DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a módosító javaslat nem szól másról, mint hogy a kétharmad megpuccsolja a négyötödöt.

Ugyanezt tették az alkotmány kapcsán is, amikor annak az előkészítéséről írta elő a jelenleg hatályos alkotmányunk, hogy annak előkészítéséhez, illetve az új alaptörvény alapelveinek elfogadásához négyötödös többségre lenne szükség. Ugyanezt teszik most is: kétharmados mandátumarányukkal egy négyötödös passzust kivesznek, jelen esetben a Házszabályból.

Ez most nem tudták annyira elrejteni, mint akkor. Akkor szintén házszabály-ellenesen egyébként egy teljesen oda nem illő törvényjavaslathoz, Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosításhoz biggyesztették oda, mintegy technikai módosításként, hogy hatályát veszti az adott paragrafus. Most azért ki kellett írni, hogy a "négyötödének" szöveg helyébe a "kétharmadának" szöveg lép. Most tehát nem tudják annyira álcázni azt, hogy mire is készülnek.

Elképesztő cinizmusnak tartom azt, amit a javaslat az általános indokolásban megfogalmaz a zárószavazás előtti módosító javaslatok gyakorlatával kapcsolatban. 1994-ben vezették be ezt az intézményt, ezt leírják, aztán - idézem: - az azóta eltelt négy parlamenti ciklusban a zárószavazás előtti módosító javaslat alkalmazási lehetőségének több hiányossága mutatkozott meg. Hát ez egészen elképesztő!

A zárószavazás előtti módosító javaslat funkciója, az, hogy ez mire való, teljesen világosan le van írva a Házszabályban. Ez nem arra való, hogy jobbítsuk a törvényt, nem arra való, hogy akkor alapvetően megváltoztassuk, hanem koherenciazavar esetén, illetve alkotmányellenesség esetén lehet ezzel az eszközzel élni az utolsó pillanatban.

Ez a korlátozás biztosítja egyébként a jogbiztonságot is, azt, hogy az utolsó pillanatban nem fognak alapvetően átírni törvényeket. Ha egy egységes javaslat készül, amihez zárószavazás előtti módosító javaslatokat lehet benyújtani, ha ezt házszabályszerűen teszik, akkor az érintettek jogbiztonságát garantálják azzal, hogy nem fogják alapvetően megváltoztatni az utolsó pillanatban a törvényeket. De egyébként nem értem azt, hogy miért van szükségük önöknek ennek a házszabályi rendelkezésnek a megváltoztatására, hiszen eddig is teljes egészében fittyet hánytak arra, hogy most itt zárószavazás előtti módosító javaslatról van szó vagy nem.

Ugyanúgy kezelték, mint a módosító javaslatokat, sőt ugyanúgy kezelték, mint önálló képviselői indítványokat, hiszen olyan törvényeket is módosítottak zárószavazás előtti módosító javaslattal, amelyek meg sem voltak nyitva az adott javaslat kapcsán.

Nem igaz az, amit Papcsák képviselő úr mondott, hogy idén szeptembertől kezdtünk el tiltakozni a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal való visszaélés ellen. Tavaly december 23-án egy szociális tárgyú törvényhez benyújtottak egy, a felsőoktatási törvényt módosító javaslatot, amit egyébként akkor is szóvá tettünk, de emlékezhetünk a Költségvetési Tanácsnak az egészségügyi törvényben történő szabályozására is, sőt mostanság a szerencsejátékkal kapcsolatos témák állandósulni látszanak zárószavazás előtti módosító javaslatként. Ez egész egyszerűen cinizmus, amit ezzel kapcsolatban műveltek eddig is, és ez a javaslat, ami szentesíti, ami házszabályszerűvé teszi ezt az elképesztő gyakorlatot, még inkább felháborító. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a büntető törvénykönyvben az emberölés bűntettét természetesen büntetik, de hát nem sikerült az emberöléseket megakadályozni, ezért töröljük el azt a passzust, ami az emberöléseket bünteti, és tegyük legálissá az emberölést. Ez nem megfelelő eljárás. Ha valaki visszaél egy szabályozással, akkor nem az a megoldás, hogy a szabályozást változtatjuk meg, sokkal inkább az, hogy a visszaélőt büntetjük meg. Ez lenne a normális eljárás. De önök megint nem a normális eljárást követik.

Nyilvánvaló, hogy egyedül a saját érdekük az, amit figyelembe vesznek, választási szlogenjük is ez volt: csak a Fidesz. Ez ebben a javaslatban is megnyilvánul, de az ellenzéket gyakorlatilag lenullázza. Azért, mert az ellenzék parlamenti aránya jelenleg nem éri el az egyharmadot, ezért a kétharmad - és ezután meg pláne! - mindent megtehet. És ez azt jelenti, hogy egyébként a választók 47 százalékának támogatását bíró ellenzék nélkül egy nap alatt, mert nem is kell két nap, még 24 órának sem kell eltelnie, hiszen a következő ülésnapon már szavazhatnak törvénymódosításról, tehát egy nap alatt elfogadhatnak bármilyen törvényt, úgy, hogy az ellenzék mit tehet? 45 percet - mivel három párt van, plusz a függetlenek, akkor 50 percet - beszélhet. Ennyi jut a választók 47 százalékának támogatását bíró ellenzéknek ez alapján a javaslat alapján.

Turi-Kovács képviselő úr azt mondta, hogy a kétharmadnak elég legitimációnak kell lennie ahhoz, hogy ilyen törvényeket hozzanak. A kétharmad akkor lenne elég, ha ez választói támogatásban is megnyilvánulna, de jelen pillanatban az a helyzet, hogy 53 százalékot sem elérő választói támogatással fognak önök ilyen módon törvényeket alkotni. Ez óriási probléma, és ez egyáltalán nem legitim.

A legitimáció kérdésköréről beszéltünk a választójogi törvény esetében is. Amikor Gulyás Gergely képviselő úr elmondta, hogy a jelenleg hatályos választójogi törvényt és a választókerületek határait egy egypárti minisztertanácsi rendeletben határozták meg. Arra hivatkoznak, hogy most majd kétharmados törvénnyel fogják ezt megtenni, ami jogi szempontból nyilvánvaló különbséget jelent. De legitimáció, elfogadottság szempontjából semmilyen különbséget nem jelent, ha egyetlen párt határozza meg jelen esetben az Országgyűlés Házszabályának rendelkezéseit, abban az esetben pedig a választókerületek határait.

Azért, mert egypárti, azért nem legitim. Egyetlen ellenzéki párt sem támogatja sem a választókerületek határának ilyen meghúzását, sem pedig ezt a házszabály-módosító javaslatot. Nem csak a saját érdekük alapján kellene törvényeket és határozati javaslatokat módosítani.

Papcsák képviselő úr hivatkozott arra, hogy a magyar emberek érdekében szükség lehet a gyors reagálásra és gyors törvényalkotásra. Csak mint az előbb is említettem, eddig nem ez volt a jellemző, hogy önök a magyar emberek érdekében hozták volna be ezeket a gyors módosításokat, hanem sokszor a saját érdekük, sokkal inkább a saját érdekük az, ami alapján ezeket a módosításokat megtették.

És mielőtt visszavágnának azzal, hogy egyik párt sem különb a másiknál, szeretném elmondani, hogy például a választójogi törvényhez a Jobbik számos olyan módosító javaslat nyújtott be, amely a Jobbiknak egyébként nem érdeke, de úgy gondoljuk, hogy a magyar embereknek és a magyar demokráciának érdeke, és azért kell ezt az álláspontot képviselni, mert ez így van. Akkor is, ha a mi pártunk érdekével ellentétes lenne.

Aztán áttérnék azokra a számokra, amelyeket ez a határozatijavaslat-módosítás tartalmaz. Jelen szabályozás szerint sürgős tárgyalás esetén a módosító javaslatok benyújtásának határideje 8 nap. 8 nap, sürgős tárgyalás esetén. Ezt a kivételes sürgős eljárásban önök 3 órára fogják csökkenteni.

Mondhatnám, hogy köszönjük szépen, ha én is azzal a cinizmussal élnék, amit önök szoktak itt nagyon gyakran megtenni. Három óra telik el attól az időponttól, hogy a sürgős eljárást elrendelő határozatot meghozzák. Tehát az Országgyűlés meghozza ezt a határozatot, és onnantól kezdve az ülést nem rekesztik be, természetesen, tehát a képviselőknek elvileg kötelességük részt venni az ülésen, és közben folynak viták, szavazások, és ez alatt a 3 óra alatt kell módosító javaslatokat benyújtani, ez a 3 óra áll tehát rendelkezésre.

Ez egész egyszerűen méltánytalan. 3 óra alatt nem lehet egy akár terjedelmi korlátok nélküli törvényjavaslatot elolvasni sem, nemhogy módosító javaslatokat benyújtani! Ez egész egyszerűen arcátlanság, hogy 3 órát hagynak, és azt a Házszabályban rögzítik, hogy 3 óra áll rendelkezésre a módosító javaslatok benyújtására. Ez egész egyszerűen arcátlanság!

A következő arcátlanság az, hogy egy frakciónak 15 perce van mindössze hozzászólni egy törvényjavaslathoz. Tehát akármilyen törvényjavaslatról legyen szó, kivéve az alaptörvényt, de nyilván nem fogják tételesen felsorolni azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel kapcsolatban ez az eljárás nem folytatható le.

Tehát igen, megtörténhet, hogy egy költségvetésről, egy munka törvénykönyvéről, egy köznevelési törvényről, vagy akármilyen nagy horderejű, több száz oldalas, terjedelmi korlátok nélküli törvényjavaslatról az ellenzék mindösszesen 50 percet beszélhet; egy frakció 15 percet beszélhet.

(17.50)

Ez megint egész egyszerűen képtelenség! Képtelenség 15 percet hagyni egy frakciónak arra, hogy az álláspontját kifejtse.

Említettem már, s még szeretnék részletesen beszélni arról, hogy ez milyen jogbizonytalanságot teremt az embereknek. Két nap alatt, illetve egy nap alatt elfogadnak teljesen új törvényeket, akár több törvényt is egymással párhuzamosan lefolytatnak ilyen eljárásban, és egy választópolgár, egy magyar ember elutazik egy hétvégére, s amikor hazajön, akkor egy teljesen másik országba érkezik haza, mint amelyikből elment, hiszen önök 24 óra leforgása alatt mindent megváltoztathatnak gyakorlatilag egy tollvonással.

Úgy gondolom, hogy ez a módosítás nem arról szól, amit az előterjesztő, illetve a Fidesz vezérszónoka elmondott. Itt nem gyors reagálásról van szó, nem arról, hogy az ország érdeke ezt megkívánja, hiszen az ország érdeke azt kívánná meg, hogy megfelelően egyeztetett, átgondolt javaslatokat nyújtsanak be eleve, és az Országgyűlésben egy rendes eljárás keretében a közben érkező esetleges észrevételeket is beépítsék. Ez, még egyszer mondom, bizonytalanságot teremt, és nem a magyar emberek érdekeit szolgálja.

Török Gábor kiváló politológus is értekezik egyébként erről a blogján. Blogbejegyzésének az a címe, hogy "Semmi sem szent". Nagyon jó bejegyzésnek tartom, ezért felolvasnék belőle néhány mondatot. Török Gábor is leírja, hogy mi ezzel a baj: "Most azonban nem fogok arról írni, hogy miért jó a Fidesznek a parlamenti vita esetenkénti felszámolása, hogy miért érdeke megalázni a magán-nyugdíjpénztári tagokat, vagy hogy miért ügyes megoldás az utolsó pillanatban taktikai okokból suba alatt, bizottságok mögé bújva módosítgatni az alkotmányt. Leginkább azért, mert ha jó is, ha érdeke is, ha ügyes is, végső soron ezt az országot és annak politikai kultúráját kezdi ki, a közbizalmat rombolja, és minden közélettel kapcsolatos értéket veszélyeztet. Nincs az a cél, ami miatt ez megérné."

Török Gábor idézi Orbán Viktort. Ezzel az idézettel szeretném befejezni, illetve átadni a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak. Orbán Viktor azt mondta tavaly nyáron: "Ha ebben az országban semmi sem szent, ha semmiben sem lehet megbízni, ha állandóan be akarjuk bizonyítani, hogy semmi értelme semminek, akkor nihilisták és cinikusok leszünk, és az ilyen országnak nincs jövője."

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu