PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy azt látni kell, hogy azon az úton, amin eddig jártunk, nem mehetünk tovább. (Dr. Józsa István: Ezen a kétéves úton valóban nem.) Nem nyolcévezek, de gyakorlatilag az történt, hogy nagyon sok hitelt vett fel az előző kormány, 82 százalékra nőtt a GDP-hez képest az eladósodottságunk mértéke, tehát minden évben egy kis hitelből egy kicsit jobban éltünk, egy kicsit jobb szociális szféra, egy kicsit jobb közoktatás, egy kicsit jobb egészségügy. Most az a helyzet, hogy egyrészt további hitelt nem adnak erre, másrészt amit eddig felvettünk, azt valahogy csökkenteni kell, vissza kell fizetni. Ebből önmagában következik, hogy olyan költségvetésünk, mint ami eddig volt, nem lesz. Azt is látni lehet, hogy ez bizonyos mértékben fájni fog.

Pokorni Zoltán bizottsági ülésen elmondta, hogy ha lenne még egy kis pénz, mi is szívesen szétosztanánk, ha nekünk is adnának hitelt a felsőoktatásban további helyekre, de látni kell, hogy nincs pénz, ebből kifolyólag tehát csökkenteni kell a költségvetést, hiszen nincs olyan forrás, amihez hozzáférhetünk. Innentől kezdve azt kell számba vennünk, hogy a közoktatás hogyan is áll. Elmondta, szerinte az a célkitűzés - amit megfogalmaztunk -, hogy csökkenteni kell a települések anyagi helyzetéből adódó különbségeket az oktatás területén. Ez a célkitűzés szerintem az egyik legfontosabb. Ez a legeslegfontosabb. Pokorni Zoltánnak kétségkívül igaza van abban, hogy ezt a célkitűzést talán a világon sehol, se Svédországban, se máshol nem sikerült maradéktalanul elérni. De azért olyan fokú különbség oktatási rendszeren belül, mint amilyen a magyar oktatási rendszeren belül van, nagyon kevés helyen van a világon. Ma Magyarországon gyakorlatilag eldől a gyerek sorsa, amikor az édesanyja kézen fogja és beíratja egy Borsod megyei vagy egy ormánsági kisiskolába, vagy pedig beíratja egy nagyvárosi iskolába. Hihetetlenül nagy különbségek vannak az oktatási rendszeren belül.

Nekem is voltak több területen fenntartásaim a köznevelési törvénnyel, de azt kell mondanom, hogy az a cél, amit még fogalmaztunk, még ha nem is gondolom azt, hogy csak ez az egyetlen cél, ami elvezet ehhez az úthoz, de az a cél, hogy ezt a különbséget radikálisan csökkenteni kell, szerintem ez a legfontosabb célkitűzés. Szerintem lehetett volna a normatívák növelésén és sok más kérdésen is gondolkodni. Tavaly 100 millió forint volt a kisiskolák támogatására, az idén 80 millió forint. Igen, de a kisiskolák helyzete alapvetően megváltozott, hiszen a legnagyobb részét - és arányaiban a bérek még nagyobb részét - teszik ki az iskolák működtetésének, azt a központi költségvetés fogja biztosítani. Úgyhogy innentől kezdve, ha ezt figyelembe vesszük, ez a 80 millió forint a kisiskolák szempontjából több, mint a tavalyi 100 millió volt.

Ezen belül persze észre kell venni azt is, hogy a közpénzért kíméletlen konkurenciaharc folyik - egészségügy, nyugdíjrendszer. A magyar társadalom öregszik. Ez egyfelől örömteli, mert tovább élünk, költségvetési szempontból viszont kockázat, mert ki kell fizetni a nyugdíjunkat. A nyugdíjrendszer egyre növekvő mértékű költségvetési szerepvállalást kíván, ami baj az oktatásnak, mert egységnyi pénzért folyik a küzdelem. Az öregedő társadalom egyre többet költ az egészségügyre, mindenki tudja, hogy a 100 egységnyi egészségügyi ráfordítást az utolsó két életévben költjük el 90 százalékban. Tehát ahogyan öregszik egy társadalom, úgy nő az egészségügyi költség. Ennek nincs alternatívája, nem mondhatjuk azt, hogy ez ne legyen. Ennek az a következménye, hogy az oktatás egy nagyon kíméletlen küzdelemben van a másik két nagy ágazattal a közpénzekért.

A Költségvetési Tanács a tervezet hitelességére és végrehajtására nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, amely felvetné a törvényjavaslattal szembeni egyet nem értését. Megfogalmazott azonban a makrogazdasági prognózissal kapcsolatban kockázatokat. E kockázatok kezelésére a kormány az Országvédelmi Alap eredetileg tervezett 50 milliárd forintos összegét 100 milliárd forintra emelte.

Jelentős változások tapasztalhatók az oktatás területén, amelyek a tavaly elfogadott nemzeti felsőoktatásról szóló törvénnyel és a köznevelési törvénnyel összhangban történtek, illetve jelentősen befolyásolta a Széll Kálmán-terv is. Jelentős forrásátrendezésre került sor a köznevelési intézményekkel összefüggésben az önkormányzati és az emberi erőforrások minisztériumi fejezetek között. Ez 350 milliárd forint körüli forrásátrendeződés. Megjelent a pedagógus-életpálya bevezetésével kapcsolatos források összege több fejezetnél, illetve több helyen, összesen 12,5 milliárd forint összegben. Nyilván ennek megfelelően módosult a törvényjavaslat, vagy változott a korábbi évekhez képest a korábbi években megszokott normaszöveg is.

A kutatás-fejlesztés területén két jelentősebb forrással rendelkező fejezet van, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. A Magyar Tudományos Akadémia lényegében a 2012. évivel azonos forrásszinten tervezhette feladatait 2013-ban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pedig szintén a Széll Kálmán-terv 2-vel összhangban annyiban változik, hogy az alap költségvetési támogatásának kötelezettségére vonatkozó előírás törlésre kerül a költségvetési törvényt megalapozó törvénycsomagban. Az alap rendelkezésére álló források azonban nem változnak az adószabályok változása miatt.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna hozzátenni, és kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a költségvetésünket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu