DR. KOVÁCS ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság 2011 decemberében határozatot hozott a magyar médiaszabályozás ügyében, amely nyilvánvalóvá tette, hogy bár vannak a médiaszabályozásnak alkotmányosan aggályos elemei, a szabályozás lényege (Dr. Bárándy Gergely: Alkotmányellenes! Alkotmányellenes, nem aggályos!), koncepciója kielégíti az alkotmányosság minden követelményét.

E határozat pontos és minden részletre kiterjedő végrehajtása tekintetében a kormány elkötelezett. A benyújtott törvényjavaslat tehát az alkotmánybírósági döntés végrehajtását célozza, a médiaszabályozás tekintetében felmerült egyéb észrevételeket azonban nem érinti, azok ügyében párbeszéd folyik a kormány és a nemzetközi szervezetek között.

Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság elvi jelentőségű döntést hozott, amikor kijelentette, hogy egyfelől az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások, másfelől a sajtótermékek között nem lehet teljes egyenlőségjel e területek közigazgatási jogi szabályozásának és hatósági felügyeletének tartalma tekintetében.

(18.50)

Mivel az előbbiek, a rádió és a televízió sokkal intenzívebb hatást gyakorolnak az emberi gondolkodásra, ezért ezek tekintetében indokolt az erősebb hatósági kontroll. Ezzel szemben a szükségképpen kisebb hatást gyakorló sajtótermékek esetében egyes jogok, illetve értékek hatósági felügyelete ezért más megítélés alá esik.

A testület ugyanakkor nem osztotta azt a széles körben elterjedt téves vélekedést, miszerint a sajtótermékek médiaszabályozás alóli teljes kivonása lenne az egyetlen alkotmányos megoldás. Az Alkotmánybíróság egyes jogi értékek, így az emberi méltóság, a nyilatkozatot adó személyi jogai, a magánélet és az emberi jogok védelme tekintetében szögezte le, hogy ezek vonatkozásában a hatósági kontroll lehetősége túlzott közhatalmi beavatkozást jelenthet a sajtóra, így alkotmányellenes.

E határozatot tehát tévedés lenne úgy értékelni, hogy ez a 2010-ben kialakított médiaszabályozási rendszer egészének kritikája lenne. A javaslat ezért olyan megoldást tartalmaz, amely az Alkotmánybíróság által meghatározott egyes jogok, illetve értékek tekintetében megszünteti a hatósági kontroll lehetőségét, az Alkotmánybíróság által nem kifogásolt jogok tekintetében azonban a médiahatóság eljárási jogosultsága érintetlen marad a sajtótermékek felett is. Így például a gyermeki jogok sérelme, illetve a gyűlöletbeszéd és a megalázó helyzetben lévő személyek bemutatása tilalmának betartása tekintetében a hatósági felügyelet továbbra is fennmarad. Ezek ugyanis olyan értékek, amelyekkel összefüggésben a nyomtatott és internetes sajtó tekintetében is alkotmányos, sőt az Alkotmánybíróság szerint is kívánatos megoldás a hatósági kontroll.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság egy olyan szabályozás szükségességére is felhívta a figyelmet, amely a magyar jogrendből 2010 előtt teljes mértékben hiányzott, a korábbi média- és sajtótörvények nem rendezték ugyanis az újságírói információforrások védelmét. Sőt, hangsúlyozni kell, hogy a forrásvédelem első hazai szabályozását éppen az a médiaalkotmány teremtette meg, amely e tekintetben is méltatlanul áll a nemzetközi támadások kereszttüzében. Az Alkotmánybíróság határozatából adódó szabályozási kötelezettség ezért arra ad alkalmat, hogy az általunk megteremtett forrásvédelmi szabályozást tovább pontosítsuk, az alkotmányos követelményekkel még inkább összhangba hozzuk az eljárási garanciák rögzítése révén.

A forrásvédelem a sajtószabadság érvényre juttatásának egyik alapvető garanciája. A sajtó akkor tudja hatékonyan ellátni feladatát, a nyilvánosság tájékoztatását a közügyekről, ha mind az újságíró, mind a számára információt átadó személy biztos lehet abban, hogy a köztük lévő bizalmi viszony érintetlen marad, és a hatóság nem kötelezheti az újságírót forrásainak felfedésére. A javaslat azt a célt szolgálja, hogy a magyar jogrend nagy eljárási kódexei egyértelműen tartalmazzák azokat a biztosítékokat, amelyek a jog tényleges érvényesülését szolgálják. Így az információforrásra vonatkozó tanúvallomás megtagadható lesz, és a lefoglalás, a szemletárgy felmutatása esetében is tilalmat állít a javaslat, megakadályozva, hogy a bíróság, illetve a hatóság információt szerezzen az újságírótól, illetve munkáltatójától az információ forrásáról.

Az Alkotmánybíróság azonban azt is egyértelművé tette, hogy az újságíró e joga sem lehet korlátlan, mert lehetnek olyan esetek, amikor egy, a sajtószabadsághoz mérhetően fontos alkotmányos érdek védelme érdekében e szabály áttörhető. Ezt a javaslat a lehető legszűkebb keretek közé szorítja. Kizárólag a büntetőeljárásban lesz kötelező a tanúi minőségben megjelenő újságíró a forrásainak felfedésére, csak bíróság kötelezheti erre, így a végrehajtó hatalom befolyása kizárható. További garancia, hogy csak súlyosabb bűncselekmények esetében kerülhet sor ilyen kötelezettségre, és ebben az esetben is csak akkor, ha a bizonyíték megszerzése más úton nem lehetséges. Olyan szigorú garanciák ezek, amelyekkel a forrásvédelem végre olyan helyet foglal el majd a magyar jogrendben, amely a sajtószabadság alapvető fontosságához illik, és amely ebben az esetben megfelel az Európa Tanács ajánlásainak is.

Tisztelt Ház! A korábban is működő hírközlési biztos hatáskörét a 2010. évi új integrált médiaszabályozás a média és a sajtó területére is kiterjesztette a hírközlési biztos működésének előnyös tapasztalatai alapján. A kormány továbbra is fontosnak tartja, hogy a média és a sajtó területén a hagyományos, szigorú hatósági felügyeleten kívül egy olyan jogintézmény is megjelenjen, amely az érintett felek párbeszédére épül, a mai kornak megfelelő, úgynevezett mediációs technikákat alkalmazza, és lehetőséget biztosít a méltánylást érdemlő érdekeknek a média és sajtó területére történő becsatornázására.

Hangsúlyozni kell, hogy az Alkotmánybíróság nem vitatta egy ilyen jogintézmény alkotmányosságát, csupán azt állította, hogy a média és a sajtó területén a biztosnak nem lehetnek hatósági jogkörökhöz hasonló eszközei, ez ugyanis a sajtószabadság korlátozásához vezethetne. A javaslat célja ezzel összefüggésben, hogy a biztos e kvázi hatósági jogkörei teljes mértékben megszűnjenek a média és a sajtó tekintetében. A biztos tehát nem vizsgálhatja a médiatartalom-szolgáltatók, a rádió, a televízió és a sajtó tevékenységét, abba nem avatkozhat bele. Ugyanakkor egyeztetést kezdeményezhet a médiatartalom-szolgáltatóval és a szakmai szervezetekkel a panasz alapján, elősegítve a panasz minden félnek előnyös és önkéntes orvoslását. A biztos az eljárása eredményéről jelentést készít, amely azonban a hatályos szabályozással ellentétben nem lesz nyilvános, figyelembe véve az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos azon megállapításait, amelyben arra utalt, hogy a jelentés nyilvánossága is alkalmas lehet a sajtószabadság megsértésére.

A biztos eljárása tehát a továbbiakban egy egyeztetési eljárás lesz, ami azt a célt szolgálja, hogy az említett, a felek közötti kölcsönös párbeszédet biztosító, ezáltal a méltánylást érdemlő érdekek sérelmének orvoslását elősegítő biztosi jogintézmény a továbbiakban is fennmaradjon a média és a sajtó tekintetében. Itt is tévedés lenne az Alkotmánybíróság határozatát úgy értelmezni, hogy csak a biztosi jogintézmény teljes megszüntetésével lehetséges az alkotmányellenesség kezelése, ilyen következtetést a döntésből nem lehet levonni. Az Alkotmánybíróság a média- és hírközlési biztosra vonatkozó szabályokat azért helyezte hatályon kívül, mert a szorosan integrált szabályok a testület rendelkezésre álló eszközeivel nem voltak leválogathatók, elválaszthatók. Az alaptörvényből következő követelményeket tehát a javaslat szerinti megoldás is teljes mértékben kielégíti, amely szerint a biztos továbbra is eljárhat a panaszok, érdeksérelmek ügyében, de nem rendelkezhet olyan eszközökkel, amelyekkel a szerkesztői szabadságot bármilyen formában korlátozzák.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat megszövegezése az Alkotmánybíróság döntésének teljes figyelembevételével történt. A forrásvédelemre vonatkozó rendelkezések előkészítésénél szem előtt tartottuk továbbá az Európai Tanács korábbi dokumentumait is. A kormány határozott célja, hogy a magyar médiaszabályozás minden alkotmányossági és nemzetközi dokumentumból fakadó követelménynek megfeleljen, és meggyőzzön minden alaptalanul kételkedőt, hogy a sajtószabadságot olyan alapvető jogállami értéknek tartjuk, amely nélkül demokrácia nem működhet jól.

Kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu