DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Ház! A magyar nyelv szépségeiről mi, magyarok sokat tudunk, ezért egy nem magyar anyanyelvű író vallomását idézném nyelvünkről. George Bernard Shaw egy rádióinterjúban a következőket nyilatkozta az angol és a magyar nyelvről: "Angolul beszél és olvas ma már a művelődésre igényt tartó világ nagyobbik fele. Egy igazán tehetséges angol nyelvű írónak a már említett hatalmas előny ellenére is leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie. Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni - folytatódik az idézet. - A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal. Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam ezt a nyelvet - ez a magyarra vonatkozik -, meggyőződésemmé vált, ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét - óriási variációban - változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni."

Ha George Bernard Shaw így beszél a nyelvünkről, akkor mi, magyar anyanyelvűek miért ne lennénk büszkék rá? Az angolok már nem is értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit. Azok eredeti nyelvezetét óangolnak nevezik. Mi magyarok a mai napig megértjük az Ómagyar Mária-siralom hangzását. A magyar nyelv a megcáfolhatatlan élő történelem.

Tisztelt Országgyűlés! Szinte lehetetlen pontosan megmondani, hogy mi az anyanyelv. Lehet viccet mesélni, udvarolni vagy mesét mondani ugyanazzal az eszközzel, a nyelvünkkel, éppen úgy, mint parancsolni, tudományosan bizonyítani vagy ígérgetni. Egy nyelvet leírni Wittgenstein szerint annyi, mint egy kultúrát leírni. Az ember beleszületik anyanyelvének szabályrendszerébe, amelyből kilépni szinte lehetetlen.

Ha a nagy elődökre emlékezünk, mindenképpen meg kell említenünk Bessenyei György nevét, aki elsőként karolta fel az anyanyelv ügyét. Neki köszönhető, hogy az 1770-től 1820-ig tartó ötven évben a magyar nyelv és kultúra nagyjaink gondolkodásának, értékrendjének előterébe került. Hamvas Béla szavaival szólva "az ősök útja és az istenek útja együtt futott". Napjainkban leginkább Kazinczyhoz kötik a magyar nyelv ügyét. Neve egyet jelent a nyelvújítással. Ha a nagy elődökhöz nem is mérhetjük magunkat, a legfőbb szellemi kulturális örökségünk védelme és ápolása kicsi, ám nagyon fontos lépés lehet a helyes úton.

Tisztelt Ház! Az ENSZ 2008-at a nyelvek nemzetközi évének nyilvánította, és megbízta az UNESCO-t az ehhez kapcsolódó program végrehajtásával. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete "a nyelvek fontosak" gondolat jegyében szólította föl a kormányokat, a civil szervezeteket, az oktatási intézményeket a veszélyeztetett nyelvek támogatására az oktatásban, a világhálón, a nyelv és az alkotás, a nyelv és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítésében, a nyelvek kutatásában.

A nemzeti kulturális örökségünk tartóoszlopának, a kulturális magyar nemzet legfőbb összetartó erejének tekintett anyanyelvünkért sokféle valóságos és jelképes tettet hajtottak végre az elmúlt évtizedekben. Mind oktatásunknak, mind pedig művelődéspolitikánknak középpontjában áll a magyar nyelv hagyományos értékeinek megőrzése, új nyelvi értékek létrejöttének bátorítása, illetve a magabiztos és árnyalt anyanyelvhasználat terjesztése. A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény preambuluma úgy fogalmaz, hogy a magyar nyelv védelme megkívánja a társadalom, a közélet, különösen a gazdasági, politikai és kulturális szereplők megkülönböztetett figyelmét. Nem véletlen, hogy éppen az anyanyelvápolás területén a tudomány, a tudománynépszerűsítés és a közművelődés szorosan egybefonódik. A legnagyobb hatókörű anyanyelvápoló civil szervezetekben a nyelvtudomány kimagasló személyiségei vesznek részt. Felelősségvállalásuk a magyar nyelvre mint nemzeti identitásunk meghatározó tényezőjére irányul.

2008-ban Széphalmon megnyílt a Magyar Nyelv Múzeuma. A múzeumátadás és az ünnepi programsorozat ösztönözte azt a kezdeményezést, hogy a jeles napok sorában kapjon helyet a magyar nyelv napja is. Graf Rezső főiskolai tanár fölvetése nyomán az Anyanyelvápolók Szövetsége indítványozta a jeles nappá nyilvánítást.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés kormánya a kezdeményezés felkarolásával a tudomány, az oktatás, az államigazgatás szereplői mellett megerősítést szeretne adni azoknak a civil szervezeteknek és személyeknek is, amelyek és akik az anyanyelvápolás fáradságos munkájában évtizedek óta részt vesznek.

(14.30)

A társadalmi kezdeményezések hosszú és nemes hagyományra tekintenek vissza. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat több mint négy évtizede szervezi meg a magyar nyelv hetét. Az Anyanyelvápolók Szövetsége területi és szakmai szervezetein keresztül irányítja, segíti és bátorítja a mozgalmi jellegű nyelvvédelmi tevékenységet.

A kormány úgy ítélte meg, hogy a magyar nyelv ügyének a nemzet történetének jelentős eseményéhez kell kötődnie, így esett a választás az 1844. évi II. törvénycikk szentesítésének napjára, november 13-ára. Ezzel a nappal vált a magyar nyelv hivatalossá mind az államigazgatásban, mind a közoktatásban.

A határozattal évente egyszer hivatalosan is rá kívánjuk irányítani a közfigyelmet a szellemi kulturális örökségünk alapját jelentő, kulturális fejlődésünket meghatározó kincsünkre, védelmének, megőrzésének, helyes használatának, fejlesztésének fontosságára.

Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési határozat a magyar nyelv napjáról megerősítést, új lendületet ad az anyanyelvünk iránt érzett felelősség megélésének, az ebből fakadó felelős cselekvésnek. Kérem, hogy támogató szavazatukkal járuljanak hozzá e nemes kezdeményezés valóra váltásához.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu