BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eljött a nagy beismerések időszaka a kormány és a kormányzó pártok részéről. Ennek a beismerési időszaknak a részét képezi, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott, külgazdaság-politikája pedig eddig igazi csődtömeg.

Az expozéból kiderült - ahogy itt az államtitkár úr is mondta -, a törvényjavaslat szerinti intézkedés a kormány külgazdasági stratégiájának részét képezi, célja feltehetően az, hogy a külgazdaság fejlesztésével kapcsolatos kormányon belüli nem szükségszerű, de feltehetően jelen lévő súrlódásokat megszüntesse azzal, hogy egy helyre rendeli a szakpolitikai irányítást és a végrehajtást támogató intézményrendszert. Mindez azt jelenti, hogy a törvényjavaslat valódi célja, hogy a kormány tagjai lehetőleg ne akadályozzák egymást a külgazdasági stratégia végrehajtása során.

Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes megállni egy pillanatra: valóban arról kell döntenie az Országgyűlésnek, hogy eddig a felszín alatt egymással civakodó kormánytagok közül kihez tartozzon a Mehib és az Eximbank? Két év kellett ahhoz, hogy felismerjék, a saját maguk által kialakított szervezeti keretek között nem tudják ellátni a kormányzati feladataikat? Mert ez a törvényjavaslat erről szól: kerüljön a Mehib és az Eximbank Németh Lászlóné fennhatósága alól Matolcsy Györgyhöz.

Nincs nekünk ezzel különösebb bajunk, hiszen a kormány a belső működési rendszereit alakítsa ki saját maga, de nehezen érthető, hogy a fő szabály szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter felügyelete miért rosszabb annál, mintha a közvetlenül a külgazdaság-politikáért felelős miniszter felügyelete alá tartozna a két intézmény. Erre csak az adhat magyarázatot, ha az ugyanazon kormányban működő tagok nem tudnak egymással együttműködni megfelelő módon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Milyen kormány és milyen kormányzati működés az, ahol a kormány tagjai nem képesek együttműködni az ország érdekében? Milyen kormány az, ahol azért van szükség egy egyébként nem szükségszerű, a tulajdonosi joggyakorlást érintő szervezeti átalakításra és ezzel összefüggésben az Országgyűlés döntőbírói szerepkörben történő bevonására, mert a csőlátásuk miatt nem egy irányba húznak? Ez az önök, a Fidesz kormánya, ez Orbán Viktor kormánya.

Tisztelt Képviselőtársaim! A külgazdaság feletti irányításért a kormányalakítás óta folyik a kormányon belüli harc az NFM és az NGM között. Mindezek hatása a kormány eddigi külgazdasági politikájának sikertelensége.

Érdemes talán megemlékezni itt az ITD Hungary botrányos körülmények között történő megszüntetéséről és a feladatainak önálló kormányhivatal alá rendeléséről. Tizenhét hónappal azután, hogy a feladatait átvette egy kormányhivatal, még a mai nap is létezik az ITD Hungary nevű, külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó állami cég, valószínűleg azért, mert milliárdos uniós támogatást kellene visszafizetni, ha most bezárnák. Jelenleg is több mint egy tucat alkalmazottja kap havonta fizetést, így csak a bérköltsége becsült módon több mint százmillió forint.

A kormány 2010. november 19-ei határozatában hívta fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az ITD Hungary nonprofit közhasznú, zártkörűen működő részvénytársaság megszüntetéséről, és annak vagyonelemeinek, illetve a munkavállalóknak megállapodással a Nemzeti Külgazdasági Hivatal részére történő átadásáról. A Magyar Közlöny ugyanazon számában megjelent, de csak 2011. január 1-jén hatályba lépett rendelet hozta létre a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt, amelynek a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt kellene segítenie a hazai cégek exporttevékenységét, valamint a külföldi vállalatok itteni befektetéseinek ösztönzését. A két szervezet közötti átmenetet hónapokig nem sikerült lebonyolítani, valószínűleg a jogutódlásról nem gondoskodó kormányrendelet hibája miatt. Az ITDH-nál a munka nélkül maradt szakembereket és eszközöket ráadásul nem tudta átvenni az új hivatal.

A kormány ráadásul nemcsak a két szervezet közötti átmenetet nem tudta gördülékenyen levezényelni, de eleve elsiette az ITDH megszüntetését, és ez most pénzbe kerül, bár nem tudni, mennyibe. Az ITDH által korábban gazdaságfejlesztésre elnyert összesen 6 milliárd forintnyi európai uniós támogatáshoz tartozó feltétel volt, hogy az ITD Hungary az abból megvalósított fejlesztéseket a projekt megvalósításától számított öt évig megtartja és üzemelteti. Az NFÜ szerint a teljes elnyert támogatás még nem is érkezett meg, az összes eddigi kifizetés alig több mint 1,8 milliárd forint.

A projektvégrehajtás úgynevezett záró-, előrehaladási jelentéséből az is kiderül, hogy ennek mi az oka: "A kiemelt projekt megvalósítása terv szerint zajlott, azonban 2011 első negyedévében a kiemelt projekt programelemeinek megvalósítása felfüggesztésre került, tekintettel a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról szóló 265/2010. kormányrendeletre."

Tisztelt Képviselőtársaim! Amíg tehát a kormány tagjai egymással viaskodtak a külgazdaság-politika végrehajtását segítő intézményrendszer felett, addig Magyarországnak sikerült elveszítenie több mint 4 milliárd forintnyi uniós támogatást, de legalább még évekig fizethetünk több száz millió forintnyi bér- és egyéb költséget teljesen feleslegesen. Tisztelettel kérdezem: megérte?

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két év gyakorlatilag feleslegesen telt el az önök kormányzati működéséből a külgazdaság területén is. Amit fel tudnak mutatni, az az, hogy teljes bizalmatlanságot keltenek Magyarország iránt, a befektetők messzire elkerülik Magyarországot, az uniós források egy részének lehívása veszélybe kerül.

Összefoglalva az eddigieket: a kormány a külgazdasági stratégia egyébként helyes céljainak megvalósítása helyett az elmúlt két évben kizárólag belső hatalmi játszmáival volt elfoglalva, ennek egyik újabb állomása a T/6951. számú törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat azonban nem foglalkozik az export növekedésének segítésével, a hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének ösztönzésével és a külföldi befektetők magyarországi beruházásainak előmozdításával; nem oldja meg a külgazdasági stratégia céljainak elérését; nem ad választ a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő kihívásokra és az elmúlt két év kudarcainak okaira.

(21.00)

Ezért az MSZP nevében szükségesnek tartjuk a törvényjavaslat valódi céljának a megjelenítését a normaszövegben, vagyis azt, hogy ennek a javaslatnak csak annyi a célja, hogy a kormánytagok ne akadályozzák egymást a külgazdasági stratégia végrehajtása során.

Kérem, hogy támogassák a jobbító szándékú, a valós célok megjelenítését szolgáló javaslatunkat. Az MSZP ugyanakkor a javaslatot jelenlegi formájában támogatni nem tudja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu