KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igen, valóban a többségi álláspontot fogom ismertetni. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság első helyen kijelölt bizottságként megtárgyalta a szakképzésről szóló törvényjavaslatot. Az elhangzottakat a következőkben összegezném.

Megállapítottuk, hogy a világgazdaság folyamatait ma már nem lehet előre látható folyamatként leírni. A közelmúlt gazdasági válsága bizonyítja, hogy a korábbi elméletekkel lehetetlen megelőzni a hasonló helyzeteket. Ez a bizonytalanság kihat a társadalom életének minden területére, és különböző feszültségeket generál.

Ugyanakkor a munkaerő képzése, különösen a szakmai felkészítése több évet felölelő, komplex folyamat, amelyet nem lehet ad hoc intézkedésekkel befolyásolni. Az elmúlt években ugyanakkor szinte pillanatok alatt tűntek el iparágak, munkaerő-szükségletükkel együtt. Ezzel szinte egy időben jöttek létre iparágak új, a korábbitól szinte teljesen eltérő igényekkel meglepve a munkapiacot. A munkaerőpiac változási tendenciáit azonban nem csak a gazdasági folyamatok határozzák meg, a demográfiai apály folyamatosan és rossz irányba rendezi át az adott korosztályok képzettségi és szakmastruktúráját egyaránt.

További történelmi gyökerű hatásokkal is szembesülnünk kell ma. Magyarországon az úgynevezett Ratkó-korszakban született népes korosztályok 2009 és 2020 között, tehát az előttünk álló években mennek nyugdíjba. A statisztikai adatok szerint, ahogy államtitkár úr is hivatkozott rá, az adott, tehát az idősebb korosztályokban igen jelentős a szakmunkás végzettségűek aránya. Összehasonlítva arányukat és létszámukat a jelenlegi korosztályokkal, megállapíthatjuk, hogy nyugdíjba vonulásuk a munkaerőpiacon várhatóan rendkívüli feszültségeket fog okozni, hacsak nem mondhatjuk már jelen időben, hogy bizonyos szakmákban már most is okoz feszültségeket. Nem csak önmagában a nagyobb létszámú korosztály munkaereje, sokkal inkább a szakmunkások hiánya fog tehát gondot okozni a termelésben és szolgáltatásban egyaránt.

Az új szakképzési törvényre persze nem csak ezért van szükség, kétségtelenül fontos eleme kell legyen a változtatás szándékának, irányának. A gazdaság fejlődése, ahogy a bizottság ülésén megállapítottuk, függetlenül a konjunkturális vagy a válságidőszakoktól, azt igényli, hogy a tovább rövidüljön az igények megfogalmazása és a megfelelően képzett szakemberek biztosítása közötti idő. A duális képzés bevezetése a szakmai képzés minden szintjén éppen ezt kívánja elősegíteni azzal, hogy közelebb hozza egymáshoz a munkahelyet és a képző intézményt.

(8.40)

Jelzem csendben, hogy nemcsak a szakképzésre, hanem hitem szerint a felsőoktatásra is vonatkozik, kell hogy vonatkozzon ez. A duális képzés bizonyos elemeiben nem ismeretlen a hazai szakképzési gyakorlatban, tekintettel arra, hogy most bizottsági állásfoglalás ismertetőjét tartom, ezt nem részletezem. A bizottsági ülésünkön elsőként magam fogalmaztam meg, hogy a magyar munkaerőpiacon nem jellemző az igények, főleg azok hosszabb távra történő megfogalmazása.

Ennek a bizonytalanságnak az enyhítése a képző intézmények, illetve minden szereplő, fenntartó, szervező erőt kifejtő szereplő számára fontos feladat kell legyen. A bizottsági ülésen jeleztem, így a többségi álláspont részeként rögzítettük, hogy nemcsak Magyarországon, hanem sok-sok országban a munkáltatók nem képesek vagy nem akarják hosszú távon a munkaerőigényüket megadni, azaz azt, hogy pontosan hány és milyen végzettségű szakembert keresnek, viszont elvárásaikat meg tudják fogalmazni, amelyek az iskolarendszerű képzésben átadott szakmai tudás mellett olyan készségekre, tulajdonságokra, kulcskompetenciákra vonatkoznak, amelyek a tanulók, az iskolások vagy egy felsőbb korosztály esetében, mondjuk, a hallgatók foglalkoztathatóságának részét képezik. Kulcsszerepe lehet tehát ebben egy-egy gazdasági térség egyetemének, egy jó szakképzési törvénynek és most a parlament által tárgyalt más jogszabályoknak is.

Az új szakképzési törvényre más jogszabályokkal összehangoltan mindezek miatt van elsősorban szükség. A számadatokat tekintve pedig a bizottságunk 12 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett az általános vitát támogatta.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu