DR. KOLBER ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pusztán egy apró technikai módosításról van-e szó Font Sándor nyúlfarknyi törvénymódosításában? Azt gondolom, hogy nem. Nem lehet lapozni a törvény vitája során szinte jelentéktelen, technikai jellegű módosítás esetében.

Szeretnék egy kicsit visszanyúlni az időben, utalva az elmúlt év második felére, amikor az alaptörvényt, illetőleg a sarkalatos törvényeket tárgyalta a Ház, akkor Magyarországon felerősödött - és a Házban is - a vita az állam világnézeti semlegessége, az állam és az egyház elválasztásának a kérdésében. A vita főképpen az oktatás területén zajlik, a hittanoktatás bevezetése körül, az oktatási intézmények állami és egyházi kézbe adásáról, illetőleg az egyházi intézmények finanszírozása kapcsán. Hiszen jól tudjuk, hogy a kiegészítő támogatás miatt, az egyházi kiegészítő támogatás miatt nem beszélhetünk fenntartói semlegességről a finanszírozás kérdésében.

A köznevelési törvény alapján a NAT-ba immáron kötelező választható tárgyként bekerül a vallásismeret, hittan, illetőleg az erkölcstan választása. Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a '90-es években, pontosabban '95-ben a szocialista-liberális kormányok alatt kidolgoztak egy tantárgyat ember- és erkölcsismeret címmel, amely arról szólt, hogy kicsoda, micsoda az ember mint biológiai, társadalmi és erkölcsi lény. Ez a tantárgy, ez a program valóban egy igazi hungarikum volt, nemcsak világi szakemberek vettek részt ennek a kidolgozásában, hanem egyházi emberek is, és jól működött, jó tankönyvek voltak, jó taneszközök, és soha nem merült fel a tárgy ellen kifogás az egyházak részéről sem.

Az első Orbán-kormány idején azonban ennek a tantárgynak az óraszámát egyharmadára csökkentették, összevonhatóvá vált más tantárgyakkal, magyarán: elsorvasztották. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos kormányzati magatartás nem más, mint egy hatalmi képmutatás, hiszen úgy próbálják magukat most beállítani, mint a hit védői, és erőltetik a hittan és az erkölcstan kötelező választását mint tantárgyat. Még egyházi személyiségek is sokan kételkednek ebben, mert jól tudják, nem biztos, hogy az iskolai hittan bevezetése segíti az embereket majd a vallási közösségekhez megtalálni az utat.

Van olyan társadalom, ahol ezek az intézkedések nem váltanak ki különösebb visszhangot, a demokratikus társadalmakban sokkal nagyobb a tolerancia, de úgy gondolom, itt Magyarországon, ahol egy autoriter kormányzat épül ki, ahol egy félelemre építő önkényuralmi rendszer képe rajzolódik föl, ez a rendszer veszélyekkel jár. Ezzel párhuzamosan olyan körülményeket teremtettek, hogy több tucat iskolát adtak át az elmúlt években az önkormányzatok az egyházaknak, erre a tanévre 82 iskola került egyházi fenntartásba. Több polgármester, több önkormányzat úgy menekül az államosítás vagy a finanszírozási nehézségek elől, hogy egyházi kézbe adja át, játssza át az iskolát. Azt hiszik, hogy mindenre gyógyír a több pénz, a magasabb, a jobb finanszírozás.

Éppen ezért településeken szűnik meg a lehetőség, hogy a gyerekek világnézetileg semleges iskolába járjanak. Font Sándor ártatlannak tűnő törvényjavaslata egyetlenegy szakaszból áll, és ahogy már itt elhangzott, arról szól, hogy a kistérségek által fenntartott oktatási intézmények is egyházi kézbe kerüljenek. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan kistérségek tucatnyi településsel, ahol nem lesz mód arra a szülőknek és a gyerekeknek, hogy világnézetileg semleges oktatási intézményt választhassanak. Az elmúlt időszakban úgy próbálták terelni már a szabályozást, mintha megmentenék az önkormányzatokat, próbálták a jogi szabályozást ennek megfelelően alakítani, és azt látom, hogy sok önkormányzat talán el is hiszi, hogy jót tesz a településének azzal, hogy egyházi fenntartásba adja az intézményét. De azt gondolom, hosszú távon nem, mert például hogyha a szelekciót, a szegregációs teljesítményét nézzük az egyházi intézményeknek, akkor bizony nagyon gyenge teljesítményt tapasztalatunk.

Tudjuk azt is, hogy minél több iskola kerül egyházi fenntartásba a finanszírozás szabályai miatt, annál jobban járnak az egyházi iskolák, annál jobb feltételek közé kerülnek, és hát látjuk azt, hogy ez az egész finanszírozási körülmény kényszerhelyzetet teremt az önkormányzatok számára. Azt gondolom, helytelen irány, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz; egy újabb egyháziasítási hullámot indít el, nem jó irány ez. Az állam és az egyház szétválasztását ez nem szolgálja, alkotmányellenes, esetenként - ahogy elmondtam - egy-egy kistérségben nem marad már világnézetileg semleges iskola, oktatási intézmény.

Mindezek miatt ez a törvénytervezet az egymondatos terjedelménél sokkal jelentősebb. Alaposabban meg kellene fontolni, emiatt a Demokratikus Koalíció frakciója ezt a törvényjavaslatot nem támogatja. (Taps a függetlenek soraiban.)

(18.40)

Forrás: parlament.hu