NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország nagykövetét e héten, szerdán bekérették a román külügyminisztériumba (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Szégyen!), ahol közölték a magyar ügyvivővel, hogy Nyírő József újratemetésével kapcsolatban tartalmi, illetőleg szervezési kifogást emel Románia, valamint kifejezték abbéli véleményüket is, hogy értetlenül állnak az előtt a vélemény előtt, amit a magyar kormány az új román kormány kisebbségpolitikájával kapcsolatosan megfogalmaz.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy egy civil kezdeményezésről van szó, amely fölött a Magyar Országgyűlés elnöke védnökséget vállalt. A magyar ügyvivő jelezte, hogy kegyeleti, kulturális eseménynek tekintjük Nyírő József újratemetését, és értetlenül állunk az előtt, hogy a budapesti román nagykövet a minap azt is bejelentette, hogy megtagadják a halotti szállítási engedély kiadását a Magyar Országgyűlés számára. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Felháborító!)

(9.40)

Szeretném jelezni azt, hogy nem tartjuk véletlennek, hogy Nyírő József újratemetése akkor lett politikai ügy, amikor számos kérdés átpolitizálódott az erdélyi magyarság viszonylatában, így példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának a megalakulása útjába is akadályt gördítettek, amely egyébként az új oktatási törvénnyel összhangban állt, valamint azt is bejelentették, hogy az új kisebbségi törvény, amelyet egyébként el kívánnak fogadni, úgy fog megtörténni, hogy a kulturális autonómia elemeit ebből a kisebbségi törvényből törölni kívánják.

Az elmúlt években egyfajta mézeséveket élt Magyarország és Románia, jószomszédi kapcsolatokat tudtunk lebonyolítani, ahogy itt a képviselő úr is mondja, az Európai Unió és a NATO keretei között az energetikai politika vagy éppen a kohéziós politika, a mezőgazdasági politika kérdéseiben megfogalmaztuk közös érdekeinket, és ennek az együttműködésnek az alapja Magyarország és Románia között a kölcsönös tisztelet volt. Ez a kölcsönös tisztelet volt az a közös értékbázis, amire épült az együttműködésünk, és természetesen az erdélyi magyarság, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása ennek a közös értékrendszernek alapvető része volt.

Úgy gondolom, hogy a magyar-román együttműködés az elmúlt években végső soron a közép-európai stabilitásnak és a közép-európai szolidaritásnak is rendkívül fontos összetevője volt. De nem vagyunk sikerre ítélve, mert emlékszünk mindannyian a kilencvenes évekre, a kilencvenes évek hideg békéjére Magyarország és Románia között. Magyarország nem szeretne visszatérni ebbe az időszakba, de látnunk kell, van az elmúlt évek együttműködési időszaka, és ezzel szemben szögesen ellentétben van a kilencvenes évek első felének az időszaka. Tehát politikai döntési helyzet előtt állunk, és ebben a helyzetben politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy folytatódhasson Magyarország és Románia együttműködése mindkét nép javára és az egész térség érdekében.

Magyarország részéről adott ez a politikai akarat, és bízom abban, hogy megfontolja a román kormány, hogy érdemes-e veszélyeztetni ezt az esélyt, ezt a lehetőséget. Ha pozitív döntést fog hozni Románia, akkor azt gondolom, hogy egy kegyeleti esemény nem tehető politikai üggyé, és mindazok a kérdések, amelyeket az előbbiekben említettem, nem tehetők politikai üggyé. Magyarország részéről erre fogunk törekedni mind az elkövetkezendő napokban, mind pedig az elkövetkezendő időszakban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu