HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Viszonylag hosszan készültem magára az expozéra, na, nem azért, hogy ennek a néhány embernek fárasszam az éjszakáját, de úgy gondoltam, hogy szakmailag szeretném nagyon komolyan megindokolni azt, miért van szükség arra, hogy ezt a sarkalatos törvényt most, néhány hónap után módosítsuk.

A kiegyensúlyozott és hatékonyan működő állam nemcsak használja a nemzet vagyonát, hanem őrködik is felette, és szem előtt tartja, hogy a vagyon közös örökségünk, és megtartása a mindenkori kormány felelőssége. Az erős állam a köz vagyonával úgy gazdálkodik, hogy annak értékét nem csupán megőrzi, de lehetőség szerint törekszik annak gyarapítására is. Aki a rá bízott örökséggel az elődök iránti érdemi tiszteletből, és az utódokért érzett felelősségtől vezérelve, jó gazda módjára gazdálkodik, nemcsak a rá bízott vagyont, de a jó példát is továbbörökítheti a jövő nemzedékei számára.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány vagyonpolitikájával, az egységes vagyongazdálkodási elvének meghatározásával, és az eddigi kormányzati intézkedésekkel összességében egy gazdaságosabb, átláthatóbb, a vagyon megőrzésére, költségtakarékos kezelésére összpontosító, felelős vagyongazdálkodási rendszer alakult ki. Ennek a rendszernek az egyik legfontosabb sarokköve az alaptörvényi szintre emelt legfőbb alapelvek mellett a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény. A törvény a tavaly év végi parlamenti elfogadását követően ez év január elsején lépett hatályba, azóta pedig a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás e sarkalatos törvény által kijelölt keretek között történik ma Magyarországon.

A törvény kimondja: az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona a nemzeti vagyon körébe tartozik, meghatározza továbbá a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit. Ezen kívül meghatározza az állam és helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának, kizárólagos gazdasági tevékenységeinek körét, és szabályozza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és lehetőségeit.

A nemzeti vagyonról szóló törvény jelenlegi módosítását, és több szempontból szigorítását elsősorban a törvény alkalmazása első hónapjainak tapasztalatai indokolják. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a hazai jogrendben eddig nem létezett olyan kétharmados ágazati törvény, amely egységes szemléletben szabályozza a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemekkel kapcsolatos kérdéseket. Emiatt indokoltnak láttuk, hogy a törvény végrehajtására és alkalmazására vonatkozó visszajelzések figyelembe vételével, és nagyon sok konzultáció végrehajtásával egy csomagban rendezzük a hatálybalépést követően a módosítandó és pontosítandó jogszabályi helyeket.

Egyrészt a visszajelzések alapján indokolttá vált a törvény egyes fogalmainak, például a forgalomképtelen nemzeti vagyon, a hasznosítás vagy működtetés pontosítása, néhány rendelkezés egyértelműbbé tétele, bizonyos eljárások egyszerűsítése, köztük az átláthatósági követelmények vizsgálatára vonatkozó eljárás, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárás, valamint a nagy számú eszközbeszerzések során állami tulajdonba kerülő, nagy tömegű vagyonelemek jogi helyzetének rendezése, valamint a nemzeti vagyon megőrzésére vonatkozó szabályok szigorítása. A szövegpontosítások a jogalkalmazóknál felmerült értelmezési nehézségeket kívánják orvosolni, így - néhány példát említve - például az országos közút értelmezésének tisztázására a pihenőhelyek hasznosítása érdekében, vagy a társasági saját részvény rendezése a száz százalékos állami vagy önkormányzati tulajdon vizsgálatának szempontjából.

A törvénymódosítás ezen kívül a nemzeti vagyon védelmének érdekében további korlátozásokat vezet be, például a vagyonkezelők jogainak szűkítésével a tulajdonosi jog gyakorlójával szemben, amely elősegíti a felelős vagyonpolitikai szempontok hatékonyabb érvényesítését.

Az egyes ágazati törvények módosításai koherenciát teremtenek a nemzeti vagyontörvénnyel. Ezek körében az előterjesztés javaslatot tesz - hogy csak néhány törvényt kiemeljek - az állami vagyonról szóló törvény, a közúti, valamint vasúti közlekedésről szóló törvény, a vízgazdálkodásról és víziközmű-szolgáltatásról szóló törvények egyes rendelkezéseinek módosítására, illetve hatályon kívül helyezésére. A törvényjavaslat meghatározza a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit, a korlátozás terjedelmének és tartalmának rögzítésével együtt.

A mostani törvénymódosítás fontos elemei közé tartozik az is, hogy a gazdasági társaságokra irányadó hatályos jogszabályokkal összhangban a nemzeti vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok vagyonkezelésbe nem adhatók, a tulajdonosi jogok gyakorlásának részleges átadása kizárólag megbízáson alapuló meghatalmazással történhet. A módosítás a lehetséges meghatalmazotti kört leszűkíti a törvény rendelkezései szerint, és leszűkíti a vagyonkezelő személyek körét is, továbbá a hatályos vagyonkezelési szerződések felülvizsgálatát is elrendeli. A hatályos nemzeti vagyontörvény eleve kimondja, hogy kik lehetnek vagyonkezelők - állami, önkormányzati szervek -, tehát gyakorlatilag a nemzeti vagyont vagyonkezelésbe magántársaságnak, magánszemélynek nem is lehet adni a jelenlegi jogszabályok szerint sem, de a gazdasági táraságok esetében pedig azt fogja kimondani a törvény, hogy a gazdasági társaságok üzletrészét nem lehet vagyonkezelésbe adni, azaz a tulajdonosi jogokat csak meghatalmazással lehet gyakorolni.

Ez a törvényjavaslat egyébként lehetővé teszi azt is, hogy az egyes ágazatok strukturális újjászervezését célzó integrációs törekvések a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, közszolgáltatási tevékenységet végző társaságok, így például a víziközmű-szolgáltatók esetében hatékonyan végrehajthatók legyenek. A törvényjavaslat magas szintű, vagyis kormányzati, illetve önkormányzati képviselő-testületi kontrollt vezet be az állam, vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságoknál azokban az esetekben, amelyekben egy esetleges tőkeemelés az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezné.

Ez alól a javaslat kivételként csak azt az esetet nevesíti, amikor a tőkeemelésre az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együttesen száz százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság révén kerül sor. Magyarán, nem történhet meg az az eset, hogy ilyen kiemelt szintű gazdasági társaságok esetében magáncég tőkét emel, majd fokozatosan átveszi a többségi tulajdont és a menedzsmentjogokat. A rendelkezés a kivételként megállapított társaságok esetében megakadályozza - ahogy mondtam -, hogy a tőkeemelő társaság részesedéseit így elidegenítsék, vagy hogy harmadik személy a társaságban tőkét emeljen a tőkeemelést követő öt éven belül. Ez kizárja annak a lehetőségét, hogy a kivételes szabály alapján visszaélésre legyen mód.

A nemzeti vagyon köréből ingyenesen átruházott vagyon 15 évre szóló elidegenítési tilalma a nemzeti vagyonról szóló törvény egyik kógens szabálya, ugyanakkor tapasztaltuk azt, hogy sok problémát okozhat ez meghatározott fejlesztések esetében. Mivel a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy az átadott ingatlanokat a vagyonkezelő vagy -kapó ne fejleszthesse, korszerűsíthesse, ezért szükséges annak a lehetőségét megteremteni a vagyontörvényben, hogy meghatározott esetekben az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy egyedi döntéssel felmentést kaphat az elidegenítési tilalom alól. Az új rendelkezés lehetővé teszi tehát az ingyenesen átruházó, tulajdonosi jogot gyakorló személy részére, hogy az átruházást követően egyedi döntéssel hozzájáruljon e vagyon megterheléséhez, ha az fejlesztést, korszerűsítést, felújítást szolgáló hitelfelvételhez, vagy állami vagy európai uniós pályázathoz szükséges, továbbá a terhekkel biztosított igények kielégítése érdekében akár az ingatlan elidegenítéséhez is.

Hangsúlyozom, hogy ez kizárólag állam és önkormányzat közötti tranzakciók esetében lehetséges, tehát véletlenül sem lehet magántőke vagy magánszemély ennek a kedvezményezettje. Például, nagyon fontos, hogy jelenleg a sportcélú ingatlanok esetében a sportigazgatási szerv engedélyével fejleszthessen az adott önkormányzat a sportlétesítményeken.

A javaslat új rendelkezésként rögzíti, hogy osztott tulajdon esetében, amely szintén nagyon sok jogértelmezési problémát okozott az elmúlt időben, milyen értékesítési szabályokat kell alkalmazni, illetve rendezi az osztott tulajdonra vonatkozó megállapodás létrehozásának szabályait, és a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítását. Az új rendelkezés leszögezi, hogy a földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított, arányos ellenértéket kell fizetni. Ez szintén fokozza a nemzeti vagyon védelmét.

A javaslat rögzíti, hogy állam és helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát kizárólag koncesszió útján engedheti át. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül a nemzeti vagyon létrehozását és működtetésének átengedését ez a rendelkezés kiterjeszti a csak a nemzeti vagyon működtetésének, átengedésének esetére is.

(21.50)

Azaz koncesszióköteles a nemzeti vagyon létrehozásának és működtetésének egyidejű átengedése, vagy a már meglévő, létező nemzeti vagyon működtetésének átengedése is. A koncessziós szerződés meghatározott időtartamát általánosan 35 évben állapítja meg a törvényjavaslat. Ágazati törvény lehetővé teheti a szerződés egy alkalommal történő meghosszabbítását, amennyiben a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen és késedelem nélkül teljesíti. A nemzeti vagyon hasznosítására kötött határozott idejű szerződések tekintetében 15 éves időkorlátot határoz meg a törvénymódosítás, azzal a feltétellel, hogy a szerződésben meghatározott határozott időtartam egy alkalommal meghosszabbítható maximum 5 évvel, de csak akkor, hogyha a jogosult addig is a szerződéses feltételeket maradéktalanul teljesíti.

A törvényjavaslat kijavítja a GYSEV állami tulajdonban lévő részarányának mértékét a ténylegesen fennálló értéknek megfelelően. Ez egy egyszerű számcsavar vagy gépelési hiba volt a törvényben. Ez azt jelenti, hogy egyébként e százalék alá nem csökkenhet a GYSEV-ben az állami tulajdon részaránya. Kibővül azoknak a vagyonelemeknek a köre, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandóak, így a melléklet felsorolásába belekerültek a Kossuth téren található szobrok és a Balatoni Hajózási Zrt.-t érintő társasági részesedés is.

Tisztelt Ház! A nemzeti vagyon hosszú távú védelme érdekében megalkotott sarkalatos törvény időszerű módosítása támogatja a kormány vagyonpolitikai céljait. Úgy gondolom, a jelen törvénymódosítás elsősorban a vagyonpolitikai szemlélethez igazodva a korábbiaknál hatékonyabban és eredményesebben tudja védeni a köz vagyonát. Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/7417. számú, a nemzeti vagyonról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot megvitatni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjék, azaz elfogadásra javasolom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu