POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Asszony! Azt hiszem, bevallhatjuk, hogy valamennyien aggodalommal vegyesen vártuk az idei jelentkezési számok alakulását, hiszen a felsőoktatásra vonatkozóan nagyon komoly bizonytalanság él a szülőkben és az érettségiző, felvételi előtt álló gyerekekben, hiszen talán az évtized egyik legradikálisabb átalakítását hajtja végre a kormány.

Ezek a viták ebben a teremben is zajlottak és szerte az országban. Az egyik épp az a kérdés volt, amit Hiller István vetett föl: finanszírozhatja-e közpénzből Magyarország a tömeges felsőoktatást?

(13.20)

Fájdalom, azt kell mondjuk, hogy ennyi pénzünk nincs. Erre lehet egy olyan választ adni, ha nincs elég pénz a tömeges felsőoktatásra, akkor ne is legyen tömeges. Volt ilyen: a szocializmus utolsó évtizedében 3 százalék járt egyetemre, 8 százalék főiskolára. De szerencsére nem ezt a választ adtuk, hanem azt, hogy próbáljunk magánforrást bevonni a diákhitel segítségével, és így fenntartani a tömeges felsőoktatást.

Jól döntöttünk. És azt, hogy jól döntöttünk, nemcsak mi mondjuk, hanem szerencsére a tanulni vágyó gyerekek családjai is, mert noha nagy a bizonytalanság - ez kétségtelen -, komolyak az aggodalmak és komoly az anyagi teher is, a magyar családok mégiscsak a tanulásban látják a jövőt, és én örömmel látom, hogy visszaesett némileg - a tavalyihoz képest - a jelentkezők száma, de a visszaesés gyakorlatilag azt jelenti, hogy most annyian jelentkeztek az elektronikus rendszeren, mint ahányan 2010-ben, az utolsó szocialista kormány idején. Tehát olyan nagyon büszkének a szocialistáknak lehet persze lenni, de nem érdemes, mert a bizonytalanság ellenére is azt látjuk, hogy annyian jelentkeztek most, mint 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy a magyar gyerekek tanulni akarnak, és ehhez nekünk kell a kereteket megteremteni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu