DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én visszakanyarodnék egy kicsit talán oda, amit Göndör István képviselőtársam mondott, és szeretném a tisztelt figyelmét arra ráirányítani, hogy talán tovább kellett volna olvasnia Rogán frakcióvezető úr felszólalását, és akkor az a kritika, ami megfogalmazódott, az mindjárt választ is kapott volna.

Én most kisegítem önt ebből a bajból, és befejezem azt a mondatot, amit ő nyitva hagyott. Ugyanis Rogán képviselő úr arról beszélt a felszólalásában, hogy a 25 év alattiak körében azt javasolja a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja, hogy a közterhek csökkentésével az állam ösztönözze a fiatalok foglalkoztatását és a munkahelyeik megőrzését. Most ön nem erről beszélt, hanem az 55 év felettiekről. Igen, az 55 év felettiek foglalkoztatásánál pedig az a célunk, mondta Rogán frakcióvezető úr, hogy aki 55 év fölött van, annak a munkahelyét meg tudjuk védeni, hogy legyen mód és lehetőség arra, hogy ő eljusson a 62 éves nyugdíjkorhatárig. Azután a továbbiakban folytatja: hogy a közterhek csökkentését kérjük a kormánytól, hogy a vállalkozóknak megérje őket a munkahelyeiken tartani. Ezzel meg is kapta ön a választ, képviselő úr, hogy ezt a Fidesz frakciója hogyan tervezi, és hogyan képzeli el. Ezért mondom, hogy idézni mindig csak pontosan kell, mert akkor mindig valami hibádzik a felszólalásban.

Azután még mondta ön azt is, hogy a nyugdíjasokkal kapcsolatban is problémát lát a Fidesszel kapcsolatban. Nos, én a nyugdíjasokért való aggódás tekintetében, tisztelt képviselő úr, eléggé szánalmasnak és visszatetszőnek tartom az önök részéről az ön által elmondottakat, ugyanis hadd emlékeztessem önöket arra, hogy a 13. havi nyugdíjat elvették az időskorúaktól.

(18.40)

De azt is el kell mondanom, hogy ez sosem volt 13. havi nyugdíj, hiszen négy éven keresztül csöpögtetve próbáltak valamit nyújtani, és mire eljutottak volna addig, hogy a 13. havi nyugdíjat megkapják, addigra ezt sikeresen megszüntették. De ráadásul az a kis kevéske is, ami négy éven keresztül csöpögtetve megjelent, az sem épült be az alapnyugdíjba, így tehát ez egy ilyen hoztam is, nem is, vittem is, nem is című kategóriának felel meg.

Aztán arról sosem beszélnek, tisztelt képviselő úr, hogy mi volt az infláció, illetőleg a január 1-jén kötelező nyugdíjemelés között eltelt időszakban. Ugyanis, ha ráépültek volna arra, amit '98 és 2002 között a polgári kormány örökül hagyott önöknek, az egy nagyon jó példa volt, ugyanis mi azt mondtuk, hogy a tisztes elszámolás az időskorúak felé egy nagyon fontos dolog, és minden év végén megnéztük, hogy mekkora a különbözet az infláció és a januári nyugdíjemelés óta eltelt időszak alapján, és megfizettük kamataival együtt. Önök erre mindig csak legyintettek, továbbléptek, aztán ezt sem tették meg.

Tehát azért mondom, hogy egy kicsit visszafogottabban, szerényebben, és akkor talán ezek a konfliktusok kettőnk között így nem jönnek létre.

Aztán, ami Garai képviselő urat illeti, no hát én azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, az elképesztő, amit megengedett magának. Mert az, hogy intézményesített népirtást emlegetett a felszólalásában, hát úgy gondolom, ez még nagyon sok tisztességes és olyan embernél is kiverte a biztosítékot, aki talán a 2013-as költségvetést nem olvasta, illetőleg nincs a tartalmának a birtokában.

Reggel 8 óra óta folyik egy költségvetési vita. Ha a képviselő úr itt lenne - Garai képviselő úrról beszélek -, és odafigyelt volna arra, amit Matolcsy miniszter úr elmondott, illetőleg amit Rogán képviselő úr, frakcióvezető úr elmondott a felszólalásában, elmondta az egészségügyre, a költségvetésre vonatkozó téziseit, illetőleg a főbb gondolatait, akkor talán egy kicsit tartózkodott volna ettől a nyilatkozattól, de a felszólalásomban majd erre is szeretnék kitérni, hogy az egészségügyben mi történt.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért, hogy az ellenzék egy kicsit talán másképp lássa a 2013-as költségvetést, szeretném elmondani, hogy mik is a fő üzenetei ennek a költségvetésnek. Ennek a költségvetésnek az üzenete, hogy a 2013. évre kiszámítható és Magyarország számára egy stabilitást jelentő költségvetés jöjjön létre. Nagyon jól tudjuk, hogy elhúzódó gazdasági válságnak vagyunk a szenvedő alanyai, és épp ettől eltekintve a foglalkoztatás növelése, az adósság csökkentése kiemelt prioritást élvez a 2013-as költségvetésben.

A nyár közepére a pénzpiacok rendelkezésére fognak állni azok a számok, amelyek a 2013-as költségvetés főszámai. Feltehető a kérdés, hogy ez miért is fontos. Ez azért fontos, mert ezzel a piacok és a befektetői körök bizalmát fogjuk növelni, ami Magyarország számára előnyt fog jelenteni. Az államadósság csökken, 78 százalékról 76 százalékra fog csökkenni. Több százezer fővel nő a foglalkoztatottak száma. Az elmúlt két évben is nőtt a foglalkoztatottak száma, és ezen nem szabad átlépni, és ezt tervezzük a 2013-as költségvetésben is.

Az elmúlt két évben a foglalkoztatásban bekövetkezett 80 ezer fős növekedésben 15-20 ezer főt érint a közmunkaprogram, ami azt gondolom, példaértékű, miközben a piaci szegmensben több mint 60 ezer új munkahely jött létre. 2013-ban is hasonló arányú növekedésre lehet számítani, jelesül hozzávetőleg 75 ezer új munkahely létesül a piaci szférában, miközben 25 ezren fognak csatlakozni a Start-munkaprogramhoz. Tehát ha a költségvetésnek ezeket a fő üzeneteit elkezdjük kibontani, akkor azt gondolom, az ellenzék részéről egy egészen más megvilágításban jelenik meg a költségvetés.

De nézzük tovább! A 2013. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat meggyőződésünk szerint egy stabil iránytűt jelent a naponta változó európai gazdaságban. Naponta érkeznek tragikus gazdasági hírek Európa számos országából, gondoljunk csak Görögországra, Spanyolországra vagy éppen Ciprusra. Magyarország jövő évi költségvetését tehát a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi, ami azt jelenti, hogy egy biztos lábakon álló országgal fogjuk szembetalálni magunkat, és egy ilyen országban fogunk élni.

A jövő évi költségvetés csakúgy, mint az előző kettő, egy tudatos, előre megtervezett folyamat alapján készült, hiszen oly sokszor emlegettük már, hogy 2010 az összefogás éve volt. De miért is mondtuk ezt? Megteremtettük a változás, a posztkommunista múlttal való szakításnak a lehetőségét. A kormány megmentette az országot a csőd széléről. Azt gondolom, hogy ezt különösebben nem kell kifejtenem, hiszen itt élünk, valamennyien, az egész ország lakossága megtapasztalta, hogy milyen körülmények között kellett a magyar gazdaságot visszabillenteni abból a gödörből, ahova a 8 éves szocialista kormányzás vezényelte.

2011 a megújulás éve volt. Megvalósult Magyarország alkotmányos és intézményi átszervezése.

2012 a stabilitás éve (Göndör István jelzésére:), hiába, képviselő úr, Göndör képviselő úr mindig megkifogásolja, '12 a stabilitás, '13 pedig az emelkedés éve lesz, és hogy miért volt a stabilitás éve vagy miért a stabilitás éve, azért, mert 2012-ben Magyarország visszanyerte az egyensúlyi helyzetét. Az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt maradt, ezt már az Európai Unió is elismeri. Az Európai Unió hamarosan megszünteti a túlzottdeficit-eljárást az ország ellen. Azt hiszem, erre mindannyian rendkívüli módon várunk és vártunk. Elfogadásra került a Széll Kálmán-tervre épülő konvergenciaprogram. Az államadósság csökkenő pályára állt, az Európai Bizottság előrejelzése is ezt alátámasztja. A foglalkoztatottság növekedett, két év alatt 80 ezer fővel.

És 2013 pedig az emelkedés éve lesz. Mindenki számára látható lesz, hogy Magyarország megindul felfelé, tehát az emelkedés valamennyiünk számára érezhetővé válik.

A jövő évi költségvetés, tisztelt Országgyűlés, biztosítja a kormány azon vállalásait, amelyek továbbra is biztosítják a stabilitás megőrzését. Ezt a stabilitást garantálja a 2013-as költségvetés tartalékkerete, amit szintén megkifogásolt valamelyik ellenzéki képviselő a felszólalásában, amely a szokásos tartalékkereteken túl tartalmaz egy 200 milliárd forintot meghaladó rendkívüli helyzetben felhasználható keretet. A Költségvetési Tanács délelőtt megfogalmazódott véleménye szerint a jövő évi költségvetési törvénytervezet megalapozott, nem fejeztek és nem fejtettek ki ellenvetést a hitelességre és a végrehajtásra nézve.

Az európai uniós források esetére pedig jövőre 1600-1800 milliárd forintos uniós pályázati forrással számol a költségvetés, ami jelentős növekedést jelent az idei 1400 milliárd, illetve a tavalyi 900 milliárd forintos lehíváshoz képest.

Szóvá tették a délelőtt folyamán képviselőtársaim a Miniszterelnökség költségvetését. Itt szeretném kiemelni a következőt. A Miniszterelnökség feladat- és hatásköre jelentősen bővül, amely a 2013. évi költségvetésben, így a személyi juttatások előirányzatában is tükröződik. A létszámváltozások többek között a következő feladatokhoz kapcsolódnak. Egységes kormányzati kommunikáció, egységes kormányzati koordináció, Információs Hivatal és a KEHI irányítási jogkörének gyakorlása. A kormányzati koordinációs szerep bővülésével a Miniszterelnökség létszáma 68 százalékkal - a többi tárcától átvett létszám -, 111 fővel 275 főre emelkedik. Tehát ez azt jelenti, hogy csak a központi kormányzaton belüli pénz- és státusátcsoportosításról van szó, nem pedig új források és státusok megjelenéséről. Ezzel a későbbi vitát kívántam megelőzni, ezért szerettem volna ezt aláhúzottan hangsúlyozni.

A költségvetés a honvédelem és a rendészet területén is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a 2013-as költségvetés 237 milliárd forintot különít el a Honvédelmi Minisztériumnak. A 2013. évi kiadási főösszeg 1,7 százalékkal növekedett 2012-höz képest, tehát erre a területre is több pénzt tudtunk átcsoportosítani.

Ugyancsak jelentős összegeket sikerült megspórolni a tárcának a bürokrácia csökkentésével. Erre kiváló példa a katonai titkosszolgálatok összevonása, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat megalakítása, és erre több mint 1,3 milliárd forintot takarított meg a tárca.

(18.50)

Az önkéntes tartalékos rendszer felállítása szintén többéves szakmai mulasztást pótol. A Honvéd Kórház visszakerült a HM alá, korábbi kormányzati intézkedések révén adósságállománya konszolidálódott. Újabb kormányzati intézkedés pedig megakadályozza ennek az újratermelődését, például a teljesítményvolumen-keret megfelelő időben és megfelelő mértékben történő megemelése. A 2013-as költségvetés stabil, kiszámítható és biztonságos keretet ad arra, hogy a Magyar Honvédség hasonlóan magas, nemzetközi szinten is elismert színvonalon teljesítse az ország védelmét és a szövetséges feladatok ellátását.

Ami a rendészetet illeti, tisztelt Országgyűlés: a kormány álláspontja megalakulása óta teljesen világos, nevezetesen: a rend és a közbiztonság az egyik legfontosabb terület, amire oda kellett figyelni, ahol az államnak meg kell felelnie, ahol a rendbetétel nem tűrt semmiféle halasztást. A 2002-től 2010-ig tartó időszak alatt az emberek ugyanis nem érezhették magukat biztonságban, a törvények nem voltak megfelelőek arra, hogy megvédjék őket, a rendőrség pedig nem az embereket, hanem a kormányt szolgálta. Ennek megfelelően a kormányváltást követően megkezdődött mind a törvényi, mind pedig a személyi helyreállítás. A kormány az idei évhez képest 20 milliárd forinttal több forrást juttat jövőre a Belügyminisztérium számos feladatának ellátásához, ezért a rendőrség személyi állományát is növelni kellett, és ez 3300 fővel meg is történt. De további bővítés is várható. A rendőrségre eső költségvetési forrást a kormány 10 milliárd forinttal növelte 2013-ra. A rendőrség megnövekedett személyi állományát további bővülés követi, technikai és infrastrukturális fejlesztése is folyamatos lesz a 2013-as év folyamán.

Törvények módosításával fellépett a kormány az uzsora-bűncselekmény ellen, a három csapás intézménye pedig komoly elrettentő erővel bír. Nagyon bízom abban, hogy a most elfogadott büntető törvénykönyv is olyan hatást fog gyakorolni azokra az állampolgárokra, akik bűncselekmények elkövetésében jártasak, hogy igenis nevelő hatása lesz és visszatartó erővel bír.

A büntetés-végrehajtás területén egyértelmű cél a zsúfoltság csökkentése. A kormány 2013-ban 1,1 milliárd forintot fordított egy ötszáz férőhelyes büntetés-végrehajtási intézet kialakítására. Tovább is cél, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek teljesen önellátóvá váljanak, dolgozva és termelőmunkával tartsák el magukat. Azt gondolom, ez nemcsak kormányzati elvárás, hanem a társadalom részéről is megfogalmazódott ez az elvárás.

Az Országos Polgárőr Szövetség jövőre is számíthat nélkülözhetetlen munkájához a költségvetés 700 millió forintjára. 2013-ban pedig kiemelt feladat az árvízvédelem szintjének emelése; közel 4 milliárd többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés a vízügyi igazgatóságok költségvetésébe.

A 2013-as költségvetés közigazgatási és igazságügyi fejezetéből is szeretnék kiemelni néhány fontos elemet. Magyarország Alaptörvényének elfogadását követően kiteljesedett Magyarország közjogi megújulása a sarkalatos törvények megalkotásával. Kisebb létszámú megyei és települési önkormányzati testületek jöttek létre. 2013-ban kiemelt feladat a fővárosi és a megyei kormányhivatalok működtetése, szolgáltatásainak fejlesztése. 2013. január 1-jével ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások. A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Az elérni kívánt cél a hatékonyabb, ügyfélközpontú és költségtakarékosabb területi közigazgatás megteremtése. Jelenleg 29 kormányablak működik, és 2013 végére a számuk háromszázra fog emelkedni. Jelenleg 61 ügykör van a birtokukban, amelynek a többszöröse lesz 2013 végére. 2013-tól a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák, továbbá 80, törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladat. Ezek közé tartozik többek között a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a gyámügyi igazgatás, a gyermek- és ifjúságvédelem. A fővárosban kerületi szinten a Fővárosi Kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal kezdi majd meg a működését.

Az igazságügyi reform, a bírósági és ügyészségi szervezet átalakításával hatékonyabban működő igazságszolgáltatás jött létre, ezzel szolgálva a jogkereső állampolgárok érdekét.

A köztisztviselők, kormánytisztviselők képzése, oktatása, valamint a közszolgálati életpályaprogramhoz kapcsolódóan a magyar közigazgatási ösztöndíjprogram folytatása változatlanul kiemelt feladat 2013-ban is. Szintén kiemelt feladat a 2013-ban második évét megkezdő Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztése és a közszolgáltatások bővítése.

Ami pedig az önkormányzatokat illeti - sajnálom, hogy Lamperth képviselőtársam már nincs itt -: az önkormányzati fejezetben olvasható az új rendszer átlátható, biztonságos és feladatarányos működése. Egyértelmű viszonyokat teremt a 2013-as költségvetés a helyi önkormányzatok és az állami feladatok közötti elosztásában és azok finanszírozásában. Az államigazgatási feladatok nagy része a 2013. január 1-jétől létrejövő járási kormányhivatalokhoz kerül, ezáltal az önkormányzatok tehermentesítése megtörténik. Az önkormányzatok 2012-ben elindultak az adósságcsapdából való kilábalás útján, ez a kedvező folyamat 2013-ban az új finanszírozási modellnek köszönhetően felgyorsult. 2012-ben a drasztikusan eladósodott önkormányzati kórházakat az állam átvette. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok - településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás s a többi - teszik majd ki, ezáltal a helyi ügyek sokkal inkább fel fognak értékelődni. Továbbra is önkormányzati feladat marad a gyermekétkeztetés. Ezt a költségvetés külön támogatja, figyelemmel a rászoruló gyermekek szociális helyzetére. Az önkormányzatok kulturális feladatainak - kulturális javak védelme, muzeális intézmények, közművelődés, nyilvános könyvtári ellátás - ellátására a költségvetés külön keretet fog biztosítani. A helyi önkormányzatokat feladataik ellátásában a központi költségvetés 2013-ban 647 milliárd forinttal fogja támogatni.

Arányos és méltányos adózás - itt a családokra szeretnék kitérni még néhány mondatban, valamint az egészségügyre, mert ezzel adós vagyok képviselőtársamnak. Az egykulcsos arányos adórendszer a középosztály erősítése érdekében került bevezetésre. Az adórendszer díjazza a munkát, hiszen aki többet dolgozik, az többet keres és jobban él. Az adópolitikai lépés továbbra is az arányos és egységes adórendszer megteremtésére, a munkát terhelő adók csökkentésére, a vállalkozások terheinek mérséklésére, a magyar cégek versenyképességének javítására irányul. Az egykulcsos adóval együtt bevezetett családi adókedvezmény ösztönzi a családokat a gyermekvállalásra, és elmondhatjuk, hogy a családi adózás bevezetésével évi 160 milliárd forinttal több maradt a családoknál, ami annyit jelent, tisztelt képviselőtársaim, hogy az egygyermekes szülők átlagkeresete nettóban 10,5 százalékkal, a kétgyermekeseké 16,3 százalékkal, a három és több gyermeket nevelőké pedig 23,6 százalékkal növekedett. Azt gondolom, hogy ez óriási előrelépés.

A nők részmunkaidős foglalkoztatását 27 helyett 20 százalékos tb-járulék terheli. 2011. január 21-jével visszaállítottuk a szocpoltámogatást. Sikeres a Start-bónusz kártya. A kormány eltörölte az egyenes ági rokonok között az ajándékozási és örökösödési illetéket mint adót. Azt gondolom, ez óriási lépés, csak az a helyzet, hogy amikor beszélnek valamiről, ezeket nem mondják el, holott ezek az embereket, az állampolgárokat a mindennapjaikban érintik.

(19.00)

Akkor még egy mondat a nyugdíjakról is, noha már az elején érintettem. A nyugdíjrendszer átszervezésének köszönhetően továbbra is biztosítva van a nyugdíjrendszer finanszírozásának a fenntarthatósága. A kormány elkötelezett és kitart, a nyugdíjrendszer átalakításával mindig is azt a célt szolgálta, hogy a nyugdíjas-társadalom biztonságban és aktívan élhesse az időskort. Garantálja a kormány a nyugdíjak reálértékének megőrzését, ezt tette 2010-ben, '11-ben, '12-ben, és '13-ban és a következő években is ezt fogja tenni, és mindig oda fog figyelni az időskorúakra.

A nyugdíjak megadóztatását, amit ugye sokszor hangoztatnak, nem a polgári kormány találta ki, ezt a szocialisták akarták bevezetni, mégpedig 1997-ben, a Horn-kormány alatt határozott akkor a szociálliberális többség, hogy 2013. január 1-jével be fogják vezetni a nyugdíjak megadóztatását. Az előterjesztést megszavazta Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Lamperth Mónika, Juhász Ferenc, Veres János, Korózs Lajos, úgyhogy a szocialistáknak azt javaslom, hogy az ezzel kapcsolatos indulataikat talán feléjük próbálják elmondani. 2013-ban is a nyugdíjak reálértékét, egyben az idős emberek biztonságérzetét meg fogjuk őrizni, illetőleg mind a biztonságérzetet, mind pedig a nyugdíjak reálértékét.

Most még engedjék meg, hogy egy mondattal Garai képviselő úr számára az egészségüggyel kapcsolatban néhány gondolatot mondjak - sajnálom, hogy nincs itt, de talán elolvassa a jegyzőkönyvet. A polgári kormány a megalakulásakor célul tűzte ki a szocialista-szabad demokrata kormányok idején kivéreztetett egészségügyi rendszer átalakítását, a rendezetlen viszonyok felszámolását és a kiszámíthatóság megteremtését. Olyan fenntartható rendszert hozott létre, amely mind az állam, mind pedig az egészségügyi dolgozók, mind a betegek számára garanciát képes nyújtani. A kormány támogatta és elfogadta a Semmelweis-tervet, amely meghatározza az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit, tartalmazza a betegutak racionalizálását és az intézményrendszerben rejlő tartalékok felszabadítását.

A népegészségügyi termékadó nem egy új adónem. Adónem olyan szempontból, hogy igenis az egészség célját szolgálja. Fizetni kell a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra. A termékadó bevezetésének célja van. Nevezetesen az a célja, hogy a lakosságot az egészségesebb táplálkozás felé irányítsa. Másik célja, hogy az ebből származó 20 milliárd forintos éves bevételt forrásként szolgáljon az egészségügyi dolgozók, orvosok bérének rendezéséhez. Jelentős fizetésemelést hajt végre a kormány az egészségügyben. Több mint 65 ezer forinttal emelkedhet a jelenleg bruttó 350 ezer forint alatt kereső orvosok bére. 86 ezer embert érint a béremelés, köztük több mint 15 ezer orvost és közel 68 ezer szakdolgozót. A szakdolgozók esetében új bértáblát vezetnek be, ennek révén 22 ezer embernek 20 ezer forint feletti, további 32 300 dolgozónak 15 ezer forint feletti lesz az az emelés, amit a kormány előirányzott és végre fog hajtani. A béremelések alapját a népegészségügyi termékadó és a hatékonyságnövelő átszervezések jelentik.

Állami kézbe kerültek a kórházak 2012. január 1-jével, megtörtént a megyei intézmények átvétele. Májusban lezajlott a városi önkormányzati kórházak átvétele, ennek a lépésnek köszönhetően az egészségügyi ellátórendszer többé nem fog függeni az önkormányzatok fizetőképességének alakulásától.

Ezt szeretném üzenni Garai képviselő úrnak, hogy talán ezt a részt bontsa ki, hiszen ő orvos létére jobban ért hozzá.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a megtisztelő figyelmet. Tehát összefoglalhatjuk, hogy a 2013. évi költségvetés a kiszámíthatóságot és a stabilitást fogja jelenteni Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu