DR. MÁTRAI MÁRTA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét és munkatársait.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2012. március 26-án mind a két törvényjavaslatot megtárgyalta. Az ülésen jelen volt az Országos Bírósági Hivatal elnöke is. A kormány részéről elhangzott, hogy a két törvénymódosító indítványban az a közös, hogy részben az Európa Tanács Velencei Bizottsága által megfogalmazott kritikákra, másrészt a Magyar Bírói Egyesület által megfogalmazott javaslatokra épül. A módosításnál a kormány a Velencei Bizottság és a Magyar Bírói Egyesület által javasolt megoldásokat is figyelembe vette. Ilyen például személyi kérdésekben a bírák és a bírósági vezetők kinevezése esetén alkalmazott egyetértési jog, amelyet az Országos Bírói Tanács gyakorolna a jövőben azokban az esetekben, amikor az Országos Bírósági Hivatal elnöke el akar térni a bírói kinevezés esetén a sorrendiségtől.

A másik kérdés a parlamenti ellenőrzés és általában az elszámoltathatóság kérdése volt. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Országgyűlésnek évente, míg az igazságügyi kérdésekkel foglalkozó alkotmányügyi és igazságügyi bizottságnak félévente beszámolási kötelezettséggel tartozik. Felmerült a képviselők információhoz jutásának vagy felvilágosításának kérdése. Ezt az országgyűlési törvény szabályozza.

Megfogalmazódtak olyan kritikák, amelyekkel a kormány nem értett egyet. Az egyik ilyen észrevétel az 1881 óta kötelező jogintézményünket támadta, nevezetesen: a kúriai jogegységi eljárást. A Velencei Bizottság véleményét azért nem tudtuk figyelembe venni, mert egyrészt egy régi jogintézményről van szó, másrészt az angolszász jogban fő szabály az, amit a mi esetünkben a bizottság kifogásolt.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke tájékoztatta az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságot arról, hogy a törvénytervezetet, amely a parlament elé kerül, már a bírói kar is véleményezte. Észrevételeik többsége támogató jellegű egyetértést fejezett ki, és természetesen megfogalmazódtak olyan észrevételek is, amelyek az ügy áthelyezését érintik. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a bírósági szervezet önigazgatása nem csupán központi önigazgatást jelent, ugyanis a bírói karon belül vannak kollégiumok, bírói tanácsok, az egyes bíróságokon összbírói értekezletek. Ezek olyan testületek, amelyek más országokban egyáltalán nem működnek. Sajnálatosnak tartja és tartottuk mi is, hogy a Velencei Bizottság ezt nem igazán jelenítette meg a javaslatában, illetőleg a jelentésében.

Az ellenzéki képviselők nehezményezték az Országos Bírósági Hivatal elnökének azt a jogát, ami a kijelölésre vonatkozik, hogy az eljáró bírósághoz képest más bíróságot jelölhet ki az ügyek gyorsítása érdekében. Álláspontjuk szerint ez felveti annak lehetőségét, hogy a megfelelő bíró kezébe adják a hatalom számára fontos ügyeket. A kormánypárti képviselők hangsúlyozták, hogy a Velencei Bizottság jelentése egy figyelemfelhívó, pontosításra felszólító, néha technikai jellegű kiigazításokat tartalmazó előterjesztésnek minősíthető. Az ellenzéki képviselők felszólalására reagálva hangsúlyozták, hogy az Országos Bírósági Hivatal nem a bírókat, hanem az eljáró bíróságot jelöli ki. Felhívta a figyelmet az elnöki ajánlásra, amely elnöki ajánlás 2012. február 21-én lépett hatályba. Ezt az ajánlást a Velencei Bizottság is figyelmen kívül hagyta. Ugyanis mind a kijelölés hatálya, mind pedig a kijelölés célja és korlátai útmutatást adnak arra tekintettel, hogy a kijelölés az ügyek tekintetében akkor valósulhat meg, ha az elbírálás a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhei miatt ésszerű időn belül másképp nem biztosítható.

Végezetül a kormány viszonválaszában hangsúlyozta, hogy a Velencei Bizottság véleménye bár nagyon tekintélyes vélemény, de olyan véleményeket nem tudunk figyelembe venni, amelyek tévedésen alapulnak, és amelyek nem összeegyeztethetőek a magyar helyzettel.

Tisztelt Országgyűlés! Ezt követően a szavazásra került sor. Azt tájékoztatásul el kívánom mondani, hogy a szocialista képviselők ekkor a bizottsági ülésről távoztak. Ezt követően az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a törvényjavaslatot 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti frakciókban és a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu