DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt a költségvetési törvény általános vitája a vége felé közeledve, ha lehámozzuk a pártok által elmondottak politikai üzenetét, akkor abban valószínűleg mindannyian egyetérthetünk, hogy ez a költségvetési törvénytervezet folytonos a korábbi kormányzati intézkedésekkel, és talán abban is egyetérthetünk, hogy az elhúzódó válság idején kiemelten fókuszált terület a foglalkoztatás növelése és az adósság csökkentése.

A vita során különböző érveket hallottunk. Egy Stendhal-idézet jut az eszembe, hogyha a szocialistákra nézek. Stendhal ezt mondta: bosszant, ha a ló helyett paripát írnak, mert az képmutatás. Én úgy érzem, a szocialista felszólalásokból úgy tűnik, ha mi arra hivatkoztunk, hogy egy nagyon súlyos örökséget örököltünk, akkor ők mindig azzal igyekeztek ezt cáfolni, hogy az utóbbi két évben mi kormányzunk, mintegy elhitetve esetlegesen a televíziót nézőkkel, hogy milyen jó örökséget hagytak itt maguk után, minthogyha Overdose-ok szaladgáltak volna annak idején a Bajnai-kormány alatt, holott Overdose-ok helyett sovány gebékkel szembesültünk, amikor átvettük a kormányzást, és olyan helyzetben voltunk, mint Görögország.

De hogyha a Jobbik politikai üzenetét nézzük, ők többször elmondták azt, hogy ez a költségvetési törvénytervezet gyakorlatilag egy nemzetközi diktátumnak megfelelő, az IMF és az egyéb nemzetközi szervek kényszerítik ránk azt, hogy egy ilyen típusú költségvetést fogadjunk el.

Az LMP-nek most a kulcsmondata a sámán. Korábban a vudu költségvetést használta, most már valószínűleg a romkocsmákban kellő idő telt el ahhoz, hogy a sámán kifejezést találják meg. Én felhívom a figyelmüket, hogy érdemes a sámán szó után talán ellátogatni a Vágtázó Csodaszarvas zenekar egy koncertjére, ahol a magyar életerőt igazából megérezhetik, hogy milyen, és talán a tárnokvölgyi csatáról is lehet fogalmuk, és ha a tárnokvölgyi csatát a mai európai viszonyokkal összehasonlítjuk, akkor megérthetjük, micsoda nagy harc volt annak idején, amikor a hunok a rómaiakkal szemben Pannóniáért harcoltak.

(13.20)

Engedjék meg, hogy a külügyi bizottság tagjaként inkább a 2013. évi költségvetési javaslat külügyi vonatkozásairól beszéljek. A jelenlegi kiszámíthatatlan és bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor olyan, az európai gazdaságot meghatározó országok, mint Spanyolország szorulnak pénzügyi támogatásra és az eurózóna tagállamai közül többen csak a Közösség szolidaritásában bíznak - lásd Portugália vagy Ciprus -, Magyarország teljesítménye kiemelkedő, és ezt az Európai Unió is elismeri. Bár az elért eredmények is büszkeségre adhatnak okot, azonban a kormány nem dőlhet hátra, a munkának még keményen kell folytatódnia azért, hogy 2013 az emelkedés éve legyen. Erre a jelenleg benyújtott költségvetés alapján minden esély megvan.

2013-ban több kiemelt külügyi feladat vár az országra, például jövőre mi leszünk a visegrádi csoport soros elnöke, valamint a Közép-európai Kezdeményezésben is rajtunk lesz az elnökség felelőssége. E két kiemelt közép-európai esemény azonban egyben egy lehetőség is. Ezt a kormány is látja, így a költségvetésben az elnökségi feladatok ellátására 110 millió forintot különítettünk el. A sikeres lebonyolításban nagyban támaszkodhatunk a 2011-es soros elnökségünk tapasztalataira, amely során nemzetközi összehasonlításban is az átlag feletti színvonalú és rendkívül takarékos elnökségünk volt. Az elnökségi felelősség mellett ez hatalmas lehetőség Magyarország számára. A kiemelt szerep miatt esélyünk nyílik közép-európai politikánk hiteles bemutatására, ami egyrészt a hozzánk legközelebb fekvő országokkal való kapcsolatok elmélyítésére, másrészt a külső, harmadik országok számára a régiót - mint Európa dinamikusan fejlődő részét - hivatott jellemezni.

A fejlődő országok iránti szolidaritásunkat bizonyítva arányosan vállalunk részt a közösségi tehermegosztásból. A nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében még ebben a nehéz gazdasági helyzetben is nő a magyar hozzájárulás. 2012-ben 25 százalékos volt, 2013-ban 30 százalékos lesz a korábbi évhez viszonyított hozzájárulás emelkedése, így két év alatt jelentős mértékben nő a támogatás összege.

Miniszterelnök úr a politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk diverzifikálása érdekében meghirdette a keleti nyitás politikáját, amelynek keretében Ázsia két meghatározó nagyhatalmával, Kínával és Oroszországgal is mind szorosabb kapcsolatot kívánunk kialakítani. Ezzel együtt a szövetségi rendszerekben való elkötelezettségünk töretlen, ami az atlanti gondolat terjesztésére hivatott civil szervezetek, mint például a Magyar Atlanti Tanács támogatásában is látszik. Az erre fordított összeg 2013-ban több mint 50 százalékkal, 25 millió forintra nő.

A költségvetésre jellemző a kiszámíthatóság és a stabilitás, s ez a Külügyminisztérium keretszámaiban is megmutatkozik. A korábbi évekhez képest nem csökken a minisztérium számára a költségvetésben biztosított források összege, így biztosítva lesz a megfelelő keret a külügyi területhez tartozó intézmények fennakadásmentes működéséhez. Mi több, a 2012-es költségvetéshez képest a tárca közel 7 százalékkal nagyobb összegből gazdálkodhat, ami a külképviseletek dologi kiadásainak az árfolyammozgásból adódó kockázata ellen nyújt biztosítékot.

Tényleg őszintén javaslom ellenzéki képviselőtársaimnak is, hogy nyugodt szívvel szavazzák majd meg a költségvetési törvényt. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu