ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahol abbahagyta imént Horváth képviselőtársam, ott folytatnám. Magam adtam be módosító javaslatot arra is, hogy ne csak az legyen, amit eddig alkottunk, hanem amit ezután fogunk alkotni.

Viszont a mai általános vita folytatásában az első órában szerintem félresiklott egy kicsit a tárgyalás menete, mindenki a teljes hazai éléstárat fölsorolta mint javaslatát, hogy a hungarikumok vagy minimum nemzeti értékek sorába beletehessük. Ezzel nincs is semmi gond, de úgy gondolom, hogy ugyanezen értékek sorába tartoznak azok is, amelyekből párat fölírtam magamnak, amiről nem beszélünk, ami ugyanúgy a magyar ember büszkeségét hivatott növelni és a jó közérzetét segíteni.

Ki fogja majd beadni, mondjuk, Budapesten a helyi értéktárba - lehet, hogy Budapest főváros polgármestere - nemzeti érték gyanánt a graffitimentes utcákat vagy a kutyagumimentes belvárost? Vagy egyszerűen a pontos vonatot; egy, a magyar embernek szerintem nemzeti értéket kellene képviselnie a pontos vonatnak. Nagyon sok olyan dolgot tudnék fölsorolni, amibe nem vágok bele, ami az itt élők büszkeségét, jó közérzetét lenne hivatott elősegíteni, és már egyszerűen nem is emlékszünk, hogy hajdan voltak ilyen értékeink.

A magyar nyelvet a magam részéről javasoltam beemelni a nemzeti értékek sorába. Ha nem a legnagyobb értékünk, akkor nem tudom, még mi van ennél nagyobb, majd a részletes vitában kifejtem.

Röviden szólva: a boldog magyar ember mint legnagyobb nemzeti értékünk, hungarikumunk végső elérése lenne a legfontosabb cél, amit el tudok képzelni e törvényjavaslat kapcsán. Majd később folytatom.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu