DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar adórendszer átalakítása 2010 nyarán kezdődött, akkor, amikor az arányos személyi jövedelemadó-rendszert elkezdte bevezetni, illetve megtervezni a kormány, és azóta is az a törekvés jellemzi a kormány adópolitikáját, miszerint a munkát és tőkét terhelő adózásról az indirekt adók irányába toljuk el az adózás súlypontját, éppen azért, hogy a munkahelyteremtést tudjuk ösztönözni, illetve a vállalkozások terheit csökkentsük ezáltal.

Az egykulcsos adónak és a családi adókedvezménynek köszönhetően több százezer család élete vált könnyebbé 2011-ben. A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó bére 5,2 százalékkal, nettó járandósága pedig 6,4 százalékkal emelkedett. A kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet ellenére a munkaerő-piaci mutatók is pozitív képet mutattak, a versenyszektorban a bruttó bérek 5 százalékot meghaladó növekedése, a foglalkoztatottság mintegy 1,5 százalékos bővülése felülmúlta az előzetes várakozásokat.

Amit képviselőtársam nehezményez, hogy miért változtatjuk időnként az adórendszert, illetve miért vezetünk be új adókat, miért vezetünk ki más adókat, az egész egyszerűen az adórendszernek a folyton változó külső körülményekhez való igazítása. Az ön által fájlalt adó kivezetése, miszerint miért vezettük ki a 98 százalékos különadót, az egész egyszerűen azért történik, mert azóta új végkielégítési szabályokat alkottunk, amelyek ma már lehetetlenné teszik, hogy valaki 2 millió forintnál nagyobb pénzt vegyen fel végkielégítés címén a közszférában. Következésképpen a 98 százalékos adó már célját vesztette, azt ott, akkor, a magas végkielégítések miatt kellett bevezetni, és ha megengedi, akkor a távközlési adóra vonatkozó fejtegetéseket a következő válaszra hagyom.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu