DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én a kisgyermekes anyák vonatkozásában szeretném elmondani azt, hogy miért vannak aggályaink ennek az akciótervnek a hatékonyságával kapcsolatban. Esetükben ugyanis nemcsak egyszerű munkavállalókról van szó, hanem családanyákról van szó, akik csak akkor vállalnak munkát, akkor fogják szeretni a munkájukat, hogyha egyébként a gyermekükről gondoskodni tudnak, és az állam segítséget nyújt nekik ebben.

Azonban ha megnézzük, hogy milyen segítséget nyújt az állam nekik, akkor döbbenetes számokkal találkozunk. A gyermekek napközbeni ellátása tekintetében Magyarország egyáltalán nem áll jól, és most nem nemzetközi összehasonlításokba szeretnék belemenni, hanem egyszerűen a magyar emberek, a magyar családok igényeivel szeretném szembesíteni államtitkár urat és az Országgyűlést.

Ha a bölcsődékkel elkezdjük, akkor azt látjuk, hogy ma Magyarországon a bölcsődei hálózat 130 százalékos kihasználtsággal működik, tehát túlzsúfoltak, és egyértelmű, hogy sokkal nagyobb igénye lenne a magyar családoknak a bölcsődei ellátásra, mint amennyit az állam biztosítani tud.

A fizetőssé tétellel, a bölcsődei térítési díj bevezetésével talán arra számíthattunk, hogy a jelentkezés csökkenni fog. Valamelyest ez igaz, azonban még így is óriási a túljelentkezés, és ez a térítési díj is gátja annak, hogy a nők, az anyák visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ugyanis általánosságban elmondható, hogy egy nő kevesebbet keres, mint egy férfi Magyarországon, és ez a térítési díj még inkább arra sarkallja, hogy ne menjen vissza a munkaerőpiacra, hiszen nem éri meg neki.

Ráadásul a mostani férőhelyek is úgy alakultak ki, hogy voltak olyan bölcsődék, amelyekben nemes egyszerűséggel egy tollvonással emelték meg a férőhelyeket, de egyébként magában az épületben semmiféle fejlesztés, semmiféle bővítés nem történt. Tehát egy korábban 80 férőhelyes bölcsődét egyik gondozási évről a másikra 100 fősre módosítottak, úgy, hogy ugyanannyi terem van, ugyanannyi gondozónő van, és semmi nem változott magában a bölcsődében.

Ha a bölcsődéskort követően az óvodát vesszük számításba, akkor ott is azt láthatjuk, hogy jelenleg az óvodáskorú gyerekek 10 százaléka nem jár óvodába.

A köznevelési törvény elfogadása után azt a tervet tűzte ki magának a kormányzat, hogy 2014-től hároméves kortól kötelező lesz az óvodáztatás, azonban ehhez 30 ezer új férőhelyre lenne szükség a következő két évben, ami - különböző számítások vannak erre vonatkozóan - mintegy 50 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek ahhoz, hogy minden gyermeket, aki óvodáskorú, 2014-től el tudjanak látni. Igencsak kétséges, hogy ez sikerül-e kettő év alatt, lesz-e ennyi forrás rá, és meg is épülnek ezek az épületek, és sikerül az óvónőket is és egyébként az összes szervezési munkát ellátni ennyi idő alatt.

A kisgyermekes anyák foglalkoztatása nemcsak munkaerő-piaci kérdés, nemcsak gazdaságpolitikai kérdés, hanem demográfiai kérdés is. Ha számba vesszük azt, hogy harminc évvel ezelőtt milyen összefüggés volt a született gyermekek száma és az anyák foglalkoztatása között, akkor azt látjuk, hogy harminc évvel ezelőtt az az állam tudta támogatni a gyermekek születését, amely minél hosszabb ideig biztosította az anyának, hogy gyermeke mellett maradjon. Mára azonban ez az arány megfordult, és azokban az országokban sikerült a drasztikus népességcsökkenést lassítani, megállítani vagy megfordítani, ahol a gyermekek napközbeni ellátásának intézményeit fejlesztették, a napközbeni ellátásban segítséget nyújtottak a családnak, és a nők vissza tudtak térni a munkaerőpiacra.

Tehát hogy ha demográfiai fordulatot is szeretnénk véghezvinni, akkor ma, 2012-ben azzal segítjük ebben az anyákat, hogyha segítjük őket visszatérni a munkaerőpiacra. Tehát ez a napközbeni ellátás és az anyák munkaerő-piaci visszatérítése demográfiai szempontból is igen fontos kérdés, és ez talán a legfontosabb, amiért támogatni kell az ő visszatérésüket. Tehát a harminc évvel ezelőtti helyzethez képest megfordult ez az arány, és már nem az otthonmaradásban kell őket segíteni, hanem a visszatérésben.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu