NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmi összefoglalása részünkről így hangzana: a törvényjavaslat célja, hogy a Miniszterelnökség a polgároknak a kormányzati intézkedésekről való tájékoztatása céljából személyes adatok szolgáltatását kérhesse a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. Az adatkérésnél a név- és a lakcímadatok mellett kiválasztási szempont lehet az érintettek neme, születési helye és ideje, és ami érdekesebb: családi állapota, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye is.

A törvény természetesen a kihirdetést követő napon lép hatályba. Erős a gyanúnk, hogy a kormányzati kommunikáció újabb nagy ugrásra készül, és a hírhedt Kubatov-lista immáron a hálószobákba is beköltözik.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány pontban összefoglaljam észrevételeinket a törvényjavaslathoz.

1. Jóri András volt adatvédelmi biztos 2011. június 7-ei állásfoglalásában megállapította, hogy a "Szociális konzultáció 2011." kérdőívei megszemélyesítettek, feldolgozásukkor politikai vélemény körébe sorolható különleges adatok kezelése valósul meg, természetesen vonalkóddal. A hozzájáruló nyilatkozat az adatvédelmi törvény előírásait sérti.

Az ombudsman szerint az állampolgárok véleményének megismerése a magyar jogban közvélemény-kutatásnak minősül, amelynek adatkezelési szabályait külön törvény határozza meg. A "Szociális konzultáció 2011." kapcsán választott jogi konstrukció alkalmazása miatt a törvényben meghatározott garanciák, a teljes anonimitás követelményei, az érintett véleménye és név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma nem érvényesült - állt az akkori állásfoglalásban.

2011 augusztusában a biztos megállapította, hogy a szociális kérdőív adatait nyilvántartó KEK KH nem tett maradéktalanul eleget az adatvédelmi biztos állásfoglalásában foglaltaknak, így továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a személyazonosító adatokat és véleményeket, amelyeket a biztos politikai jellegűnek értékelt, a jövőben összekapcsolják.

A határozat elrendelte a jogellenes adatkezelés során szerzett személyes adatok törlését, valamint megtiltotta a kapcsolattartás céljára szolgáló adatokból képzett adatbázis - nemzeti konzultációs nyilvántartásnak csúfolják - létrehozását, és az azzal kapcsolatos adatkezelést és nyilvántartást betiltotta.

A határozat felülvizsgálatát - a sajtóközlemények szerint - a Fővárosi Bíróságtól kérte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az eljárás tudomásom szerint még nem zárult le. Ebben a bírósági eljárásban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke részt vehet. A NAIH elnökének ígérete ellenére egyébként az adatvédelmi biztos állásfoglalásai és határozatai a hatóság honlapján nem érhetők el, azokat csúfondáros módon leszedték. Gyomorforgató az egész eljárás. Ennyit Péterfalvi Attiláról mint adatvédőről.

2. Jóri András adatvédelmi biztos az állampolgárok személyes adatainak védelmére tett intézkedéseire válaszul önök mind szakmaiságában, mind becsületében megsértették Jóri urat, majd öröknek szánt mementóként - tanulságul minden becsületes közszolgának - hivatalát felszámolták, az emlékét pedig be kívánták hinteni sóval. (Dr. Répássy Róbert: Ti meg majd szobrot állítotok neki!) A most beterjesztett javaslat csupán az Orbán-rezsim utómunkája a korlátlan és totális állampolgári felügyelet megteremtéséhez.

3. A törvényjavaslatot, amely személyes adatok kezelését a kormány intézkedésének propaganda jellegű népszerűsítése érdekében a Miniszterelnökség számára engedné meg, képviselői önálló indítvány tartalmazza. Köszöntöm Koszorús képviselő urat a kormány képviseletében. Így, mint ahogy megszokott, nem kérték ki a NAIH véleményét - egye fene -, ami fontosabb: értelemszerűen társadalmi vitára sem bocsátották a javaslatot, miközben ez az állampolgári tájékoztatást szolgálná, az ahhoz szükséges adatkezelést alapozná meg. Ez szégyen és gyalázat, tisztelt kormány és tisztelt Koszorús képviselő úr!

(14.50)

4. A törvényjavaslat alaptörvény-ellenes. A Miniszterelnökség ugyanis a személyes adatok védelmének garanciáit tartalmazó, a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény garanciális szabályainak csak a megfelelő alkalmazását rendeli el, súlyosan sértve ezzel a normavilág alkotmányos követelményét is. A garanciákat bizony törvénybe kellene építeni, ezért mi Lamperth Mónika képviselőtársammal, a szocialista frakció támogatásával az állampolgárok személyes adatainak biztonsága érdekében, nem mintha bármi alapot is biztosítana beterjesztésünk elfogadás esetén, hiszen önök bármit és bármikor korlátlanul magukhoz ragadnak, ettől függetlenül módosító indítványt nyújtottunk be. Bízom abban, hogy a Ház... Na jó, nem bízom abban, de azért beterjesztettük, és lelkiismeretük szerint bírálják majd el. Kérem, fogadják el a javaslatunkat. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

Köszönöm szépen, elnök úr. (Lendvai Ildikó tapsol.)

Forrás: parlament.hu