DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény vitájának lezártát követően a mentelmi bizottságban rögtön elkezdődött egy munka abban a kérdéskörben, hogy az alaptörvény kilátásba helyezte a képviselői jogállás újraszabályozását, és nyilvánvalóan a mentelmi bizottságban az elmúlt 22 esztendő tapasztalatai alapján készült egy munkaanyag. Ez a munkaanyag nem érett meg a határozathozatalig a bizottsági munka során. Amikor tudomást szereztünk arról, hogy folyik a jelen jogszabály előkészítése, ezt a munkaanyagot akkor haladéktalanul a bizottság rendelkezésére bocsátottuk. Nagy örömmel vettük tudomásul, hogy az elkészült joganyag az általunk készített figyelemfelhívó anyag jelentős részét figyelembe vette, és ezekre szeretnék most ki is térni.

Alapvető problémát jelentett a képviselők mentelmi jogának megsértésével kapcsolatban az, hogy a hatályos jogszabályunk ezt objektív jogként fogja fel, és úgy kellett megállapítani a hatóságok mentelmijog-megsértését, hogy a hatóságoknak tudomásuk sem volt arról, hogy az a személy, aki ellen eljárást folytatnak, országgyűlési képviselő. Üdvözöljük azt, hogy az új törvényjavaslatban már az szerepel, hogy a mentelmi jog megsértését haladéktalanul jelezni kell a házelnök felé minden képviselőnek, természetesen csak abban az esetben, ha a képviselői jogállását hitelt érdemlően igazolta. Ezzel mi százszázalékosan egyet is értünk, de az ez irányú kérdéskör csak részben oldotta meg a problémát.

Mi azt kifogásoltuk, és azt szeretnénk keresztülvinni minden körülmények között, a mentelmi bizottság, hogy mihelyt országgyűlési képviselő bármilyen eljáró hivatalos hatósággal szembetalálkozik, köteles legyen felfedni képviselői mivoltát, és haladéktalanul köteles legyen igazolni a képviselőségét, és akkor ez számtalan problémát megold.

(10.40)

Ez a feltétele annak az új rendelkezésnek is, amely az anyagban van, hogy a szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság először köteles felhívni az eljárás alá vont személyt arról, hogy nyilatkozzon, lemond-e a mentelmi jogáról vagy sem. Nagy kérdés, ha a hatóság nem tud arról, hogy az illető személy képviselő, akkor hogyan hívja fel, vagy mindenkit hívjon-e fel. Tehát gyakorlatilag igenis az az alapkérdés, és ezt szeretnénk módosító indítvánnyal keresztülvinni, hogy minden körülmények között színt kelljen vallania a képviselőnek.

Még van egy nagyon komoly kérdés, amit itt szeretnék felvetni, ez pedig az az eset, hogy az új jogszabálytervezet szerint, amennyiben a mentelmi jogáról szabálysértési ügy esetében az országgyűlési képviselő lemond, akkor erről a lemondásról, illetve a lemondás eredménye után befejezett eljárásról a legfőbb ügyészen keresztül köteles a szabálysértési hatóság tájékoztatni a házelnök urat, ami eddig rendben van, a jogszabály szerint az elnök úr elküldi a mentelmi bizottságnak, ha ezt titkosan kezeli, ez akkor is rendben van. De pont az a probléma, hogy megítélésünk szerint nagyon sok képviselő azért mond le a mentelmi jogáról, mert szeretné azt a kisebb súlyú jogellenes magatartást titokban tartani, és nem szeretné köztisztasági szabálysértési vagy egyéb ügyekben sajtónyilvánosság elé vinni azt, hogy ő, mit tudom én, eldobott valami szemetet Dombóvár főterén. Elnézést mindenkitől, ne vegye senki magára. Tehát itt van egy nagy kérdés: ha a törvény megadja a lehetőséget a mentelmi jogról való lemondásra, hogy titokban maradhasson, de utólag pedig egy utólagos eljárás alatt nyilvánosságra hozzuk, ez még egy kérdés.

Tisztelettel, a mentelmi bizottság azokban a kérdésekben, amelyeket nem látott viszont az új anyagban, előterjeszti a módosító indítványát (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), de ennek ellenére 4 igen és 3 nem szavazattal a jelen törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu