KOZMA PÉTER (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az első és alapvető kérdés, amely körül vitatkoztunk, magának a törvényjavaslatnak a benyújtási időpontja, amely eltér egyrészt a törvény által meghatározott időponttól, másrészről természetesen a korábbi évek gyakorlatától.

Felvetődik az a kérdés, hogy helyes-e itt a nyári rendkívüli ülésszakon benyújtani a jövő évi költségvetés tervezetét, hiszen nagyon sok bizonytalansági tényező van a világgazdaságban, nem beszélve az európai gazdaságban is, különösképpen az euróövezetben. Helyes-e benyújtani törvényjavaslatot a költségvetéssel kapcsolatban, amikor kiszámíthatatlan gazdasági, társadalmi viszonyok vannak, és különösképpen arra való tekintettel, amit mi is mondunk, hogy ez a költségvetési javaslat a stabilitás és a kiszámíthatóság költségvetése?

(16.30)

Nincs-e ellentmondásban e két tény? Ez a kérdéskör a hétfői nap folyamán felvetődött az alkotmányügyi bizottság ülésén is, nem korai-e a törvényjavaslat.

Engedjék meg, hogy mindannyiunk számára felidézzem az általam is tisztelt és gondolom, valamennyiünk által tisztelt szakember, a Költségvetési Tanács elnökének, Kovács Árpádnak e bizottsági ülésen elmondott szavait, aki azt mondta, hogy a törvényjavaslat benyújtása racionális, ésszerű. A mai nap folyamán itt elhangzott ellenzéki képviselőtársainktól, hogy ez egy ésszerűtlen időpont a benyújtásra. Nos, akkor ők a Költségvetési Tanács elnökével is vitatkoznak. Kovács Árpád azt is elmondta a bizottsági ülésen, hogy ez egy mostanában terjedő gyakorlat, hogy minél nagyobb időintervallumra vonatkozik a tervezés és a tervezhetőség európai szinten is.

Szabadjon felemlítenem azt, hogy az európai pénzügyminiszterek tanácsa, illetve az Európai Unió a kohéziós alapok felfüggesztése kapcsán utalt Magyarország esetében az esetlegesen várható költségvetési hiány tekintetében, hogy tudniillik az nem lesz tartható a 2013-as évre. Ha tehát egyik oldalról hivatkozhatunk nagyobb időintervallumra, akkor úgy vélem, hogy megalapozott az a kormányzati és képviselői vélemény ezen az oldalon, hogy a törvényjavaslat benyújtása és tárgyalása most a stabilitást és a kiszámíthatóságot alátámasztja, annak érdekében történik.

Az alaptörvényben elfogadtuk az államháztartási hiány mértékének szabályait és alkotmányos garanciáit. Ez a törvényjavaslat az államháztartási hiány csökkentése terén a már megkezdett úton halad tovább, és a GDP-arányos hiányt 78 százalékról 76 százalékra kívánja levinni. Ugyanakkor a stabilitás egyik jellemzője az is, hogy 200 milliárdos olyan tartalékkal tervez, amely rendkívül indokolt és rendkívüli helyzetben vehető igénybe.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról az ágazatról, amely ebben a ciklusban más ágazatokkal együtt a változások korát éli, ez pedig a közigazgatás. A korábbi törvényhozás folyamán átalakult az önkormányzati rendszer a téren is, hogy a megyei önkormányzatok, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testületek létszámát csökkentettük, létrejöttek a kormányhivatalok, és ezen a közigazgatás-átszervezési úton haladunk előre oly módon, hogy január 1-jével létrejönnek a járások, amennyiben a törvény kihirdetésre kerül, és a köztársasági elnök úr is aláírja immáron.

Ennek eredményeként a jelenleg működő 29 kormányablakon túl mintegy 300 kormányablak fog működni, és a jelenleg 61 hatáskör, jogkör tovább bővül a kormányablakok növekedésének számával, illetve a járások létrejöttével. Hogy az erre előirányzott 30 milliárd forint elegendő lesz-e, azt majd a későbbiekben meglátjuk. Ez annak is függvénye egyébként megítélésem szerint, hogy az önkormányzatok és az állam az ingatlan-ingó vagyon átadása területén milyen megállapodásokat kötnek. Azonban egy biztos: amennyiben az állampolgár minél közelebb kerül az ügyintézés helyéhez, minél kevesebb költséggel, minél rövidebb idő alatt nyer elintézést az ügye, már ebben az esetben azt a célt, amely az állam egyik célja, megvalósítottuk, hogy tudniillik hatékony, gyors, korrekt és szakszerű ügyintézésben részesüljenek a polgárok.

Végezetül azt kell megfogalmazzam, hogy ahhoz azonban, hogy szakszerű, gyors, jogilag megalapozott ügyintézés legyen, felkészült közszolgákra is szükség van. Létrehoztuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, azonban szükséges az is, hogy ez az egyetem méltó elhelyezést nyerjen, illetve olyan dologi feltételeket biztosítson az állam az egyetem számára, ahol a jövő jól képzett szakemberei fognak tanulni. Ezért üdvözlendő, hogy a költségvetés 2,7 milliárdos hazai forrást irányoz elő a Közszolgálati Egyetem fejlesztésére.

Mindezek előrebocsátásával csatlakozom kormánypárti képviselőtársaimhoz, javaslom a költségvetési törvényjavaslat fő számainak elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu