BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár itt figyelve a felszólalásokat, többen elmondták, hogy már az államadóssággal ne foglalkozzunk, mégis engedjék meg, hogy a 3. ajánlási pontban, valamint a 29., 32., 33. és 34. ajánlási pontban, legalábbis azok egyikében az államadóssággal foglalkozzam.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államadósság mértéke egy központi kérdés, mely alapjaiban határozza meg a költségvetés irányszámait, valamint a magas államadósság megterheli a kiadási oldalt. Ebből kifolyólag kevesebb pénzforrás marad az állampolgárok jólétének, egészségének és egyéb szükségleteinek a kiszolgálására. Az elmúlt években az államadósság mértéke egy viszonylag magas értéket mutatott. A kormányzat célkitűzése az, hogy az államadósság mértékét csökkenteni tudjuk, ezzel javítva az ország helyzetét. Ezen alapvetést az alaptörvénybe is beépítettük, amelyik kimondja, hogy csökkenteni kívánjuk az államadóssági mutatót.

A költségvetési törvényjavaslat a stabilitási törvény előírásainak megfelelően tartalmazza az államadósság mértékét, amely az előző évhez képest az adósságrátához viszonyítva csökken, jelenleg a 82-ről a 78 százalékra. A kormány gazdaságpolitikai célja az államadósság csökkentése és a foglalkoztatás emelése. A kormány 2011-ben megkezdte az államadósság csökkentését, és ezt az idei évben, valamint a következő években is kiemelt prioritásként kezeli. Ezen két irányvonal mentén stabilizálja a gazdaságot, valamint növekvő pályára helyezi, és elősegíti a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását is. A növekedés meghatározója a külső értékesítések mellett a beruházási tevékenység és a fogyasztás élénkítése. A növekvő munkaerő-kínálati piac miatt nemcsak a foglalkoztatás emelkedik, hanem a munkanélküliségi ráta is csökken.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hatalmas eredmény, hogy az ország és a jelenlegi kormány csökkenteni tudta az államadósság mértékét, és a jelenlegi gazdasági helyzetben is e célt prioritásként kezeli. A következő évek gazdasági intézkedéseiben az államadósság csökkentését kell előtérbe helyezni, hogy Magyarország hosszú távon fenntartható növekedése biztosítható legyen. Ezzel összefüggésben, tisztelt képviselőtársaim, munkahelyteremtések és termelésnövekedések is megfigyelhetők.

A kormány hosszú távú céljai, hogy az országot terhelő adósságállomány a 2014. év végére elérje a 70 százalékos értéket. Az államadósság csak pontos, szigorú és takarékos államháztartási működéssel csökkenthető, ahogyan a kormány is gazdálkodik, és amelynek alapján összeállításra került a 2013. évi költségvetési tervezet. A Széll Kálmán-terv reformjainak követése alapján megszüntettük a pazarlást, és javítani tudtuk Magyarország államháztartási egyenlegét. A kimutatásokból kiderül, hogy az egyenleg javulásának 70 százaléka köszönhető a kiadási oldalt érintő intézkedéseknek, vagyis a takarékos, megfontolt gazdálkodásnak, és csak a maradék 30 százalék származik a bevételi oldal emeléséből. Ezen arány a 2013. évben még inkább javulni fog, a pazarlások megszüntetése és a takarékos gazdálkodás előtérbe helyezésének következményeként.

Az államadósság szintjének csökkentése mellett fontos követelmény, hogy a gazdaság fellendüljön, ami az államadósság mértékét így tovább tudja csökkenteni. A Széll Kálmán-terv, valamint az Új Széchenyi-terv lehetővé teszi a gazdaságiemelkedést a felelős gazdálkodás mellett. Ezek alapjaiban meghatározzák és megteremtik a lehetőséget, hogy az országban új munkahelyek jöjjenek létre, amelyek szintén kedvezőleg hatnak majd a gazdaságra és a mutatószámok alakulására, köztük így az államadósság mértékére is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államadósság körül heves vita alakult ki, hogy vissza kell-e néznünk az elmúlt időszakra, vagy nem kell visszanéznünk az elmúlt időszakra. Én már az általános vitában is elmondtam erről a véleményemet, és ha megengedik, azért szeretném ezt nyomatékosítani. 2002-ben, amikor a szocialista-liberális kormány átvette Magyarország irányítását, Magyarország adósságállománya 8200 milliárd forint volt. Medgyessy miniszterelnök úr bevallása szerint ő a kormányzása idején, ami megközelítőleg két évig tartott, ez az államadósság nem emelkedett, vagy legalábbis jelentős mértékben nem emelkedett, majd ezt követően viszont a következő hat évben az államadósság a 8200 milliárdról 22 000 milliárd forintra nőtt, itt az egyenleg 14 000 milliárd. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak igencsak jóval kevesebb problémával kellene szembenéznie, ha és amennyiben az államadósság mértéke még mindig a 2002-es vagy urambocsá, a 2004-es szinten állna. Ezért szerintem igenis, a nyilvánosság előtt nap mint nap meg kell erősítenünk, és el kell mondanunk, hogy a 2002 és 2010 között kormányzó szocialista kormányok milyen károkat okoztak Magyarországnak, a magyar társadalom egészének munkájukkal, és milyen mélyre taszították az országot az államadósság területén.

Képviselőtársaim azt már elmondták, hogy természetesen ezt az államadósságot vissza kell fizetni, kamatostul kell visszafizetni, és azt gondolom, hogy igenis büszkének kell lenni a kormányoldalon mindazon képviselőknek, akik elmondhatják, hogy az elmúlt két év eredményeként Magyarország államadóssága csökkent, és az államháztartás hiánya a 2010-es kormányváltást követő 8 százalékról 3 százalék alá süllyedt.

Egy mondatot, ha még megengednek, azután a 32., 33., 34. ajánlási pontokkal foglalkoznék. Az államháztartás hiánya százalékonként megközelítőleg 100 milliárd forint, a 8 százalék 800 milliárd forint. Innen visszahozni az országot, azt gondolom, csak nagyon kemény és tisztességes munkával lehetett. Úgyhogy, amikor a szocialista képviselőtársaink itt a parlamentben megpróbálják az elmúlt kormányzási ciklusaikat elmaszatolni, akkor igenis, az én megítélésem szerint ezeket a számokat őnekik is el kellene mondani, és minden egyes hozzászólásukkor a magyar társadalomtól elnézést illene kérni mindazért az eladósított magatartásért.

Akkor engedjék meg, hogy én ezek után inkább az önkormányzatokat érintő ajánlási pontokkal foglalkozzam. A 2013. évtől jelentős változás következik be a helyi önkormányzati rendszerben. Változni fog a feladatellátás rendszere és ezzel összefüggésben a finanszírozás rendszere is. A jelenleg önkormányzati szinten ellátott feladatok egy része az államhoz kerül, mely vonatkozásban a központi költségvetésből az önkormányzatoknak átengedett támogatások egy része is az állami költségvetésben marad. A változások következtében az önkormányzati hatáskörben megmaradt feladatok finanszírozási struktúrája, illetve forrásszabályozása átalakítása is szükségessé válik. Egy új finanszírozási struktúra kerül kialakításra, amely elválik az eddigi évekre jellemző finanszírozási rendszertől. Ezen szempont alapján nagy szerepe van a feladatok pontos meghatározásának, hogy mely feladatok maradnak önkormányzati hatáskörben, és mely feladatok kerülnek állami feladatkörbe. Szét kell választani a kötelező önkormányzati feladatokat, valamint a helyi közügyeket. A helyi önkormányzatok feladatellátására a központi költségvetés-tervezet mintegy 647 milliárd forintot irányoz elő. Az új önkormányzati törvény alapján a 2 ezer főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező önkormányzatok 2013-tól közös hivatalt kell hogy működtessenek. Ebből közel 15 milliárd forint megtakarítás eszközölhető, amely szintén javítja a költségvetési mérleget, valamint megfelel a felelős és takarékos gazdálkodás irányelveinek.

Az önkormányzati rendszer ugyan alapjaiban átalakul, ám a kimondottan önkormányzati feladatok miatt igazgatási feladatok... - így mint például igazgatási feladatok, közvilágítás, helyi adóztatás továbbra is önkormányzati feladatkörben fognak maradni. Így azon feladatok, amelyek ellátása helyi szinten költséghatékonyabb és gazdaságosabb, továbbra is önkormányzati feladat marad, azon feladatok pedig, amelyek központilag optimálisabban elláthatók, átkerülnek az állami hatáskörbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslatban szereplő helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszeréből származó forrásai a települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek, valamint a települési önkormányzatokat megillető egyéb bevételek az ellátandó feladatok alapján kerülnek meghatározásra, amelyek így megfelelnek a 2013-as költségvetéssel szemben elvárt és meghatározott követelményeknek.

(14.20)

A kormány, tisztelt képviselőtársaim, a köznevelés területén is bizonyos módosításokat eszközöl. 2013-tól történő átalakításának elsődleges célja, hogy az önkormányzatok anyagi helyzete ne befolyásolja a településen lévő köznevelés, iskolai oktatás színvonalát. Az önkormányzatok eltérő anyagi helyzete az eddigiekben befolyásolta a köznevelést, problémákat okozott a kisebb településeken üzemelő oktatási intézmények fenntartása, illetve azok üzemeltetése. Az oktatási rendszer átalakítása révén egységes szinten biztosítható a fiatalok igényes és építő nevelése, oktatása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás biztosítása, melyhez a szükséges anyagi forrásokat a költségvetési tervezet tartalmazza. Az óvodai nevelőmunkához szükséges támogatást a központi költségvetés az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, biztosítja a dolgozók bérét, valamint hozzájárul az óvoda szakmai és üzemeltetési kiadásaihoz. Az állam az oktatás színvonalának megtartása érdekében az önkormányzatoktól átvállalja a pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők bérét, közvetlenül biztosítja nemcsak a bért, hanem a szakmai munka dologi kiadásait is. Ezzel minden, az országban működő oktatási intézményben fenntartható az egységes és elvárt színvonal, mivel - lássuk be - az ország hosszú távú gazdaságának és fejlődésének meghatározó elemei, a fiatalok képzettségi szintje és ezzel munkaerő-piaci elhelyezkedésének a biztosítása.

Ha megengedik, itt felvetődött szintén szocialista képviselők részéről az önkormányzati problémakör. Az elmúlt években, sőt évtizedekben az a gyakorlat alakult ki, tisztelt képviselőtársaim, hogy az állam a növekvő terheket áthárította a települési önkormányzatokra, nagyságrendtől függetlenül, de ehhez pénzügyi forrásokat sajnos nem biztosított, ezért például az oktatás-nevelés területén az önkormányzatoknak az államtól kapott, átengedett pénzeszközök 65-70 százalékához 30-35 százalékban a saját bevételeiket kellett hozzárendelni. Mivel az önkormányzatok sokszínűek és nagyságrendjükben különbözők, ezért nyilván a saját bevételeik is különbözők, és miután a különbözőségből adódóan egyes települések hozzá tudták tenni az önerőt, más települések viszont nem, a települési oktatási szinten sajnos óriási eltérések mutatkoztak az elmúlt évtizedekben. Ezért aztán voltak olyan intézmények, ahol az oktatás-nevelés területén gyönyörű felszerelések és technikai eszközök voltak biztosítva, míg más településeken a fűtés és a világítás kifizetése is komoly gondokat okozott.

Szigorúan el kell választani, tisztelt képviselőtársaim, az állami és az önkormányzati feladatokat. Az általam említett szétválasztáshoz hozzákapcsolódik a feladatfinanszírozás, amely szintén nagyban eltér az eddigi gyakorlattól, mert eddig egy bázisfinanszírozást kaptunk, amely egy szabadon mozgatható pénzeszköz volt, és ki így, ki úgy használta ezt a pénzeszközt, míg a feladatfinanszírozás egyértelműen kijelöli, hogy az adott feladathoz az adott pénzeszközt kell biztosítani, így ezzel a feladat maradéktalan és százszázalékos ellátása garantált.

A magam részéről megköszönöm megtisztelő figyelmüket, és a későbbiekben is azt kérem önöktől, hogy a költségvetési törvény elfogadásánál majd támogató szavazatukkal biztosítsák ezt a tervezetet.

Köszönöm szépen önöknek. Elnök úr, köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu