PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Hallgatva a mai napot és az előző napokat, meg kell mondjam őszintén, hogy sokat tanulok az elhangzottakból. Abból is, ami elhangzik, és abból is, ahogy elmondják a dolgokat. Az viszont, azt hiszem, mindannyiunk számára világos és egyértelmű, hogy a 2012-es év a globális kockázatok fokozódását fogja jelenteni. Ebből Magyarország nem marad ki, nem is maradhatna ki, hiszen sok ezer szállal kapcsolódik a globális viszonyokhoz és eseményekhez.

Az Európai Unió önmagát próbálja valamiképpen konszolidálni. Ezen belül a mi problémáink sorozata bővítetten újratermelődve az elmúlt évek során súlyosan öröklött deficiteket jelent, kríziskockázatokkal: államadósság, társadalmi anómia, a nyugdíjkassza zavarai, az egészségügy deficitjei, munkanélküliség, korrupció, fokozódó demográfiai és megélhetési problémák, nem utolsósorban az elszegényedés és a morális hanyatlás.

A 2012. évi költségvetéssel - legalábbis ennek a benyújtott tervezete révén - öt stratégiai cél megvalósítását megpróbáljuk valamiképpen lehetővé tenni. Ennek a konszolidáló, illetve Magyarország újjáépítését alapvetően célként kitűző költségvetési tervezetnek rengeteg közköteles, közfelelősségbeli feladata is van. Többek között ennek az öt stratégiai célnak a jellemzői közül kiemelném a következőket: az általános és konkrét motivációs hatása. Ez minden költségvetésnek alapcélja, hiszen nemcsak számokról, gazdasági mutatókról, klisézett, beosztott adatokról és hozzárendelt pénzekről és normatívákról van szó, hanem a társadalmi ember és a nemzet lelkiállapotát is mindenképpen figyelembe kell venni, különben technokratikus, üres szibarita vázzá válik az egész.

A másik: átcsoportosító törekvések a forrásokból mindenképpen meghatározóvá válnak. Ez a költségvetési tervezet - ahogy átnéztem, és részletesen próbáltam a magam számára is lefordítani belőle azt, amit nem értek, mert nem a szakterületem, de megpróbáltam lefordítani - azt jelenti, hogy a források egy része már tiszta, de a többsége sajnos még fedett. A tervezetben ezeknek a forrásoknak az átcsoportosítási lehetőségét mindenképpen biztosítani kell, s úgy látszik, számomra legalábbis meggyőző volt, hogy ez lehetséges.

Feszes és fegyelmező ereje van a költségvetésnek, ezt ne felejtsük el. Ez nemcsak számszaki kérdés, nemcsak felülvizsgálat kérdése, hanem mindannyiunk számára az élet minden területén - politikában, szakmapolitikában, szakmákban és egyáltalán a mindennapi életünkben - ez egy feszes és fegyelmező erőt is kell hogy jelentsen, és jelent is. Az egészségügy súlyos egyensúlyzavarait, a betegutak ziláltságát, a feladatarányosság kialakítását, az állami kezelésbe vétel kialakítását, az egészségügyi kassza két lábra állítását, a gyógyszerellátás átalakítását, a generikus készítményekkel tehermentesítő intézkedéseket, a népegészségügyi, valamint preventív egészségbiztonsági szempontok hangsúlyozásával ez a költségvetési tervezet lényegében tartalmazza és biztosítja is.

A 2012. évi költségvetés tehát potenciális lehetőséget jelent, ezen belül a megvalósítás - a puding próbája hasonlattal élve - azon múlik, hogy hogy fogjuk ezt enni. Én attól védem magunkat, magamat is - lélektanászként is, orvosként is -, hogy az aggályosság mindig egészségkárosító dolog. Az aggodalom és az aggályosság persze határeset, persze, hogy közfelelősen kell vele törődnünk.

Szükségesnek tartom azonban kiemelni - ami most már az én szorosabb szakterületem -, hogy hiányolom az idősgyógyításra vonatkozó megjegyzéseket, illetve lehetőségeket.

(14.40)

Én annak idején javasoltam, még az első Orbán-kormány idején, hogy legyen például a szociál-egészségügynek az idősödésre vonatkozó úgynevezett költségvetési alfejezete külön föltüntetve, és oda be kell adni akkor azt a pénzt, amivel azt az idősödési folyamatot, ami nálunk meghatározó, hát rendkívül komolyan kell vennünk, ahhoz legyenek legalábbis készletek. Lehet, hogy a tartalékból erre lesz majd lehetőség, de szeretném azt, hogyha abba az irányba is tudnánk eszmeileg menni, amit jó kétszáz évvel ezelőtt Borehaave orvos mondott, hogy mi a cél: fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát, s megőrizni ezt a késő öregségig, amikor a test és lélek békén elválik egymástól.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu