PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az új alaptörvényt, amely számos területen rögzítette, hogy sarkalatos törvényeket kell alkotni. A jelen stabilitási törvényjavaslat részben más törvényekből rendszerezi logikai egységgé az ország pénzügyi, költségvetési stabilitását és kiszámíthatóságát szolgáló szabályokat.

Tisztelt Ház! Ma a kormány, teljesítve az alaptörvényből származó kötelezettségeit, beterjeszti önök elé a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslatát. A pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat több, az alaptörvény által előírt sarkalatos törvényre vonatkozó igényt foglal egy törvénybe. A törvényjavaslat részletesen szabályozza az alaptörvényben szereplő, államadósságra vonatkozó korlátozásokat és költségvetési szabályokat, olyan garanciális szabályokat rögzít, amelyek megakadályozzák az önkormányzatok és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervek eladósodottságát, megállapítja az Államadósság Kezelő Központ jogállását és feladatait, meghatározza a Költségvetési Tanács működésére vonatkozó garanciális szabályokat, végül a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapelveit rögzíti. A felsorolt területeket egységesen szabályozó sarkalatos törvény nagymértékben javítja a pénzügyi és a makrogazdasági stabilitást, így hiánypótló szerepet is betölt. A fenti pénzügyi kérdések sarkalatos törvényben történő rendezését az is indokolja, hogy a területek szorosan összekapcsolódnak és hatással vannak egymásra.

Magyarország pénzügyi sérülékenységének legfőbb forrása a magas államadósság. Az alaptörvény előírja, hogy az államadósságot a GDP 50 százaléka alá kell csökkenteni. E törvényjavaslat definiálja az államadósság fogalmát, és szigorúan szabályozza az ennek részét képező önkormányzati adósság képzésének feltételeit. Az 50 százalékos adósságszint eléréséig olyan adósságcsökkentési szabályt határoz meg, mely egyszerű, kizárja a prociklikusságot, automatikusan kezeli az alaptörvény azon kitételét, miszerint tartós és jelentős gazdasági visszaesés esetén el lehet tekinteni az adósságcsökkentéstől, végül biztosítja az 50 százalékos adósságmutató elérését belátható időn belül.

A szabály alapján az adósságráta csökken, míg a reál-GDP növekszik. A szabály tehát nagyobb növekedés esetén nagyobb, kisebb növekedés esetén pedig kisebb adósságcsökkentési ütemet eredményez.

(16.30)

A törvényjavaslat garanciális elemeket is tartalmaz, mely szerint a kormány negyedévente vizsgálja az adósságcsökkentési szabály teljesülését. Ha eltérést talál, akkor kezdeményezi a költségvetés módosítását annak érdekében, hogy a megváltozott államháztartási és makrogazdasági adatok alapján is teljesüljön az adósságcsökkentési szabály.

Az adósságcsökkentési szabály csak egy átmeneti időszakot követően, először a 2016-os költségvetés készítésénél kerülne alkalmazásra. Az átmeneti időszak alatt a hatályos, 2011. tavaszi konvergenciaprogramban a kormány által rögzített hiányszámok alapján kell tervezni a költségvetést, ami szintén biztosítja az adósságráta csökkenését.

Az államadósságnak az önkormányzatok adóssága is része, ezért az adósságcsökkentés követelménye, hogy a kormányzatnak legyen ráhatása az önkormányzati adósság alakulására is. A Költségvetési Tanács részletszabályai biztosítják a magas színvonalú gazdasági kormányzást. A Költségvetési Tanács negyedévente vizsgálja az adósságszabály teljesülését, és a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban vétójoggal rendelkezik.

A törvényjavaslat részletezi az adórendszer alapvető szabályait, előírja, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos, és a gyerekvállalás költségeit ebben az adónemben érvényesíteni kell. A törvényjavaslat az adóterhet növelő jogszabályok hatályba léptetésére vonatkozó szigorú szabályaival garantálja az adórendszer stabilitását, kiszámíthatóságát. A törvényjavaslat végül lefekteti a nyugdíjrendszer főbb alapelveit, amelyek biztosítják a megfelelő nyugellátást és a Nyugdíj-biztosítási Alap hosszú távú finanszírozhatóságát.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat nagy jelentőségű sarkalatos törvény. Nagymértékben javítja a pénzügyi és makrogazdasági stabilitást, így hiánypótló szerepet tölt be. Ezen törvényjavaslat elfogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy az alaptörvényben lefektetett vívmányok teljesülhessenek és megvalósulhassanak a gyakorlatban.

Kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu