SZŰCS ERIKA, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kezemben van Orbán Viktor levele, amiben egymillió munkahely megvédése van. Itt ma már többen is másfél millióról beszéltek, nekem 500 ezer munkahely nem kis tétel, úgyhogy szeretném, ha tisztességesen kommunikálnának, ha már miniszterelnök úr tegnapi szavai alapján a kommunikáció az ismeretek és információk valós megosztása.

A bizottsági ülésen volt egy óvatosabb, tartózkodó és egy elutasító álláspont. Az óvatos véleménynek az a forrása, hogy a járulékcsökkentés a gazdaságban a foglalkoztatási szint növeléséhez egy szükséges intézkedés, de a törvényjavaslatban vázolt módja mindenképpen aggályos. Aggályos egyrészt, mert nem általános, holott Magyarországon nem arról szól a történet, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportoknak nincs állása, hanem sajnos arról, hogy az egyébként képzett, munkatapasztalattal rendelkező, sőt akár mobil munkavállalóknak sincs megfelelő munkahelye. Tehát igenis ez a gazdaság igényelné azt, hogy szélesebb körben legyen támogatva a foglalkoztatás, amiről egyébként választások előtt a kormányzat és a vállalkozói szféra megállapodása is szólt; ami a járulékcsökkentés szükségességének közös vállalásában és vallásában szintén megjelent.

Aggályos azért is a törvényjavaslat, mert az adócsökkentésnek, tehercsökkentésnek volt egy előzménye: egy szja-csökkentés, ami azonban nem egyszerűen csökkentés volt, hanem durva jövedelemátrendeződés, mégpedig az alacsony keresetűek terhei nőttek, a magasabb keresetűeké pedig csökkentek.

Ennek a véleménynek a képviselői úgy gondolják, hogy éppen a tapasztalatok alapján nagyon nehézkesen működő bérkompenzációkkal sikerül esetleg a bér nominális szintjét megőrizni, miközben a reálkeresetek csökkennek. Igenis jogos és méltányos igény lenne, hogy az szja-csökkentéssel hátrányosan érintett társadalmi csoportok kapjanak kompenzációt. Ez a törvényjavaslat erre kísérletet sem tesz.

A harmadik valóban, amit Ágh Péter képviselőtársam is mondott, hogy nemcsak munkahelyvédelem, hanem munkahelyteremtés is kell ennek a gazdaságnak, és ebben ez a javaslat nem jeleskedik.

Az erőteljesebb elutasító álláspontot magam képviseltem a Demokratikus Koalíció nevében, mégpedig egy olyan okfejtés alapján, hogy a gazdaság egy összetett rendszer, önmagában sem adó-, sem járulékcsökkentés nem jelenthet dinamizálást vagy trendfordulót, más pályára kerülést.

(11.40)

A gazdaságnak nélkülözhetetlen motorja a beruházás, amiről tudjuk, hogy milyen állapotban, milyen szinten van, és nem véletlen, hogy a beruházások több negyedéve történő csökkenése következtében a gazdaság is recesszióba fordult. Az első kísérlete ennek a kormánynak, az szja és a társasági adó csökkentése, nem futtatta fel várakozásaik ellenére a fogyasztást, sem a beruházást, pedig olyan 500-600 milliárd forintba került ez a kísérlet. Ennek a kísérletnek a fedezete pedig olyan volt, a bankadó és a vezető iparágak, a munkahelyteremtő iparágak megadóztatása, ami az egyik fő oka a gazdaságban a beruházások csökkenésének.

Most ismét járulékcsökkentésről van szó, 300 milliárd forintos cechhel, aminek nem látjuk, én sem látom a fedezetét, és erről nincs is szó. Jogos az az aggály, hogy megint úgy fogják ezt a terhet előteremteni, hogy a beruházásképessége ennek a gazdaságnak tovább fog csökkenni. Magyarán, a két kísérlettel együtt mintegy 1000 milliárd forintot odaadunk, a másik oldalon pedig éppen azokat, akik ezt tudnák hasznosítani, megnyomorítjuk, azaz a legrosszabb változat van, mert 1000 milliárd forint elfogy, eltűnik, és nincs belőle gazdasági eredmény. Nem a járulékcsökkentést utasítottam el, hanem ezt a lehetetlen és elfogadhatatlan gazdaságpolitikát.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu