DR. BOTKA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kósa polgármestertársam felszólalása után fontosnak tartottam megkérdezni Lamperth Mónikát, hogy az ő általa beterjesztett törvényjavaslatot tárgyaljuk-e. Azt azonban megértem, polgármester úr, hogy a 30 perces Fidesz-vezérszónoki hozzászólása 99 százaléka az előző kormányok szidalmazásából állt, megértem és több mint árulkodó. (Kósa Lajos: Akkor ne vitázzunk!) Meglehetősen nehéz gyakorló önkormányzati vezetőként e mellé a benyújtott javaslat mellé állni, hiszen Kósa Lajos és valamennyi itt, a teremben ülő és éppen most nem itt ülő fideszes polgármester és képviselő urak is nagyon jól tudják, hogy az a polgármester, aki ezt a törvényt megszavazza, polgármesterből a saját települése felszámolóbiztosává válik. Ez a sors vár önökre (Zaj a kormánypártok soraiban. - Taps az MSZP soraiban.), ha ebből a javaslatból törvény lesz.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek az irománynak, ami itt a Ház asztalán hever, a fedlapjára az van írva, hogy Törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról, ez magyarul a címe. Már a címmel is két baj van. Az egyik az, hogy ez nem önkormányzati törvény, hanem a magyar önkormányzatiság felszámolása és a magyar települések jogfosztása. A másik baj, hogy nem is igazából törvény. Nem igazából törvény, hiszen láttak-e már önök olyan, az ország működését alapvetően meghatározó, úgynevezett sarkalatos törvényt, amely majd' minden fontosabb ügynél, legyen ez hatáskör, feladatkör, intézményfenntartás, gazdálkodás, azt tartalmazza, hogy a kérdésről majd egy később meghozandó másik törvény fog dönteni. Ez a javaslat még kerettörvényként sem értelmezhető, mert nem a részleteket, hanem a lényegi kérdéseket sem tartalmazza. Tudják, mi látszik egyedül belőle? Az, ami elég gyakran látszott az elmúlt másfél éves kormányzásukból: mintha önök sem tudnák, mit akarnak, azt sem, hogy hogyan, azt pláne nem, hogy miből, de azt a nagy semmit azután nagyon akarják.

Tisztelt Ház! Tisztelt fideszes Képviselők! Ha ezt a törvényjavaslatot elfogadják, senkinek nem lesz jobb ebben az országban, és semmi nem lesz jobb, sőt a jövő évi költségvetés-tervezet ismeretében és a különböző kormányzati megnyilatkozásokból az látszik, hogy új és magasabb helyi adók jönnek, romló közszolgáltatások és távolabbi ügyintézés vár Magyarország falvaiban és városaiban élő polgáraira.

Tisztelt Ház! Nézzük tehát, mi a leglényegesebb eleme ennek a javaslatnak, és azt is, hogyan fajult a helyzet idáig, hogyan jutottunk idáig. Már az önök alaptörvényének elfogadásakor gyanús volt, hogy az nem deklarálja a települések közösségének önkormányzatiságát alkotmányos alapjogként, pusztán rögzíti, hogy vannak ilyenek, mármint önkormányzatok, de az akkor még nem volt nagyon feltűnő, mert az önök alaptörvénye egyébként is meglehetősen szűkmarkúan méri az alapjogokat, ami egyébként egy demokratikus állami berendezkedésnél talán a legfontosabb dolga lenne. Azután jött a múlt heti alkotmánymódosítás, ami a most hatályos alkotmány 12. § (2) bekezdését módosítja, azt a bekezdést, ami korábban úgy szólt, hogy az állam védi az önkormányzatok tulajdonát, na, ezt helyezték hatályon kívül, és jött az új szabály, ami kimondja, hogy a helyi önkormányzat tulajdonát az állam ingyenesen elveheti.

Tisztelt képviselőtársaim, persze, hogy elveheti! Ha elveheti több millió magyar állampolgár többéves nyugdíj-megtakarítását mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, akkor természetesen elveheti az önkormányzati vagyont is. (Zaj a kormánypártok soraiban.)

Már csak merő kíváncsiságból szeretném kérdezni, és higgyék el, nemcsak engem és nemcsak bennünket, hanem egyre több magyar választópolgárt érdekel: mi lesz a következő? Kinek és milyen vagyonát veheti még el ingyen az állam? Földeket? Részvényeket? Cégeket? Autókat? Lakásokat? Bankbetéteket? (Zaj a kormánypártok soraiban.) Egészen biztos, hogy van még néhány kreatív ötletük, ezt kíváncsian várjuk.

Tudják, kedves képviselőtársaim, az önkormányzati vagyont és a vagyon legfontosabb elemeit a településen élők építették, ők használják, ezekben működtetik az intézményeiket, úgy, hogy csak úgy egyszerűen az övék. Majd a nagyszerű alaptörvény és az ingyenes vagyonelkobzás alkotmányba iktatása után jött ez a törvényjavaslat, és ennek elfogadása esetén egyértelműen kimondhatjuk, hogy Magyarországon véget ér az önkormányzatiság kora, pedig az önkormányzatiság nem a polgármesterek, nem a képviselő-testületek, hanem egy település teljes közösségét megillető demokratikus és európai alapjog, aminek a lényege, hogy a helyi közügyeket maguk intézhetik, intézményeiket fenntarthatják, közszolgáltatásaikat maguk szervezik, a közjavaikkal maguk gazdálkodnak, és ezeket a jogaikat a legmagasabb szinten jogszabályok és törvények védik, biztosítják és segítik.

(10.40)

Ez a javaslat, amit most a kormány benyújtott, az önkormányzatiság minden elemét korlátozza, és majd később meghozandó törvényekre bízza, sőt, ami még ennél is szörnyűbb, nagyon sok esetben nem jogszabályok, nem törvények, hanem szubjektív, ha tetszik, politikai, kormányzati döntésekhez köti, hogy egy település közössége saját közügyeiben mit és hogyan tehet.

Nézzük a két legfontosabb kérdést, ami valóban a legfontosabb az önkormányzati működés szempontjából, és itt eddig is a vitában, meg az elmúlt időszakban is a médiában a legtöbb teret kapta: nézzük az iskolát, és nézzük az önkormányzati gazdálkodást!

A javaslat az oktatást állami feladattá teszi, és megszűnik az önkormányzatok eddigi iskolafenntartói szerepe. Ezt azzal indokolják, hogy az állam tudja kizárólag garantálni az egységes színvonalú oktatást valamennyi településen. De hát kérem, eddig is az állam és nem a fenntartó önkormányzat mondta meg, hogy mit és hogyan, és milyen tankönyvekből kell tanulni az iskolában! (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Ez nem igaz!) Azt is mondják, hogy majd a nagyobb települések bizonyos feltételekkel visszakérhetik az iskoláikat. Megkérdeztük többször, a Belügyminisztériumban is államtitkár úrtól, miniszter úrtól, hogy rendben van, ezt nem tartalmazza a törvényjavaslat, mondják meg, hol lesz ez részletesen, pontosan szabályozva. Akkor azt mondták, hogy a közoktatási, pontosabban most már köznevelési törvényben.

Hát, kérem szépen, ott van? Nincs ott! Ennyit arról, hogy majd az ágazati törvények fogják megtölteni valós tartalommal az önkormányzati törvény üres lapjait. Amit elő tetszenek egyébként adni köznevelési törvény kapcsán - ezt csak hadd jegyezzem meg, ha már az iskolákról van szó -, azt ellenzéki képviselőként akár röhejesnek is tarthatnánk, de mégsem tesszük ezt, hiszen az iskoláinkról és a gyerekeinkről van szó.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az iskolák az önkormányzatoknál vannak a legjobb helyen, azért, mert a településen élők a leginkább érdekeltek az iskolák megfelelő működtetésében, bővítésében, fejlesztésében. És tudják miért? Azért, mert a mi gyerekeink járnak oda. Ráadásul egy város számára - ezt valamennyi gyakorló polgármester-kollégám meg tudja erősíteni - a gazdasági fejlődés legfontosabb eleme, feltétele a város oktatási intézményrendszere. Ha bármilyen befektető vagy befektetői szándék érkezik egy városba, az első kérdése az, hogy milyen szakmát tudunk adni a gyerekeknek, milyen képzés folyik az adott városban. Ha az intézményrendszer fenntartását, működését, jövőképének kialakítását elveszik a helyi közösségektől, elveszik a városoktól, ezt a legfontosabb eszközt veszik el, ami a gazdasági fejlődés számára nélkülözhetetlen.

Azt is mondják, hogy az önkormányzatok már nem képesek fenntartani az iskolákat. Azért szeretném jelezni, valamennyien tudjuk: a magyar közoktatási intézményrendszer költségvetésének több mint felét jelen pillanatban a fenntartó önkormányzatok saját bevételeikből teszik az állami normatívákhoz. Van egy nagy kérdésem: az államosított iskoláknál miért lesz több pénz? Hol van a benyújtott jövő évi költségvetésben a több pénz? Ha eddig az állam nem adta oda az iskolák fenntartásához szükséges forrásokat, kevesebb mint a felét adta oda az önkormányzatoknak, akkor honnan tetszenek előszerezni a másik felét? Mitől lesz jobb az intézményrendszernek?

Úgyhogy beszéljünk a lényegről, beszéljünk a pénzről, a gazdálkodásról és a költségvetésről. Ebben, tisztelt Ház, két kormányzati állítás van. Az egyik: az önkormányzatok már képtelenek finanszírozni eddigi feladataikat. A másik kormányzati állítás: úgy eladósodtak, hogy beborítják a magyar államháztartást.

Kezdjük hát az elsővel! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Húsz éve folyamatosan csökken az önkormányzatok állami finanszírozása. Igen, önök is ezt csinálják! Ez a költségvetés, ami itt van a parlament asztalán, immáron az önök második költségvetése. 2009 decemberében a nagyszerű Kósa polgármester-kollégám vezetésében buszokkal szállították fel a fideszes önkormányzatokból a köztisztviselőket, itt turnéztak a Kossuth téren nagygyűlésen, és azt kiabálták, hogy visszaadják azt a 120 milliárd forintot, amit állítólag a Bajnai-kormány elvett.

Hol van? A 2010-es költségvetésben és a 2011-es költségvetésben is tovább szűkítik az önkormányzatok mozgásterét. (Dr. Lamperth Mónika: Így van.) De nem ez a kérdés. (Tállai András: Elképesztő.) A kérdés továbbra is az, hogy mitől lesz több pénz, ha ezt a törvényt, ezt a javaslatot a parlament elfogadja. Mert attól, hogy a feladatok és az intézmények állami fenntartásba kerülnek, attól még megmaradnak ezek a feladatok. Ha eddig nem adott elég pénzt a kormány, most honnan fog? Hol a több pénz? Természetesen sehol, úgyhogy innentől kezdve csak két megoldás lehet.

Az egyik, hogy az állam kevesebb intézményt fog fenntartani, mint eddig az önkormányzatok, vagyis: romlani fog a közszolgáltatások színvonala. Van egy másik megoldás is, államtitkár úr, de akkor beszéljünk nyíltan erről. Ez pedig az, hogy az állam az intézményekkel együtt nemcsak az eddigi állami költségvetési hozzájárulást, hanem az önkormányzatok társfinanszírozását jelentő, eddig is önkormányzati saját bevételeket is el fogja venni. Ennek viszont, tisztelt képviselőtársaim, az lesz a következménye, hogy a települések, elveszítve eddigi bevételeiket, képtelenek lesznek ellátni megmaradó, többnyire méregdrága városüzemeltetési feladataikat, és ezért kénytelenek lesznek új vagy magasabb helyi adókat kivetni.

Ez a jól bevált fideszes trükk. A kormány nem közvetlenül vet ki új adókat az állampolgárokra, hanem közvetítőket keres. Megadóztatták a bankokat, a kereskedelmet, a szolgáltatókat, akik ezt persze ráterhelték a fogyasztókra, most pedig az önkormányzatokat fogják kényszeríteni adóemelésre és új adók bevezetésére. (Dr. Lamperth Mónika: Így van.)

A másik fontos kérdés, erről is volt már ma szó, az adósság. Azért szeretnénk jelezni - gondolom, mindannyian tudjuk -, hogy a dinamikusan növekvő magyar államadósság, amely az önök áldásos tevékenységének köszönhetően ismét meghaladta a GDP 80 százalékát, szóval a magyar államadósságból az önkormányzatok által felhalmozott adósság mértéke alig több mint 5 százalék. Több mint 20 000 milliárdból alig több mint 1000 milliárd forint az önkormányzatok teljes felhalmozott adóssága. Ennél azért a Matolcsy-féle gazdaságpolitika az elmúlt másfél évben jóval több kárt okozott a magyar államháztartásnak, másfél év alatt jóval több kárt sikerült okozni, mint a 3200 magyar önkormányzatnak húsz esztendő alatt.

Domokos ÁSZ-elnök úr ma is és néhány nappal ezelőtti sajtótájékoztatón is az önkormányzatok szabad gazdálkodásának szigorítását követelve súlyos rizikónak minősítette ezt a hitelállományt, külön kiemelve a svájci frank alapú kötvénykibocsátást. Hát, tisztelt Ház, én ebben az ügyben, mármint svájci frank alapú kötvénykibocsátás ügyében nem kívánok az ÁSZ elnökével vitatkozni, mert garantáltan jobban ért hozzá nálam, annál is inkább, mert Békés megyei fideszes közgyűlési elnökként ő volt az egyik élharcosa annak, hogy 2007-ben tízmilliárd forintnyi svájci frank alapú kötvényt bocsátott ki az általa vezetett megyei önkormányzat. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Úgy van! Szégyen! - Taps ugyanott.) És ehhez csatlakozott 2007-2008-2009-ben valamennyi fideszes megyei közgyűlési elnök, és a fideszes nagyvárosi polgármesterek is. (Dr. Lamperth Mónika: Ugyanazzal a céggel.) Én speciel nem, csak úgy szeretném jelezni. Ezek után rettentő furcsának tartom, hogy ezek a szereplők új pozíciójukban így nyilatkoznak erről a kérdésről.

De ennél talán fontosabb és a jövőt tekintve mindenképpen jelentősebb, hogy azért gondoljunk már bele: miért keletkezett az önkormányzati adósságállomány? Hát leginkább azért, mert az elmúlt húsz évben az önkormányzati finanszírozási rendszerben a településeknek, az önkormányzatoknak nem volt valódi beruházási, fejlesztési bevétele. Az önkormányzatok saját adóbevételei ugyanis lényegében teljes egészében elmentek a kötelező feladatok finanszírozására. Az Európai Unió pedig pénzt adott Magyarországnak iskola-, kórház- és intézményfelújításokra, pénzt adott városrehabilitációra, és pénzt adott nagyon sok egyéb dologra, amiket csak és kizárólag önkormányzatok tudtak felhasználni.

Vagyis, ha nem lett volna hitelfelvétel, akkor Magyarország ezen uniós fejlesztési forrásokat ezen célokra nem tudta volna felhasználni. De nem ez a kérdés, államtitkár úr! Az igazi kérdés továbbra is az, hogy mi lesz ezután. Hol van a jövőbeni fejlesztések, beruházások önrészéhez szükséges forrás? Hol van? Mert a jövő évi költségvetésben egészen biztosan nincs.

És akkor itt van még a fideszes vudu-gazdaságpolitika csodafegyvere, normatív finanszírozás helyett jön majd a feladatfinanszírozás.

(10.50)

A kormány majd megállapítja, hogy egy-egy feladat egy-egy településen mennyibe kerül, és ehhez arányos finanszírozást ad. Ezzel kapcsolatban, államtitkár úr, ezernyi kérdésem lenne, egyrészt hogy hogyan állapítja meg, másrészről pedig, hogy mi az arányos, 10, 20, 30 vagy 50 százalék. De nem teszem fel ezeket a kérdéseket, mert feltettem nagyon sok kormányzati tisztségviselőnek, fideszes képviselőknek, és van egy óriási mentségük: egyik sem tudta. Egyik sem tudta!

Én azért szeretnék ebben segíteni: találtam valakit, aki tudja és el tudja önöknek magyarázni. Igaz, hogy 78 éves, Béla bácsinak hívják, de évekig csinálta a városi tanácsnál, és meglehetősen mérges volt rám, hogy hogy a francba lehet, hogy én ezt nem ismerem, hát ez ugyanaz, mint volt a tanácsrendszerben, be kellett menni a megyei tanácshoz, volt költségvetési alku, és ott minden településnek megmondták, hogy ebben az évben te mennyi pénzt kapsz, oszt jó napot. De, államtitkár úr, akkor miért kellett ennyit dolgozni ezen a javaslaton? Hát ott van az a nagyszerű 1971-es tanácstörvény, le kellett volna porolni, ugyanezek a szabályok vannak benne.

Tisztelt Ház! Tisztelt Kormány! Tisztelt Képviselőtársaim! Annyit tudok összefoglalóan mondani a magyar önkormányzatiság és a magyar települések védelmében, hogy vonják vissza. Vonják vissza ezt a javaslatot, vonják vissza, mert nagyon veszélyes dolog így hozzányúlni az önkormányzati rendszerhez. Magyarországon az önkormányzatok nyújtják a legtöbb és a legfontosabb közszolgáltatást az embereknek. Itt, ha minőségromlás lesz, márpedig minőségromlás lesz, azt minden magyar állampolgár minden magyar településen nagyon gyorsan és határozottan meg fogja érezni. És vonják vissza, vonják vissza azért is, mert ezzel a törvényjavaslattal jóval több bajt és kárt okoznak, mint amennyit orvosolni kívánnak.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu