KOZMA PÉTER (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A most napirenden lévő, Magyarország Alaptörvénye első módosítását tárgyaló T/6817. számú törvényjavaslattal összefüggésben szeretnék hozzászólni.

Az első, amit el szeretnék mondani: itt az ellenzéki padsorokból felmerült a legitimitás kérdése, illetve az a kifejezés is elhangzott, hogy jogalkotási hiba történt, mi több, egy jogtörténeti és történelmi kifejezést is használt Harangozó képviselőtársam, oktrojált alkotmányról beszélt. Valóban, Magyarország jogtörténetében volt oktrojált alkotmány, például az olmützi alkotmány, amelyet 1849. március 4-én erőltetett volna a magyar népre Ferenc József. Bár hozzá kell tennem, hogy nem léptették életbe, és 1851-ben vissza is vonta Ferenc József. Azonban itt a kérdés az, és meggyőződésem szerint egy álságos vitát kezdeményeztek szocialista képviselőtársaim is, amikor azt kérdezik, hogy legitim-e vagy nem legitim az alaptörvény, illetve hogy az erőszakolt-e, avagy sem.

Vissza kell utalnom arra, amit egyébként az egyik vezérszónok is mondott, nevezetesen, hogy az alaptörvény akkor hatályos, ha az alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján alkotta meg az Országgyűlés. Ez pedig három követelményt követel meg. Az első, hogy deklaratíve ki kell nyilvánítania a jogalkotónak, hogy alkotmányoz. Kettő: a megválasztott országgyűlési képviselők kétharmadának kell elfogadni. A harmadik pedig, hogy az eljárásjognak megfelelően szabályszerűen és törvényesen ki kell hirdetni. Az alaptörvény és az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó alaptörvénnyel összefüggő törvény ezeknek a jogszabályi követelményeknek eleget tesz. A jogalkotók kifejezett szándéka volt az átmeneti törvény esetében is - és vissza is utalt -, hogy az alaptörvénnyel összefüggésben kerül megalkotásra.

Amikor van egy átmeneti időszak, van egy intervallum, amely az alkotmányból az alaptörvénybe vezet bennünket időben, akkor kétségkívül ezeket az átmeneti rendelkezéseket szabályozni kell. Az elődalkotmány nem tartalmaz egyéb formai és tartalmi kritériumokat, hogy hogyan kell megalkotni. Tehát kétségkívül az átmeneti rendelkezések alkotmányosak, és teljesen megfelelnek a jogszabályi, alkotmányos követelményeknek.

A hivatkozott törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Bank összevonására vonatkozó törvényi lehetőséget. Itt a mai nap folyamán többször elhangzott az a kifejezés, mintha ezt kész tényként, kijelentő mondatban kellene kezelni, hogy tudniillik összevonásra kerül. Nem, ez egy törvényi lehetőség lett volna, de mivel ezt most hatályon kívül helyezzük, erre nem kerülhet jogszabály alapján sem sor.

Azonban itt szeretném én is felhívni a figyelmet arra, hogy az jogos felvetés, hogy a Magyar Nemzeti Bank éves jelentését jó, ha az országgyűlési képviselők megismerik, és a széles közvélemény is megismeri. Ez jó lett volna 2004-ben is, amikor először írta le a Nemzeti Bank annak a veszélyét, hogy a devizahitelezés elterjedése bizony nagyon nagy kockázatokkal jár, és különösképpen nagyon fontos ez abból a szempontból is, hogy a jogalkotás területén adott esetben a kellő intézkedés meg lett volna téve, csakúgy, mint Romániában vagy Lengyelországban.

Az, hogy most kikerül az átmeneti rendelkezésekből ez a rendelkezés, nem jelenti azt, hogy egyébként a pénzügyi, kormányzati szerveknek, a fogyasztóvédelemnek, tehát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és más kormányzati szerveknek, valamint a Magyar Nemzeti Banknak nincs együttműködési kötelezettsége, és nem kell hogy egyébként egymást tájékoztassák a pénzügyi-gazdasági folyamatokról, éppen azért, hogy még egyszer ne élhessük át mindazt, amit 2008-2010 között átéltünk.

A jogalkotó azzal, hogy az átmeneti rendelkezések körébe utalt egyes formai és tartalmi kérdéseket - azon formai kérdéseket, amelyek természetüknél fogva az átmeneti időszakra vonatkoznak, és azon tartalmi kérdéseket, amelyek az alaptörvény szűkebben vett szabályozási köréhez nem tartoznak -, ezt a jogalkotó az alkotmányos felhatalmazás alapján, az 1949. évi I. számmal ellátott törvény alapján tette, alkotmányosan. Tehát az alkotmány megsértése nem történt, nem alkotmányellenes, mint ahogy itt hivatkoztak. Éppen ezért az a meglátásom, hogy a törvényjavaslat elfogadása a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat módosításával együtt teljesen jogszerű, alkotmányos és támogatandó.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu