KÁLI SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Mindenképpen üdvözöljük, hogy a benyújtott törvényjavaslat többek között bővíti a fogyasztó fogalmát, érinti a fogyasztói panaszkezelést, az ügyfélszolgálati szabályokat, a békéltetőtestületi eljárást, a közérdekű kereset indítását, a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárását. A módosítás véleményünk szerint hatékony fogyasztói érdekvédelem érvényesítéséhez teremthet alapot, amennyiben néhány feltételt még kielégít. Ezt követően tudja a szocialista frakció támogatni.

Az előttünk lévő javaslat bevezeti a kézbesítési vélelem intézményét, rögzítésre kerül a békéltetőtestületek tanácsadó tevékenysége. A békéltetőtestület a jövőben fogyasztó vagy vállalkozás kérésére ad tanácsot a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. Az utánpótlásra ösztönzés érdekében rögzítésre került, hogy a 2016. január 1-jét követően megalakuló békéltetőtestületek esetében legfeljebb a testületek fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A javaslat rögzíti, hogy a békéltetői tanácsadásban nem vehet részt a továbbiakban, aki korábban az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy vállalkozásnak tanácsot adott. A békéltetőtestület eljárása során a továbbiakban az eljáró tanács a felek számára nem adhat tanácsot, a békéltetőtestületeknek a jövőben valamennyi nem teljesített ajánlás esetén a továbbiakban nyilvánosságra kell hozni a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Két év előkészítést követően ide jutott az előterjesztés, éppen ezért hiányoljuk a problémakörök átfogó és pontos kezelését. Mi itt nem politikai, hanem kizárólag szakmai alapon teszünk fel néhány kérdést. Ugyanis látjuk azt az összefüggést, amit a fogyasztóvédelmi stratégiához kötődően a fogyasztóvédelmi törvény módosítása is követ. Erre való tekintettel támogatjuk ezt a javaslatot, de van azért néhány olyan érzékeny téma, amelynek kezelését még nem látjuk egyértelműen elrendezettnek az előterjesztésben.

Az egyik ilyen érzékeny terület a békéltetőtestületek ügye. Számos módosítást tartalmaz a javaslat a békéltetőtestületek vonatkozásában, ezek többsége a működésre, eljárásra, egyszersmind eredményességre egyértelműen pozitív hatással van. A hatékonyabb fogyasztóvédelem a fogyasztók jogérvényesítési képességének és tudatosságának növelése, illetve a vállalkozások bevonásával zajló együttes célrendszer megvalósítása elengedhetetlenül feltételezi az állami fogyasztóvédelmi politikán túlmenően további szereplők aktív részvételét a rendszerben. A békéltetőtestületek több mint egy évtizedes működésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a bírósági eljárásoknak alternatívát nyújtó testületekre van szükség.

A fogyasztók gyakran végső mentsvárként a testületekhez fordulnak, amennyiben a vállalkozásokkal nem jutnak megegyezésre, és hatósági jogkörüknél fogva már érdemben nem tudnak ügyükben segíteni. Napjaink példái, amit a különböző médiumok is felkaptak, szintén erre utalnak, ahol egyértelműen látszik az, hogy a fogyasztó és bizonyos vállalkozók esetén, gyakran energiaszolgáltató vállalkozásokkal kapcsolatban nem azonos fajsúlyú partnerek állnak egymással szemben.

(21.20)

A megyékben és a fővárosban is működnek ezek a bizonyos végső mentsvárak, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy miután közelebb vannak a fogyasztókhoz, elérésük az eljáráshoz hasonlóan gyors és egyszerű. Mind az egyes években nagymértékben növekedő beérkezett ügyszámok, mind az egyes testületek elismertsége, mind az állami költségvetési támogatás mértékének általános növekedése bizonyítja, hogy az alternatív vitarendezési fórumok léte megkérdőjelezhetetlen.

Ugyanakkor az sem kérdés, hogy szükséges-e a testületek továbbfejlesztése, alternatív vitarendezési fórumok szerepének és ismertségének növelése. A törvényjavaslat békéltetőtestületre vonatkozó rendelkezéseivel alapvetően egyetértünk, azonban kénytelenek vagyunk rámutatni több problémakörre, amely kapcsán megoldás nem került meghatározásra a tervezetben. Napjainkban a tapasztalatok szerint egyre nagyobb számban figyelhető meg a vállalkozások részéről, hogy a testületek által meghozott ajánlásokat bíróság előtt támadják meg jogszabálysértésre való hivatkozással.

A növekvő tendencia alapján azonban a békéltetőtestületek akár már napi vendégei is lehetnek az egyes bíróságoknak, ahol az esetleges perveszteségek súlyos költségeket róhatnak a testületeket működtető kereskedelmi és iparkamarákra. Ezen bíróság előtti alternatív vitarendezési eljárás célja egyezség létrehozásának megkísérlése. E cél az esetek több mint felében eleve kudarcot vall, mivel a vállalkozások nem jelennek meg az eljárás során. Az elmúlt évtizedben is számos próbálkozás volt arra, hogy úgynevezett alternatív eszközökkel igyekezzenek a testületek vagy más szervezetek rávenni a különböző vállalkozásokat az eljárásban való részvételre, ez azonban rendre kudarcot vallott.

Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy jogszabály írja elő az eljárás alá vont vállalkozások számára, hogy a meghallgatáson megjelenjenek, azokkal szemben pedig, akik ennek nem tesznek eleget, megfelelő, visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazni. A békéltető testületek ajánlásait nem teljesítő vállalkozások kapcsán üdvözöljük annak kötelezővé tételét, hogy azok jegyzéke nyilvánosságra kerüljön, eddig ugyanis ez csak lehetőség volt. Csak így érhető el ugyanis, hogy az ajánlásokat nem teljesítő vállalkozások jegyzéke minden esetben nyilvánosságra kerüljön.

E körbe tartozik ugyanis az a tervezet által tartalmazott módosítás, amely szerint a békéltetőtestület immár köteles lesz közzétenni annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely nem tett az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot, és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg.

A nem együttműködő vállalkozások jegyzékének kötelező nyilvánosságra hozatalához ugyanis az előbbiekhez hasonlóan fontos közérdek fűződik. Ugyanakkor Ertsey képviselő asszony is szólt már arról - és itt én is megismételném -, hogy a békéltetőtestület tervezetben rögzített tanácsadó szerepét alapvetően megkérdőjelezzük, hiszen többek között e funkció betöltésére jöttek létre társadalmi szervezetek. Emellett a hatóság is ad tanácsot a kormány legújabb javaslata alapján. Bár a törvényjavaslatba beépített garanciális elemek ellenére véleményünk szerint még ezzel együtt sem biztosított a pártatlan eljárás, s ez a gyakorlatban a békéltetőtestületbe vetett bizalmat fogja megkérdőjelezni.

Támogatjuk a javaslat azon rendelkezését, miszerint csak 2016. január 1-jét követően felálló békéltetőtestületek tagjainak kijelölése során kell arra figyelemmel lenni, hogy a testületi tagok legfeljebb fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. A testületek eljárása során az egyes fogyasztói jogviták eldöntésekor ugyanis rendkívül fontos az, hogy a testületi tagok rendelkezzenek kellő szakértelemmel és tapasztalattal.

Mindezek mellett fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a kormány által elfogadott 4. középtávú fogyasztóvédelmi politika civil szervezetekre vonatkozó része, az ez alapján megvalósuló pályáztatás, illetve az azzal összhangban bevezetni kívánt fogyasztóvédelmi törvénymódosítás egyes pontjai a civil fogyasztóvédelmi szervezetek teljes ellehetetlenülését eredményezheti. Ennek a folyamatnak bizonyos elemei már meg is indultak.

Az általunk kezdeményezett társadalmi egyeztetések is rámutattak arra, hogy a törvénytervezet pontosításra szorul. Képviselőtársaimmal együtt több módosító indítványt is benyújtottunk, amely tükrözi a szervezetek és a szolgáltatók álláspontját, reméljük, a kormány is ennek szellemében fogja támogatni ezeket. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu