KARA ÁKOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség olyan új munka törvénykönyvet kívánt elfogadni, amely mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára kellő garanciákat ad, kellő garanciákat biztosít. A tavaly elfogadott új munka törvénykönyve kellő garanciát ad mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára. Olyan új munka törvénykönyvet fogadtunk el itt az Országgyűlésben, amely a biztonságot és a rugalmas munkaerőpiacot is egyaránt fontos értéknek tartja.

Ez a munka törvénykönyve hosszú előkészítés, széles társadalmi vita, majd sok-sok egyeztetés során született meg; mind a munkavállalói, mind a munkaadói szervezetekkel folytattunk egyeztetéseket. Ezeknek az egyeztetéseknek az eredménye kompromisszumos eredmény volt, amelynek a felek, a kormány, a munkaadók, a munkavállalói szervezetek hangot is adtak az elmúlt év végén egy közös nyilatkozat formájában. A kompromisszumok egyik eredménye volt az, amit kormánypárti képviselőként is többen javasoltunk, hogy az új munka törvénykönyve hatálybalépése ennek az évnek a második felére essen, ennek az évnek a második felében kezdődjön. Így több mint féléves átállással számos problémát lehetett megelőzni, és számos pontosítást lehetett előkészíteni. Akik figyelték az elmúlt hónapok eseményeit, az elmúlt több mint fél esztendő nagyon sok szakmai rendezvényt, nagyon sok egyeztetést hozott, nagyon sok céges műhelymunkát hozott munkaadó-munkavállaló között, munkaadó-munkaadó, munkavállaló-munkavállalói szervezetek között, amely mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat kellő módon tudta felkészíteni a változásokra, változtatásokra.

Szerintem tehát indokolt volt és jó döntés volt kormánypárti képviselők szerint is ez a több mint fél esztendő, indokolt volt ezt a több mint fél esztendőt hagyni arra, hogy a munkaadók és munkavállalók fel tudjanak készülni az új munka törvénykönyvének a hatálybalépésére. Több millió munkavállaló és sok ezer szervezet, intézmény számára fontos kérdés volt tehát ez a felkészülés, felkészítés. Jó döntés volt tehát a kormánypártok részéről, hogy az új munka törvénykönyvében biztosítottuk ezt a lehetőséget. Természetesen a különböző szintű egyeztetések az elmúlt hónapokban tovább folytatódtak. Így alakult ki az a jogszabálytervezet, amelyet most tárgyalunk az Országgyűlésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jogi értelemben tekintjük, akkor az előttünk fekvő törvényjavaslat a következő részeket tartalmazza elsősorban. Az első rész az új szabályozásra való áttérésre vonatkozó átmeneti szabályokat tartalmazza. A második rész azokat az egyéb, összesen több mint 60 törvény módosítását tartalmazza, amelyek a jelenleg hatályos munka törvénykönyvére hivatkoznak. Amennyiben a tartalmi, a munkavállalók, munkaadók számára röviden lefordítható olvasatát nézzük, akkor a következőt látjuk: megteremtődnek azok a feltételek, amelyek a biztonságot és a rugalmas munkaerőpiacot egyszerre értéknek tekintő új munka törvénykönyvére való átállást segítik. Képviselőtársaim emlékezhetnek rá, majd' egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra a munka törvénykönyve első változata. Sok vita és sok egyeztetés során számos munkavállalói igény is megerősítésre került.

Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetőül mondom, hiszen fontos dolgokról van szó: megerősítettük a védett kor intézményét, a szabadságra vonatkozó szabályok is lényegében megerősítésre kerültek. Az új munka törvénykönyve biztosítani fogja mindkét szülő számára a gyermekek után járó pótszabadságot, a fogyatékkal élő gyermekek után ezen felül még további pótszabadság jár.

(19.50)

A közszférában már működő szabályozást meghonosítva a versenyszférában is kötelezővé teszi az új törvény a munkáltató számára, hogy a munkavállaló kérése esetén a gyermek hároméves koráig biztosítani kell a részmunkaidő lehetőségét. Ez utóbbi lehetőség, ez utóbbi, most általam említett lehetőség egy jó példa arra, hogy az új munka törvénykönyve hogyan és milyen módon felel meg egyszerre a biztonság és a rugalmasság feltételeinek, egyszerre tehát és egy időben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az új munka törvénykönyve számos olyan elemet tartalmaz, amelyet a lefolytatott egyeztetések során csiszoltunk, állítottunk össze a munkaadók, munkavállalók képviselőivel közösen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon remélem, hogy a mostani átmeneti törvényről szóló vita tárgyszerű marad. Szokásos ellenzéki hozzáállás, sajnálatos parlamenti tapasztalata azoknak, akik figyelik a munkánkat, hogy egy törvény kapcsán sok szó esik arról általában, ami egyáltalán nem tárgya annak a benyújtott törvényjavaslatnak. Így volt ez, emlékezhetnek rá, így volt ez sajnos a munka törvénykönyve nyár végi, őszi, téli vitája során is például a kollektív, tehát a szakszervezeti jogok tekintetében. Miközben a kormány és az érintett szakszervezetek a kollektív jogok tekintetében a megoldás felé haladtak, az elfogadható, vállalható közös álláspont felé haladtak, számtalanszor végighallgattuk, hogy még tárgyalások, egyeztetések sem voltak. Az előbb megint ezt hallottuk, hogy nem voltak; most újra megerősítem, hogy voltak. Remélem tehát, hogy a mai, mostani vita tárgyszerű marad, tárgyszerű keretek között zajlik majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes erre emlékeztetni, hiszen a mostani törvény az átmeneti intézkedéseket tartalmazza, tehát az elfogadott törvény hatálybalépését segítő törvényt tárgyaljuk. El kell mondanunk a nyilvánosság számára, hogy számos egyeztetés zajlott le például a közalkalmazotti munkaügyi tanáccsal, a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumán szakszervezetekkel és munkaadói szervezetekkel. Mintha ennek az ellenzéki vádaskodásnak a feléledését láttuk volna, hallottuk volna, sajnos a délutáni napirendi menetrend meghatározásánál, hiszen megint a bérpótlékkal kapcsolatos tévedések, téves értelmezések és más politikai hangulatkeltést szolgáló felvetések szerepeltek.

Szeretném tehát rögzíteni: az új munka törvénykönyvének az a célja, hogy a keresetek ne csökkenjenek. Például a valóban éjszakai műszakba járók pótléka délután hat és reggel hat között annyival nő, mint amennyivel délután kettő és hat óra között csökken. Tehát a megemelt, a 30 százalékra emelt műszakpótlék az előbb jelzett időszakot kompenzálja, eléri a korábbi délutáni, éjszakai műszakpótlékot; ez a tavaly elfogadott új munka törvénykönyvének a tartalma. A mostani törvényjavaslat, az átmeneti törvény, tehát a hatályba léptető rendelkezések, amelyeket most tárgyalunk, pedig nemhogy szűkítik, hanem bővítik ennek a lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos kérdés volt, érdemes néhány szót ejteni arról - hiszen nagyon fontos kérdés volt -, hogy például az egészségügyben ágazati jogszabályok adhatnak-e lehetőséget az ettől való eltérésre. Igen, adhatnak, az új munka törvénykönyve megteremteni ennek a lehetőségét, a most tárgyalt törvényjavaslat minden ellenzéki riogatás ellenére nem tartalmazza ennek az ellenkezőjét. A mostani törvény tehát tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek mind az egyéni, mind a kollektív jogok tekintetében pozitívak a munkavállalók és pozitívak a munkaadók számára is.

Szeretném elmondani, megerősíteni önöknek, hogy a munkavállalók pótszabadsága ügyében például csak a munkavállalók javára lehet majd eltérni. Nem igaz tehát, ami néhány sajtófelületen megjelent, hogy a munkavállalók úgymond elbukhatják a pótszabadságot. Itt is arról van szó tehát, hogy a munkaszerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni, így a most tárgyalt anyag ezt világosan megfogalmazza: pótszabadság kérdésében egyéni munkaszerződésben és kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani törvény, a most tárgyalt törvény, az átmeneti rendelkezések a törvény működését, hatálybalépését segítik, strukturális, tehát alapvető módosítást nem tartalmaznak. Az egyeztetés menetrendje a tavaly elfogadott tárgyalásoknak, egyeztetéseknek megfelelő volt, tehát mind a munkavállalói, mind a munkaadói szervezetekkel is egyeztetett a kormány a most tárgyalt átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslattal kapcsolatban.

Az elmúlt közel fél év összességében sokat segített a munkaadóknak és a munkavállalóknak, sokat segíthetett a felkészülésben. Éppen azért volt ez fontos, hiszen több millió munkavállaló és több ezer vállalkozás, intézmény életét érinti a kérdés. Egyszerűen tehát nem igaz az a megközelítés, hogy csak a most tárgyalt törvény alapján lehet, lehetne, lehetett volna felkészülni az új munka törvénykönyve szabályaira, hiszen a tavaly elfogadott törvény sok jogi vonatkozásban világosan és egyértelműen fogalmazott, ami a felkészülést, felkészítést segíthette az elmúlt hónapokban, és azt gondolom, hogy sokak számára valóban segítette is.

Végezetül szeretném kiemelni, hogy három fontos kérdés tekintetében egyébként pont maga a kormány és a kormánypártok mondják, mondjuk azt, hogy csak a következő évben, annak elején kerüljön bizonyos elemeiben bevezetésre. Életszerű megközelítés ez, hiszen az a célunk, hogy a munka világát alapvetően befolyásoló törvény egy időtálló törvény legyen, időtálló és alkalmazható legyen.

Remélem, a mai és a szerdai ülésnap vitája után is minden érintett számára világos marad a következő üzenet: a szabadság, a távolléti díj és a munkaszerződésektől eltérő foglalkoztatások tekintetében csak 2013. január 1. lesz a hatálybalépés napja. Ez azt gondolom, ez az életszerűséget, az alkalmazhatóságot segíti, és segíti a szervezetek, munkaadók és munkavállalók életét is ebben az esztendőben, az előttünk álló időszakban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Fontos kérdésről, sokakat érintő kérdésről beszélünk ma, amelyik hosszú-hosszú ideje része a közbeszédnek: biztonságot adó, rugalmasságot jelentő munkaerőpiac, garanciák a munkavállalók és munkaadók számára. A most tárgyalt törvény nem változtat az elfogadott munka törvénykönyvének, az új munka törvénykönyve struktúráján; számos pontosító részt tartalmaz, számos formális átvezetést, ami az egyéb törvényekkel való összhangot teremti meg, és számos szükséges módosítás az uniós jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ne felejtsük el a vita során, a most előttünk álló vita során sem, hogy sem az új munka törvénykönyve, sem pedig a most tárgyalt átmeneti rendelkezések - ha szabad így az egyszerűség kedvéért fogalmazni az előttünk fekvő törvényjavaslatról -, tehát sem egyik, sem másik önmagában még nem hoz létre munkahelyeket, viszont ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása nélkülözhetetlen feltétel ahhoz, hogy más intézkedésekkel, befektetési szándékkal együtt új munkahelyek jöjjenek létre vagy éppen megőrizhetőek legyenek a munkahelyek Magyarországon. Az a célunk, hogy több biztosabb munkahely legyen, az a célunk, hogy Magyarországon mind a munkaadók, mind a munkavállalók garanciákat kapjanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Számtalanszor elmondtuk mi is, hogy fontos feladat a működés, az új törvény napi működése, szabályozó ereje, annak betartása, betartatása. Számos olyan jogsértésproblémát mondtak el a képviselőtársak itt a parlamentben - mindegy, hogy melyik frakcióban ültek, hiszen mindegyik frakcióból mondtak példát az elmúlt időszakban -, tehát számos olyan jogsértésproblémát mondtak el a régi munka törvénykönyvével kapcsolatban, amelyekre ez a régi munka törvénykönyve nem tudott megnyugtatóan választ adni vagy egyáltalán kezelni sem tudta azt a kérdést. Az új törvény munkavállalóknak és munkaadóknak is pozitív változást kell hogy hozzon, fontos lesz tehát - mint ahogy a korábbi vita során azt mindannyian kiemeltük - figyelemmel kísérnünk az életbelépés után a tapasztalatokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy következtetést az elmúlt hónapokat tekintve biztosan le tudunk vonni: jó döntés volt a kormány, a kormánypártok részéről, hogy kellő időt szántunk - mi ugye a teljes elmúlt fél évet szántuk - a végrehajtást segítő törvények előkészítésére, amelyek során érdemi konzultáció zajlott mind a munkavállalói, mind a munkaadói szervezetekkel. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot!

Köszönöm szépen a türelmüket és a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu