SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Nos, itt már számos kritikai elem előzőleg megfogalmazódott, akár kormánypárti részről, akár ellenzéki részről. Vannak olyan területek, amelyek megfontolandóak, annak érdekében, hogy adott esetben akár vissza is vonják ezt a törvényjavaslatot, hiszen tény és való - majd rá fogok világítani a beszédemben én is -, ahogyan már Baráth Zsolt itt a kisebbségi véleményben megfogalmazta, jelen pillanatban semmi másról nincs szó, mint 5 milliárd forintnak az elherdálásáról.

De kezdjük az elején! Először is mindenképp el kell mondani, hogy a kormány, illetve a kormánypártok jelenleg fordítva ülnek a lovon. Egy szociális szövetkezeti rendszert akarnak létrehozni, amelyet majd nyilván még részleteiben is kritizálni fogok, de úgy akarják ezt létrehozni, hogy Magyarországon a szövetkezeti rendszer sem működik, tehát az alap hiányzik annak érdekében, hogy működhessen a magyar gazdaság. Most Stágel Bence képviselő úr beszélt a falvak nehéz helyzetéről. Kérem szépen, a falvaknak egyetlenegy problémájuk van, és nem több: az, hogy nincs munka. Nyilvánvalóan a mezőgazdaság az egyetlen lehetőség a falvak tekintetében, az ottani foglalkoztatás a lehetőség, hogy munkahelyek teremtődjenek, és ha volnának munkahelyek automatikusan, és működne a gazdaság, mert a kormányzati politika a gazdaság fejlesztését és elsősorban a mezőgazdasági feldolgozóipar és a mezőgazdaság fejlesztését tűzte volna ki célul, akkor nem volna kérdés, hogy egy jól működő, állami támogatással, állami felügyelettel, állami segítségnyújtással működő szövetkezeti rendszernek már mint egy alrendszere működhetne egy szociális szövetkezeti rendszer is. Ezért mondom én azt, hogy önök fordítva ülnek a lovon, mert az alapok nincsenek meg, az alapokra egy homokvárat kívánnak felépíteni, akkor, hogyha ez igazából a jóindulatot feltételezné, de nálam a jóindulat feltételezése sem áll meg ezzel az üggyel kapcsolatban.

Nos, miért nem? Azért az első mindenképp az, hogy nézzünk szét a saját környékünkön, Magyarország térképén, nézzük meg ezeknek a falvaknak az életét, hogy mi is történik. Ahogyan itt már elhangzott, százmilliárdos nagyságrendben költöttek például cigányok felzárkóztatására is pénzeket az elmúlt időszakban, s ennek az eredménye az lett, én személyesen tudom prezentálni, de szerintem ezt mindenki láthatja, talán már itt el is hangzott, talán épp a kisebbségi vélemény során, hogy a porták 90 százaléka nincs megművelve, szeméthalmok állnak sok helyen, magyarul, el kell mondani, hogy csak egyetlenegy települést gyorsan felhoznék, Kerecsend példáját. Kérem szépen, évente 100 millió forintot költöttek el Kerecsenden cigány felzárkóztatásra. Az eredmény az lett, mint mondottam, a porták 90 százaléka üresen áll, a bűnözés a kétszeresére növekedett öt év alatt, a lopások száma négyszeresére növekedett öt év alatt, tehát mondhatnám azt, hogy a támogatásokkal arányosan növekedett a bűnözés is, holott ennek fordítva kellett volna lennie. Valljuk be őszintén, ha ezek a pénzek arra fordítódtak volna, hogy adott esetben valóban a cigánysághoz kerüljenek, mert eleve már hozzájuk sem kerültek, illetve olyan programokra, amelyek az ő képességeiknek megfelelőek lettek volna, és tartós munkahelyeket hoztak volna létre.

A másik, amiért nem lehetünk bizalommal az előterjesztéssel kapcsolatban, az épp Hegedűs Zsuzsa nyilatkozata, bejelentése, hiszen ő vitte ezt az ügyet a médiában, ő az egyik agytröszt ennek a programnak a kimunkálásában. Itt már elhangzott, hogy igen, Párizsból nézve lehet, hogy kicsit máshogy tűnik Magyarország, de már volt egy próbálkozás: a tavalyi év során közel egymilliárd forintot osztott szét Hegedűs Zsuzsa a különböző jótékonysági akciókra, amit egyébként támogatni lehetne, hogyha nem az adófizetők pénzének meg az adományozók pénzének az elszórásáról lenne szó; ha arról lett volna szó, hogy legalább valamilyen szinten felügyelik azt, hogy azok az állatok hová kerültek, mi lett velük. Erre egyébként ma ugyancsak volt utalás, és bizony-bizony, nemcsak hogy megdöglöttek a szakértelem hiányában, hanem sokan eladták, és egyből a kocsmába vonultak az ezért kapott pénzzel.

(20.20)

Tehát ez egy abszurdum, hogy százmilliókat, milliárdokat költünk el úgy, hogy semmilyen visszacsatolás nincs, semmilyen számonkérés nincs ilyen esetekben. És ez a törvény pontosan ugyanerről szól: semmi, de semmi az égvilágon nem szól arról, hogy ha az erre az évre tervezett 5 milliárd forintnak, mondjuk, a fele kihajított pénz lesz, akkor ki lesz számon kérve. Senki nem írt bele semmilyen feltételrendszert ezzel kapcsolatban.

Ha egy kicsit azért a részletekbe is belemegyünk a törvény tekintetében, akkor mindenképp el kell mondani, hogy alapvetően hiányzik véleményünk szerint egy központi koordináló szervezet létrehozása a szociális szövetkezetek tekintetében. Hiszen itt legalábbis kötelezően nem kell ott lenniük a nemzetiségi önkormányzatoknak, de ahogy igazában szó van róla, itt csak a cigány nemzetiségű önkormányzatról van szó, mint ahogy ez már itt elhangzott. Tehát nem kell véka alá rejteni, és nem is rejtették véka alá ezt a problémát vagy okot. Tehát egy központi ellenőrzés, egy központi szervezet felállítása nélkül nyilvánvalóan nem fognak működni ezek a szociális szövetkezetek. Badarság azt gondolni, hogy pillanatok alatt 800 szociális szövetkezet fog létrejönni az országban, a leghátrányosabb és egyben, mondjuk ki, a szellemileg is leghátrányosabb területű vidékeken, ahol adott esetben egy-egy településen egyetlenegy szakember nem található. Vagy lehet, hogy csak három településsel arrébb található egy mezőgazdasági szakember, aki alapvetően kellene egy ilyen program működtetéséhez.

És ha a szakértelemről van szó: ez is hiányzik igazából, bár említés van róla, hogy itt továbbképzésre, tanításra van szükség. De nagyon jól elhangzott, hogy elsősorban ezeknek a cigány embereknek a felzárkóztatása tekintetében alapvető fontosságú, hogy bizony hatalmas türelemre, óriási odafigyelésre van szükség, és mondhatnám úgy is, hogy ismerni kell a cigányság kultúráját, az ő gondolkodásmódjukat annak érdekében, hogy valóban hatékonyan dolgozzanak, ami nem teljesen azonos az átlag magyar ember gondolkodásával.

Ez sikerülhet, viszont csakis sokkal nagyobb odafigyeléssel, sokkal nagyobb ráfordítással, sokkal nagyobb szakértelemmel. Magyarul: arra volna szükség alapvetően, minimum, hogy a 800 szövetkezet mellé 800 szakember kerüljön. Ha én most elgondolom, hogy 800 szakember fizetése mennyibe kerülne - mert nekik folyamatosan ott kell lenniük, minden egyes szövetkezet mellett, különben nem fog működni, ennek a rendszernek ilyen igényei vannak, ezt kár tagadni, különben teljesen felesleges bármivel is foglalkozni -, az 1 milliárd forint, ha minimálbért kap ez a 800 személy. És milyen személyekre van szükség? Ez sem lényegtelen. Két dologhoz kell érteniük: a szociális munkához és a mezőgazdasághoz. Ez a kettő alapvetően szükséges annak érdekében, hogy megfelelő szakértelemmel, mentori programmal tudjanak felállni.

Most honnan szerzünk - kérdem én - 800 olyan szakembert, aki egyszerre szociális munkás és egyszerre mezőgazdasági végzettsége is van? Hát nem tudom, van-e ilyen esetleg egy tucat az országban. Lehet, hogy van száz is, csak éppen nem biztos, hogy ők elmennének ilyen helyre dolgozni mindnyájan. Tehát magyarul: ott kellett volna kezdeni ezt a programot, hogyha nem azonnal pénzkiszórásról lenne szó, hogy felállítjuk ezt a szervezetet, felállítjuk a képzést, és hogyha ezek a szakemberek rendelkezésre állnak... És lehetnek ezek kérem szépen helyi mezőgazdasági vállalkozók is vagy gazdák, akik azt mondják, hogy: igen, az én jövedelmemet még kipótolom azzal, hogy foglalkozom a helyi cigánysággal is, tanácsokat adok nekik, kimegyek a földekre és ellenőrzöm, hogy hogyan csinálják; elmegyek a házukhoz, megnézem, hogy az állatokat hogyan tartják, és még sorolhatnám tovább. Tehát ezt így el lehet kezdeni, de itt erről szó sincs, az égvilágon semmiről nincs szó!

Tehát lehet, hogy néha kicsit elkap az indulat, de amikor látja az ember, hogy micsoda hülyeséget - már elnézést - terjesztenek elénk, egyáltalán végig nem gondolva, hogy mi mi után következik, akkor kicsit azért az ember szomorú, hogy így fogalmazzak.

Hozzá kell tenni, hogy itt már beszéltem arról, hogy semmilyen szankció nincs, tehát legalább azt bele kellene írni a törvény szövegébe, hogy aki nem megfelelően vesz részt a programban, azt kizárják ebből a programból. Utalás sincs erre gyakorlatilag.

Fontos lenne megjegyezni, hogy ha valamikor - mert remélem, hogy egyébként nem fog ez a szociális szövetkezeti rendszer felállni, mert mondom, ez csak pénzszórás -, ha majd újból neki fognak veselkedni egy valódi szociális szövetkezeti rendszer létrehozásának - persze akkor, amikor már működik a magyar gazdaság, mert akkor van értelme -, akkor talán majd megfogadják azt az egyszerű tanácsot, hogy nem biztos, hogy csak kimondottan a hátrányos helyzetűeket kellene belevonni ebbe a rendszerbe, hanem bele lehetne vonni a nyugdíjasokat is, az alacsony nyugdíjakkal rendelkező személyeket is, akik adott esetben szívesen vállalnák azt, hogy a kertjükben vagy az ólakban még néhány állatot felnevelnek. Sokat nem, mert lehet, hogy csak 100 forintos órabér jön ki a munkájukkal, de lehet, hogy annak az idős, nyugdíjas, egyedülálló asszonynak, aki adott esetben arra még egészséges, hogy 10 birkával foglalkozzon az óljában, annak az a 100 forintos órabér is, az a 10-20 ezer forint is jelentős összeg lenne minden egyes hónapban a nyugdíja kiegészítésére. Hát erről sem szól természetesen ez a törvény. De lehetne még más csoportokat is említeni. Tehát a többgyermekes, dolgozó családokat is bele lehetne vonni ebbe a rendszerbe, bár hozzáteszem, mondom, egy valódi mezőgazdasági szövetkezeti rendszer erre talán még alkalmasabb lenne.

És amit mindenképp el kell mondani, az a diszkrimináció a foglalkoztatási szövetkezetek tekintetében, ami felmerül. Egyszerűen nem értjük, hogy miért kell egy nemzetiségi önkormányzatnak kötelezően tagjának lennie egy foglalkoztatási szövetkezeti rendszernek vagy szövetkezetnek. Mi szükség erre? Magyar emberek nem működtethetnek ilyet, még véletlenül sem?

Tehát kérem szépen, jó lenne ezt a folyamatos - amikor velünk szemben mondják ezt, akkor ránk azt mondják, hogy rasszista, hogyha mi mondjuk, akkor diszkriminációt mondunk, de én inkább azt mondanám - rasszista gondolkodást megszüntetni, amikor úgy támogatnak egy adott csoportot, ez Magyarországon a cigányságot jelenti, hogy etnikai alapon vagy faji alapon támogatnak egy csoportot. Nem! Ki kell jelenteni, hogy csakis szociális alapon lehet támogatni Magyarországon bárkit is.

Kérem szépen, eléggé faramuci helyzet, hogy a Jobbik, amelyik mindig elmondja a kritikáját ezzel kapcsolatban, hangoztatja egyedül, hogy egyenlő jogokat és egyenlő kötelezettségeket kérünk mindenki számára, legyen az magyar vagy legyen az cigány. Semmi több az, amit mi követelünk. Hogy ha ezt megadnák, akkor talán a társadalom sem lenne úgy felháborodva, mint ahogy egyébként szokott lenni annak hallatán, amikor újabb és újabb milliárdokat költenek el úgymond a cigányság felzárkóztatására.

Én kérem, hogy fogadják meg majd egyszer ezt a tanácsot, és a rasszista politikát be kell fejezni. És mondom: mindenki egyenlő jogok alapján, egyenlő kötelezettségek alapján részesülhessen a munka világában. Számos más ilyen kérdés is van, vagy ahol megkülönböztetés van magyar emberek rovására, hátrányára - most ezeket nem sorolom végig.

Talán még néhány észrevételt szeretnék tenni a már elhangzottakhoz. Balog Zoltán államtitkár úr elég gyorsan eldarálta, nem figyeltem igazából, de talán az indokolást olvasta fel, szinte majdhogynem szó szerint, és ő is a piacra termelésről beszélt. Kérem, csak értse meg, államtitkár úr: piacra termelés akkor fog működni, hogyha működő piac lesz Magyarországon, ha működik az egész rendszer. Az nem fog működni, hogy cigány emberek a 200 fős faluban, tegyük fel, tényleg jól működik egy program, és megtermelik a paradicsomot, és a 200 fős faluban el fogják adni. De még a kisvárosban sem nagyon fogják, mert azt megtermelik a magyar emberek is.

Kérem szépen, a piacra termelésnek és a gazdaságosságnak az lenne az alapja, hogy értékes, tehát úgymond nagy volumenben előállítható terméket állítsanak elő, ehhez pedig összefogás kell. Azt kell elérni, mint amit tulajdonképpen a multik is elérnek, vagy a nagy cégek elérnek adott esetben, hogy begyűjtik a különböző élelmiszereket, a különböző állatállományt, és sorolhatnám még tovább.

És ha összegyűjtöttek ezer szarvasmarhát vagy ezer birkát, akkor azokat már lehet vinni vágóhídra, az már méret, azzal már be lehet törni akár a különböző multicégek piacára is. Vagy hogyha van hozzá mezőgazdasági feldolgozóegység az adott körzetben, egy kisvárosban vagy egy kisebb településen is, akkor el lehet vinni a vágóhídra, fel tudják dolgozni, de ez mind hiányzik ebből. És 5 milliárd forintból nyilvánvalóan nem fogunk vágóhidakat, meg konzervgyárakat létrehozni - szó sincs róla!

Tehát még egyszer csak azt tudom elmondani a beszédem végén, de lehet, hogy majd még szót fogok kérni, hogy ez a rendszer így nem fog működni, ez jelen pillanatban csak és kizárólag a pénzszórásról szól.

(20.30)

És még egy, hogy alátámasszam ezt: a bizottsági meghallgatáson is arról volt szó, hogy május 1-jével kell elindulnia a programnak. Miről van szó? Akkor, amikor már rég el kellett veteményezni, akkor, amikor a növendékállatokat már rég hizlalni kell? Kérem szépen, ha arról lenne szó, hogy ősszel kezdik el ezt a programot, akkor azt mondom, hogy...

Forrás: parlament.hu