CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés a 2006. évi őszi ülésszakon ötpárti egyetértéssel elfogadta a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló határozatot. A határozat 11. pontjában foglaltaknak megfelelően elkészítettük a 2009. és 2010. években történtekről szóló jelentést, amely részletesen beszámol a határozatban megfogalmazott feladatok végrehajtásáról.

Engedjék meg, hogy kiemeljem a két év legfontosabb eredményeit.

A 2009. és 2010. év egyik legfontosabb eredménye, hogy sikerült fenntartani a MON810 génmódosított kukoricára vonatkozó magyarországi moratóriumot, így e GMO köztermesztése továbbra is tilos hazánkban. Az államfő, a kormányfő, az európai parlamenti és a magyar országgyűlési képviselők, az érintett tárcák, a külképviseletek és szakmai, valamint civil szervezetek által a moratórium fenntartása érdekében kifejtett erőteljes lobbitevékenység eredményeként a Környezetvédelmi Tanács 2009. március 2-ai ülésén a tagállamok minősített többsége ismételten az Európai Bizottság javaslata, azaz a moratórium feloldása ellen szavazott.

Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy én is megköszönjem az érintetteknek, jelen levő képviselőtársaimnak segítő és támogató együttműködését, amelynek eredményeképpen sikerült ezt a mind stratégiai, mind gazdasági, mind egészségügyi és környezeti szempontból kiemelkedően fontos eredményt, védzáradékunk fenntartását elérni. Köszönöm, és bízom abban, hogy az alkotmányban foglalt célok elérése érdekében a jövőben is együtt tudunk majd működni a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státusának megőrzése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A 2010. év egyik fontos mozzanata volt, hogy az Európai Bizottság engedélyezte az Amflora genetikailag módosított burgonya ipari termesztését, valamint takarmány célú felhasználását. Véleményünk szerint a Bizottság súlyos mérlegelési hibát követett el az engedélyezés során, valamint nem kellőképpen vette figyelembe az elővigyázatosság elvét. Az Amflora burgonya engedélyezése során nem vizsgálták ki elég körültekintően az emberi egészségre, az állatokra, illetve a környezetre kifejtett esetleges káros hatásokat, annak ellenére, hogy ez a génmódosított burgonya olyan gént is tartalmaz, amelynek hatására bizonyos antibiotikumokkal szemben ellenálló képesség alakulhat ki.

(Dr. Lenhardt Balázst a jegyzői székben
Nyakó István váltja fel.)

Magyarország az európai uniós döntéshozatal során több tagállammal együtt mindig az Amflora burgonya termesztése és takarmányozási célú felhasználása ellen szavazott, és aggályait már akkor is megfogalmazta. Mivel az Amflora burgonyát ennek ellenére engedélyezték, a géntechnológiai hatóság védzáradéki eljárást indított a határozatok végrehajtása ellen. A moratórium bevezetésén túl a magyar kormánynak nem maradt más eszköze, mint az, hogy az Európai Unió Bíróságához fordult. Így keresetet nyújtottunk be az Európai Unió Bíróságára az Amflora termesztését és takarmányként történő forgalomba hozatalát engedélyező európai bizottsági határozatok megsemmisítése céljából.

A bírósági per során Magyarország mellett avatkozott be Ausztria, Luxemburg, Franciaország és Lengyelország is. Ettől a lépéstől többek között azt reméljük, hogy rávilágít a jelenlegi engedélyezési rendszer hiányosságaira, és reményeink szerint később ezek korrekciójára is sor kerül majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! A moratóriumok bevezetéséhez tudományos eredményekkel kell bizonyítani az adott GMO káros hatását. A génmódosított növények környezeti és egészségügyi hatásairól eddig kevés független vizsgálat állt rendelkezésre.

(14.20)

Az elmúlt években a volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium finanszírozta a hazánkban végzett független környezettudományi hatásvizsgálatokat. 2009-ben és 2010-ben hazánk aktív szerepet vállalt és vállal jelenleg is az európai uniós környezeti kockázatkezelési útmutató felülvizsgálatában, amelynek lezárulása a közeljövőben várható.

A GMO-k gazdasági és társadalmi hatásainak vizsgálata kiemelkedő fontosságú. 2008 decemberében az Európai Unió Tanácsa felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 júniusáig készítsen jelentést a GMO-k és termesztésük társadalmi-gazdasági hatásairól. 23 tagállam adta le a Bizottság jelentéséhez szükséges adatokat, köztük Magyarország is. Magyarország a kérdőív kitöltése mellett egy tanulmányt is benyújtott az Európai Bizottságnak, amely kifejezetten a magyar mezőgazdaság jövőjét elemzi GMO-mentesség szempontjából. Ebből is látszik, hogy nagy hangsúlyt fektetünk erre a témakörre is, hiszen Magyarország számára fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyt és ebből fakadóan egyértelmű gazdasági előnyt is jelent a GMO-mentes státus fenntartása.

Nagy eredménynek tekintjük, hogy a magyar EU-elnökség alatt óriási előrelépés történt az úgynevezett GMO-csomag ügyében, amely nagyobb tagállami hatáskört kíván biztosítani a köztermesztésbe vont GMO-termények engedélyezése kapcsán. Az elnökségünk végére 19 tagállam támogatta a hazánk által kidolgozott kompromisszumos szöveget, azonban az ellenző tagállamok fennmaradó kételyei miatt sajnos nem sikerült megállapodást elérni a Tanácson belül. A lengyel elnökség ideje alatt nem történt előrelépés az ügyben, a jelenlegi dán elnökség ugyanakkor egy teljesen új megközelítésre tett javaslatot, amelynek kapcsán azonban rengeteg a nyitott kérdés.

Tisztelt Országgyűlés! A vetőmagok GMO-szennyezettségének megállapítása céljából a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2009-ben mindössze 4 darab, 2010-ben pedig mintegy 31 darab hatósági mintát ellenőrzött. 2011-ben fokozott hatósági ellenőrzést rendelt el dr. Fazekas Sándor miniszter úr az ország területére behozott vetőmagokra vonatkozóan. A fokozott hatósági ellenőrzések során jó néhány olyan tételt találtak, amelyben a GMO-mentesnek tartott vetőmag valójában GMO-val szennyezett volt. Ezekben az esetekben a hatóság intézkedett a szennyezett tételek, illetve a belőlük kikelt növényállományok megsemmisítéséről. Hazánk GMO-mentes státusának fenntartása érdekében feltétlenül szükséges a laboratóriumok felszereltségét, az ellenőrzések számát növelni, valamint fokozni kell az ellenőrzési rendszer hatékonyságát. Az ehhez szükséges forrásokat biztosítani kell, így az ellenőrzési feladatok hatékonyabb ellátásához szükséges intézményi és infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a 2011-ben felállított és 2012. év végéig működő tárcaközi GMO-munkacsoport egyik kiemelt feladata.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a 2009. és 2010. években a feladatok végrehajtásáról készített országgyűlési jelentést elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu