gondolom, ez nem lehet ok - természetesen volt ebben kicsi irónia is, amit mondtam.

Azt gondolom tehát, hogy a köztársasági elnököt szakszerű munkára alkalmas, de politikai befolyásolására alkalmatlan vagy azt kizáró hivatalnak kell segítenie. Tehát hogyha ezt az elvárást és az alaptörvénnyel való ilyen összefüggést a kormányoldal magára nézve is fontosnak tartja, akkor érdemes azt megfontolni, hogy ezen a néhány ponton korrigáljon, egy koherens, ellentmondásoktól mentes törvény jobban használna - azt gondolom - ezen intézmény funkcióinak a kiteljesítésében. Hogyha ezeket a hibákat hajlandók kijavítani, akkor szerintem jó irányba fog alakulni ez a törvényjavaslat.

Összességében tehát azt kell mondanom, hogy a technikai megoldások tekintetében szükséges korrekciót érdemes lenne elvégezni. Szeretnénk erre biztatni a kormánypárti képviselőket, államtitkár urat pedig arra, hogy az ilyen tartalmú módosító indítványokat fogadja nyitottan, hogy tegyük jobbá ezt a törvényt.

Köszönöm szépen a szót.

Forrás: parlament.hu