DR. KOCSIS MÁTÉ, az eseti bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság befejezte munkáját, és jelentését 2012. március 29-én J/6574. számon benyújtotta az Országgyűlésnek. Engedjék meg, hogy beszámoljak a bizottság elvégzett munkájáról, és megosszak önökkel néhány gondolatot, információt a benyújtott jelentéssel kapcsolatban.

Mint az mindenki előtt ismert, az Országgyűlés a 34/2011. országgyűlési határozatával hozta létre az eseti bizottságot, amely feladatául kapta, hogy feltárja a tavaly tavasszal Gyöngyöspatán történteket, és választ találjon az országgyűlési határozatban feltett kérdésekre. Kevés világos és ellentmondásmentes momentum volt ebben a történetben. Annyit tudunk biztosan, hogy a Magyar Vöröskereszt húsvéti kirándulásra vitt volna családokat, amire jóval húsvétot megelőzően már kaptak felkérést. Mindezek után más érdekcsoportok a kialakult helyzettel kapcsolatban valótlanságokat állítva, hazánk rossz hírét keltették a nemzetközi közvélemény előtt.

Az eseti bizottság feladata az volt, hogy fennállása alatt lehetőség szerint minden, ez ügyben zavaros momentumot tisztázzon, és munkájának eredményeként egy jelentést készítsen az Országgyűlés számára. Engedjék meg, hogy megosszak néhány fontos részletet a működéssel kapcsolatban.

A bizottság alakuló ülésén megvitatta és elfogadta ügyrendjét és munkatervét. Ebben rögzítette, hogy a feladatkörében leírtak feltárása érdekében elsőként írásbeli dokumentumokat kér be a gyöngyöspatai eseményekre vonatkozóan állami és civil szervezetektől, illetve személyektől. Ezen megkeresésekre összesen mintegy másfél folyóméternyi írásos dokumentum érkezett 16 szervezettől, illetve személytől, amelyek legnagyobb része a rendőri szervektől kapott jelentések, összefoglalók voltak. Az ügyrend szerint a beérkezett dokumentumokat a bizottság titkárságán lehetett tanulmányozni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a bizottság 282 napos fennállása alatt egyetlenegy ellenzéki képviselő sem tanulmányozta, illetve a Magyar Szocialista Párt szakértői igen, de más nem az ellenzéki oldalról.

A bizottság a beérkezett több ezer oldalnyi dokumentumot oly módon dolgozta fel, hogy munkamódszerének második fázisában a meghallgatások során a leírtakat hasznosította. A munka során jelentős mértékben támaszkodtunk ezen állami és civil szervezetek által megküldött anyagokra, illetve a magánszemélyek által küldött beszámolókra. A jelentés összeállítása során a meghallgatásokon túl figyelembe vettük az Országos Rendőr-főkapitányság és a helyi rendőri szervek adatait, illetve megállapításait.

A bizottság a meghallgatásokat megelőzően meghívotti státust ajánlott fel, illetve döntött is róla, dr. Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának, valamint az elfogadott ügyrend és munkaterv szerint a bizottság üléseire tanácskozási joggal állandó meghívást kapott Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Az eseti bizottság 282 napon keresztül működött, az ülések között egy zárt ülés volt 2011. szeptember 28-án, amikor a bizottság tagjai meghallgatták Balajti László altábornagy urat, az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori főigazgatóját, illetve Hellebrandt Lászlót, az Információs Hivatal főigazgató-helyettesét. A bizottság a nyílt ülések, tehát az ezenkívüli ülések alkalmával összesen 20 főt hallgatott meg.

A bizottság tervezte meghallgatni Richard Field urat is, aki a megkeresés ellenére a személyes megjelenéstől elzárkózott, nem jelent meg a bizottság előtt, és azzal, hogy az eseményekben való részvételét követően külföldre távozott és nem jött el a meghívásra, a bizottság megállapította, hogy semmibe vette Magyarország legfőbb népképviseleti szervét, valamint megsértette az akkor hatályos alkotmány előírását. Magatartásával tovább erősítette a gyanút, hogy a Gyöngyöspatán végzett, úgynevezett humanitárius szolgálata csak álca volt, amellyel lejáratta Magyarországot, illetve a kormányt mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény előtt.

A bizottság 2011. szeptember 28-án zárt ülés keretében, mint említettem, meghallgatta a titkosszolgálatok vezetőit, akik számot adtak a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekkel kapcsolatban tudomásukra jutott információkról, illetve adatokról. A bizottság megállapítása szerint a titkosszolgálatok a törvényi kötelezettségüknek eleget téve, a feladatkörükben eljárva kísérték figyelemmel az ott történteket. A zárt ülés minősítése: titkos, a minősítés időtartama 2036. december 31-éig tart. Magam 2011. november 2-án kértem az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, hogy vizsgálja meg, hogy az eseti bizottság szeptember 28-ai zárt ülésének minősítése feloldható-e. Erre a főigazgató úr röviddel a megkeresés után válaszolt, és nemlegesen felelt, nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozással nem találta feloldhatónak a jegyzőkönyv minősítését.

A bizottság a jelentésben megállapította, hogy Gyöngyöspatán gondot okozott a köznyugalom fenntartásában a hisztériakeltés és a média által adott, saját maga által nem ellenőrzött információk sokasága. A hisztériakeltésben és az események valóságnak nem megfelelő értékelésében nagy szerepet játszottak elsősorban azok a közéleti szereplők, civil szervezetek, pártok, amelyek a helyi viszonyokat egyoldalúan nézve adtak tájékoztatást az országos sajtófelületeknek, és ezzel fokozták az ellentétet a helyiek között.

(19.00)

A bizottság véleménye szerint a Jobbik jelentősen érdekelt volt a Gyöngyöspatán kialakult közbiztonsági helyzet további kiélezésében és eltúlzásában, provokációként is értelmezhető rendvédelmi igényekkel léptek fel a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenységével kapcsolatban, illetve azt támogatóan. Ez az egyesület egyébként nem működött együtt az állami szervekkel, még csak nem is az önkormányzat által létrehozott vagy támogatott helyi közbiztonsági feladatokat ellátó szervként működtek a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint kötelezően ellátandó helyi közbiztonsági feladatok végzése érdekében, és az Országos Polgárőr Szövetséggel sem működtek együtt. Ezzel a jelentés szerint megpróbálták megkérdőjelezni az állam kizárólagos erőszak-monopóliumát.

A gyöngyöspatai helyzetet meglovagolva, politikai hasznot remélve az LMP is bekapcsolódott az események úgynevezett megoldásába, azonban tevékenységének valós célja rejtve maradt. Ezt példázza, hogy mindvégig tudomással bírt arról, hogy mire készül Richard Field, sőt aktivistáin keresztül támogatta a húsvéti utaztatást. Továbbá az LMP ezzel egy időben a médiában támadta a kormányt, hogy nem tesz semmit a gyöngyöspatai helyzet megoldásáért, a bekért adatokból és az ismert számokból, a kiadásokból egészen más látszik. Az LMP kommunikációja, illetve a képviselői által tett kommunikációja a médiában jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi sajtó negatív színben tüntesse fel Magyarországot.

A bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok és a meghallgatott személyek elmondása alapján megállapította, hogy a Gyöngyöspatán kialakított konfliktus időszakában közéleti személyek, ellenzéki pártok, civil szervezetek és LMP-hez köthető csapatok nem vették fel a kapcsolatot a pontos és valósághű tájékoztatás érdekében a sajtóban megjelent nyilatkozataik, nyílt leveleik előtt a helyi és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel, sem a helyi önkormányzattal, sem a megyei közigazgatási hivatallal, sem a helyszínen szolgálatot ellátó rendvédelmi egységek vezetőivel.

Ezzel szemben olyan ellenőrizetlen információkkal látták el a magyar és a nemzetközi sajtót, amely híradások jelentős kárt okoztak Magyarország nemzetközi megítélésének akkor, amikor az ország az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be. Így történhetett meg az is a jelentés szerint, hogy a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Magyarországon súlyos etnikai konfliktusok vannak, ami már-már egyenlő egy polgárháborús helyzettel. (Ertsey Katalin nevet.) Kevésbé volt szórakoztató, képviselő asszony, a bizottsági ülésen a helyiektől panaszként meghallgatni mindezt, mint önnek itt ülve. Ezeket a híreket egyértelműen, a sajtóban visszakereshetően az LMP politikusai kommunikálták, illetve a hozzá kötődő jogvédő szervezetek.

A bizottság álláspontja szerint az LMP a médiát felhasználva politikai hasznot remélt attól, hogy azt a látszatot kelti, hogy Magyarország kormánya nem ura a helyzetnek, nem tud és nem is akar megoldani egy etnikai konfliktust, valamint attól is hasznot remélt, hogy túlértékeltette jogvédő profilját, kisarkított egy képet, és mindezt mutatta a helyi viszonyokról.

"A magyar kormány az események kezdetén felismerte annak súlyát, hogy a gyöngyöspatai úgynevezett megszállás bármikor megismétlődhet az ország bármely településén" - idéztem. Ezért nem késlekedve, kezdeményezte a büntető törvénykönyv ez irányú módosítását. Ezt követően már nem kerülhet sor Magyarországon olyan jellegű cselekményre, amelynek során bárki nyíltan és tudatosan semmibe veszi a társadalmi együttélés szabályait.

A kormány intézkedett több vonatkozó jogszabály módosításáról is. Ezen lépések közül kiemelt jelentőséggel bír a 2011. évi CLXV. törvény, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló törvény. A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotása világosan meghatározta, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyona, biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőrséggel, együttműködve az önkormányzatokkal.

Ezenkívül 2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta az új szabálysértési törvényt, amely ez év január 6-án lépett életbe. Ebben is a Magyar Országgyűlés jelentős, a probléma megelőzését szolgáló jogszabályt fogadott el.

A kormány a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérte, ennek során megakadályozta, hogy a helyzet továbbeszkalálódjon, és megszüntette azokat a jogszabályi kiskapukat, amelyek felhasználásával előidézték 2011 tavaszán a Gyöngyöspatán történteket.

A bizottság megállapította, hogy a rendőrség által Gyöngyöspatán alkalmazott rendőri intézkedések a szükségesség és az arányosság követelményét nem lépték túl, a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A határozott fellépésnek és a bűnmegelőző tevékenységnek köszönhető, hogy súlyosabb bűncselekmény elkövetésére nem került sor Gyöngyöspatán.

A jelentésben szerepeltetett tényekre is tekintettel a bizottság megállapította, hogy a kormány és a rendőrség a gyöngyöspatai események kezdetétől a helyzet konszolidálására törekedett. A bizottsággal, annak működése során a kormány képviselője folyamatosan kapcsolatban állt, így a megtett kormányzati intézkedések, a kezdeményezett és elfogadott törvénymódosítások felölelik a bizottság munkája során javaslatként felmerült változások teljes körét.

A bizottság ezért további szükséges törvénymódosítások kezdeményezésére nem kérte fel a kormányt, azonban a költségvetésben biztosított erőforrások minél szélesebb körű felhasználását javasolja, és egyben támogatja is a már működő közfoglalkoztatási programok vonatkozásában, annak érdekében, hogy hazánk több régiójában sokak számára ezzel segíthesse a munka világába való visszatérést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gyöngyöspatán egy olyan új jelenséggel szembesülhettünk, amelynek során ellenzéki pártok, civil szervezetek - politikai hasznot remélve - nem riadtak vissza megkérdőjelezni az állam kizárólagos erőszak-monopóliumát. Ezen túlmenően súlyosan rombolták hazánk nemzetközi hírnevét, és ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő település mindennapjait még inkább ellehetetlenítették, jelentősen megingatták a helyi lakosok objektív és szubjektív biztonságérzetét, amelynek biztosítása, azt gondolom, hogy közös érdekünk kell hogy legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam valamennyi bizottsági ülésen részt vettem, illetve a mai napon is az emberi jogi, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésein megismertem az ellenzéki pártok álláspontját. Bízva abban, hogy ezeknek egy részét vagy talán egy bővített verzióját itt, a plenáris ülésen is elmondják, egyelőre köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Nagy taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu