GYŐRI ENIKŐ külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, hogy reagálhatok az elhangzottakra, és ezzel lezárhatjuk ezt a vitát. Először is szeretném megköszönni, hogy a Ház elegendő időt és figyelmet szentelt ennek a kérdéskörnek.

Elhangzott, és miniszterelnök úr tegnap napirend előtt is nyilvánvalóvá tette, hogy sorsdöntő az, hogy Magyarország részesévé váljon ennek a szerződésnek. Kiemelt kérdésnek tartja a kormány, és azt gondolta, hogy meg kell kérdezni az Országgyűlés véleményét, egy politikai felhatalmazás birtokában kívánja miniszterelnök úr aláírni ezt a szerződést március 1-jén, 2-án az Európai Tanács mezsgyéjén, Brüsszelben. Nem azért, mert ez jogi kötelessége, erre nincs jogi kötelessége, hanem mert politikai felhatalmazást kér.

Néhány gondolatra azért szeretnék reagálni itt az elhangzott vitából. Azért azt szeretném leszögezni, hogy a határozati javaslat itthon készült, nem szorulunk arra, hogy bárki fogja a tollunkat. Ha bárki foghatná a magyar kormány tollát, akkor gondolom, nem tartanánk ott, ahol van, hogy rengeteg kritikát kapunk az itthoni döntésekért. Tehát ez a szolgaiság rendkívül távol áll a jelenlegi magyar kormánytól.

Ebben a határozati javaslatban azt foglaltuk össze, hogy milyen szempontokból gondoljuk, hogy igenis Magyarországnak csatlakoznia kell ehhez a szerződéshez. Pont magyar szempontból fontos elemeket emeltünk ki, hogy nagy a kitettségünk, hogy bármi történik az eurózónában, az azonnal érinti Magyarországot, hogy az adósság a legnagyobb problémája Magyarországnak, ahogy az Európai Unió legtöbb tagállamának, hogy mi egy egységes Európai Unióban vagyunk érdekeltek és egy erős Európai Unióban, amely egyébként erős tagállamokra épül, és minden magyar kormányzati lépés ezt szolgálja.

Most röviden összefoglalnám még azt, hogy akkor a vita alapján mégis melyek azok az érvek, és ezeknek a megfontolását javaslom a képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy miért gondoljuk, hogy ezt a szerződést Magyarországnak meg kell erősítenie.

Az egyik, hogy a céljai ennek a szerződésnek megegyeznek Magyarország céljaival. Mi is rendet és fegyelmet kívánunk a közpénzügyekben, mind az Európai Unióban, mind Magyarországon, csökkenteni kívánjuk az államadósságot, és alacsony szinten kívánjuk tartani a hiányt. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez mindenütt megvalósuljon az Európai Unióban, és így legyen mind Magyarország, mind az Unió erősebb.

Másodszor: azért, mert mindazok a célkitűzések, amiket megfogalmaztunk még decemberben, teljesültek a szerződés szövegezése kapcsán. A magyar kormány álláspontja egy percig nem ingott, nem volt nem, talán, igen, hanem először tudni akartuk, hogy pontosan mihez akarunk csatlakozni. Miniszterelnök úr december 9-én, azon a hajnali órán arra mondott nemet, hogy bármit abban a pillanatban egy konkrét szerződésszöveg ismerete nélkül elfogadjon, és anélkül elfogadjon, hogy ennek a Háznak a véleményét kikérje. Tehát kellett egy szöveg, ez megszületett.

Szeretném elmondani, hogy ez a Ház minden mozzanatról értesült. Én az európai ügyek bizottságát tájékoztattam még decemberben, és a januári parlamenti szünet alatt is a szerződés minden újabb és újabb szövegét minden egyes tanácskozás után megkapta. Nagyon köszönöm egyébként a két jobbikos képviselőnek, aki írásban véleményezte is még január folyamán ezeket a szövegeket.

Tehát melyek voltak azok a céljaink, amelyek teljesültek? Egyrészt, és ez a legfontosabb, hogy új kötelezettségek Magyarországra csak akkortól hárulnak, amikortól már az eurózóna tagja lesz. Az euró bevezetése Magyarországnak a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettsége, és továbbra is meggyőződésünk (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ezért megyünk zsákutcába!), hogy amint arra felkészülünk, akkor ez szolgálni fogja minden magyar polgár érdekét. Ezen túlmenően első perctől részt vehetünk az euróövezet jövőjével, versenyképességi kérdéseivel, illetve ennek a szerződésnek a végrehajtásával kapcsolatos vitákban, ott leszünk az eurózónának ezzel a kérdéssel foglalkozó csúcstalálkozóin. A továbbiakban pedig, hogy nem lesz adóharmonizáció ez alapján a szerződés alapján, Magyarországnak az a képessége, hogy alacsonyabb szinten tarthassa az adókat, ha úgy kívánja, a jövőben is megmaradhat. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: De nem kívánja úgy!) Végül pedig megfogalmazza ez a szerződés azt a célt, hogy ezt a megállapodást a későbbiekben beemeljük az uniós szerződések közé, és ezáltal az Unió egységét is megőrizzük.

Végezetül egy harmadik ok, amiért azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy Magyarország is részesévé váljon ennek a szerződésnek, az az, hogy ezáltal is csattanós választ adunk azoknak, akik azzal vádolják a kormányt, hogy ellép az európai együttműködés és az integráció fő sodrától, továbbra is Magyarország Európa centrumába törekszik. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.)

A határozati javaslat vitája során az ellenzéki képviselők egy része túl soknak találta azt, amit ez a szerződés tartalmaz, egy része pedig túl kevésnek, úgyhogy azt gondolom, hogy lehet, hogy mégiscsak rendben is van az, amiről szól ez a szerződés. Sőt, olyan képviselő is volt, aki egyszerre tartotta túl soknak és túl kevésnek. Úgyhogy én azt gondolom, hogy akik szövegezték, akkor ez alapján is jó munkát végeztek.

Végezetül, mivel itt ebben a teremben most jelenleg főleg jobbikos képviselők tartózkodnak, és mivel van egy jobbikos javaslat tudomásom szerint arra, hogy tulajdonképpen Magyarországnak el kellene hagynia az Európai Uniót, én csak egy idézettel szeretnék hozzájárulni ehhez. Végül is nem tudom, hogy majd ebből lesz-e parlamenti vita, vagy milyen sorsra jut ez a kezdeményezés.

Talán önök is ismerik a Monty Pythonból a Brian életét. Van annak egy része, amikor a rómaiak ellen lázadók panaszkodnak, hogy a rómaiak kiszipolyozzák őket, és mit kapnak cserébe. És akkor elkezdik sorolni, hogy ezen a rendkívül silány listán mi minden található. Tehát kaptak ők a rómaiaktól egy kis csatornát, gyógyászatot, oktatást, bort, közrendet, öntözést, utakat, vízvezeték-hálózatot.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Úgyhogy én azt gondolom, hogy a magyar polgárok bölcsen döntöttek, mindegy, hogy milyen volt az a kommunikációs kampány, ami annak idején a csatlakozásról való népszavazást megelőzte, és hogyha a magyar polgárokat újra megkérdeznék (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ide nem hoztak, hanem vittek innét!), akkor nem adnának más választ, mint annak idején a csatlakozás előtt.

Elnök úr, köszönöm szépen. Azt kérem ettől a Háztól, hogy támogassa azt, hogy a magyar miniszterelnök aláírja ezt a szerződést március 1-jén, 2-án.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu