GULYÁS DÉNES, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm, elnök úr, működik már. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "Szólj, s ki vagy, elmondom. Ne tovább! Ismerlek egészen! Nekem üres fecsegőt fest az üres fecsegés! Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai, íz, szín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív." Kazinczy Ferenctől, a nagy nyelvművelőtől valók e sorok. Két éve ünnepeltük születése 250. évfordulóját.

Talán éppen ekkor fogalmazódott meg a civil akarat az Anyanyelvápolók Szövetsége részéről, amelyben a magyar nyelv napjának megünneplését kezdeményezik. Ehhez sok hivatalos szervezet csatlakozott, olyanok, mint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Tudományos Akadémia Illyés Gyula Archívuma. A kulturális kormányzat felkarolta és elénk terjesztette a javaslatot.

Az előterjesztés november 13-át javasolja a magyar nyelv napjának. 1844-ben ezen a napon, a II. törvénycikk megalkotásával az a mintegy ötvenéves küzdelem fejeződött be eredményesen, amely állami nyelvvé tette a magyart, s amelyért Bessenyei, Kazinczy, Berzsenyi, Festetics, Deák, Kölcsey és más példás magyarok annyit küzdöttek. Széchenyi így emlékszik erre a napra: "Sokan sírnak. Én magamba zárkózva, csöndesen élvezem a nemzet újjászületése feletti gyönyört, mivel magam is járultam valamivel hozzá."

Széchenyi sokszor mutatott arra a történelmi szerepre, amelyet a magyar nyelv a múltban is betöltött. Mint mondta: "A nemzet megmaradásában anyanyelvünk tartá fenn eddig létünket. S azon nagy csuda, melyen oly sokan bámulnak, hogy a magyar annyi tenger viszontagság közt nem olvadt össze más nemzetekkel, nem egyéb, mint a legtermészetesebb következése nyelve erejének, melyet idegen halandó elgázolni nem képes."

A határozati javaslat 3. pontjában az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a tudományos élet szereplői, az egyházak és a civil szervezetek bevonásával tekintse át a magyar nyelvnek és használatának helyzetét, és ennek alapján készítsen intézkedési tervet nyelvünkben és annak használatában tapasztalható, a magyar nyelvet károsan befolyásoló tendenciák ellen.

Tennivaló van bőven. A köztársasági elnök úr a minap Széphalmon tett látogatásakor felhívta erre a figyelmet. De a bizottsági ülésen is felmerült néhány orvoslásra érett probléma. Ilyenek a mindent elárasztó idegen nyelvű reklámok, az internet- és a mobiltelefon-nyelvezet, vagy akár a különböző tévécsatornák bulvárműsoraiban tapasztalható nyelvcsonkítás. De beszélhetnénk más területről is, ahol az angol nyelv kiszorítja a magyar nyelvű terminológiát. Ennél azonban károsabb, ha a közbeszédben elfogadottá válnak a korábban elfogadhatatlanként kezelt ócska szlengek. Ez nem csupán szakmai, hanem emberi jogi kérdés is egyben, mivel minden embernek joga, hogy anyanyelvén jusson hozzá az információhoz, tudományos ismeretekhez.

Nyelvstratégia kell, hiszen a magyar nyelv minden gazdasági, társadalmi, kulturális tényezővel, így a nemzeti kultúrával, annak múltjával, jelenével és jövőjével szoros kapcsolatban van.

A kulturális és sajtóbizottság 2011. június 16-i ülésén a határozati javaslatot megvitatta, és azt a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően vizsgálva egyhangú szavazással - 13 igen szavazattal - általános vitára alkalmasnak tartotta.

Kérem önöket, hogy támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu