PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A jegybankról szóló törvény, mivel a monetáris politikáért felelős független intézmény működésének szabályairól van szó, mindig nagy jelentőséggel bír.

Az új MNB-törvény megalkotásának két fő indoka van. Az Országgyűlés 2011 áprilisában elfogadta az új alaptörvényt, mely a jegybankra vonatkozó szabályozás számos eleme tekintetében rögzítette, hogy azokat a jegybanktörvény keretein belül sarkalatosan kell szabályozni, másfelől a hatályos szabályozás túlnyomó hányada megfelel az EU-normáknak, de mindig szükség van a továbblépésre, a törvényi előírások finomítására, az időközben bekövetkezett változások követésére.

Az európai uniós szabályozással történő jogharmonizációt biztosítja, hogy a törvényjavaslat a számviteli beszámolót az Európai Központi Bank 2008. és 2010. évi konvergenciajelentésében leírtaknak megfelelően szabályozza. Szeretném azt is leszögezni, hogy az új törvény elfogadását követően a szabályozás már várhatóan olyanná válik, hogy azt jogharmonizáció miatt már csak az euróövezethez való csatlakozás során kell majd módosítani.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat az alaptörvény előírásainak megfelelően sarkalatosan szabályozza a monetáris politika vitelét szabályozó részeket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét rendeletalkotási jogkörrel felruházó szakaszokat, végül a Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait. A 2008-tól induló pénzügyi és gazdasági válság tapasztalatai alapján szükség mutatkozott a monetáris politikai eszköztár kibővítésére, a kötelező tartalék további mérlegelemekre való kiterjesztésére.

Az alaptörvénynek és az EU-normáknak való megfelelés mellett a jelenleginél hatékonyabb jegybanki működés megteremtése érdekében a jegybank irányító testületei működésére vonatkozó törvényi szabályozás módosítása is szükségessé vált. A törvényjavaslat szerint a jegybank legfőbb döntéshozó szerve a monetáris tanács. A monetáris politika területén a testületi döntéshozatal hatékonyabb az egyéni döntéseknél, ezért ahhoz, hogy a monetáris tanács optimális módon tölthesse be a funkcióját, változások ajánlatosak. Ennek keretében a monetáris tanács feladatköre kibővül, létszáma pedig 5-9 főre változik. A hatékonyabb működést, a nagyobb rugalmasságot segíti az is, hogy a Magyar Nemzeti Banknak az eddigi pontosan kettővel szemben két vagy akár három alelnöke lehet, és újra létrejön az MNB igazgatósága, mely a korábbi egyszemélyi irányítási modellel szemben a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásával és az MNB működésének irányításával kapcsolatos feladatokat látja majd el. A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bank elnöke Országgyűlés előtti beszámolási kötelezettségét a korábbinál részletesebben akként szabályozza, hogy biztosítva legyen az Országgyűlés megfelelő mértékű tájékoztatása a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről és monetáris politikájáról.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném kiemelni, hogy egy hatékony, a függetlenség alapelvein nyugvó monetáris politika a magyar gazdaság egyértelmű érdeke. Úgy vélem, hogy a beterjesztett törvényjavaslat ennek a követelménynek a teljesülését segíti elő.

Tájékoztatom önöket, hogy a törvényjavaslat kidolgozása folyamán megkértük a jegybank véleményét. Az uniós jogszabály-egyeztetési eljárásoknak megfelelően a kormány megküldte a törvényjavaslatot az Európai Központi Bank elnökének is véleményezésre. A vélemény a tegnapi nap folyamán érkezett meg, annak figyelembevételére módosító indítvánnyal lesz mód.

Kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Bárándy Gergely: Államtitkár úr, 4 percben a Magyar Nemzeti Bankról?!)

Forrás: parlament.hu