KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha csak ilyen egyszerű lenne ez a kérdés, mint ahogy a vezérszónokok, illetve az előterjesztő előadta, akkor bizony tényleg nem lenne mit mondani ezzel a javaslattal kapcsolatban. De hát azért mégiscsak számos kérdés felmerül ezzel a javaslattal kapcsolatban.

Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, akik néhányan itt ülnek a teremben, hogy milyen fölütéssel rabolta el a kormánypárti többség a magánnyugdíjpénztárak vagyonát az állampolgároktól, milyen indokokat szajkóztak itt heteken-hónapokon keresztül, hogy miért csinálják meg ezt az államosítást, miért lopják el több mint 3 millió ember megtakarításait, amiből a nyugdíjukat kívánták fedezni. Most válik egyértelművé és világossá, hogy azok közül a célok közül, amiket akkor megfogalmaztak, egyrészt egy se volt igaz, másrészt egy se valósul meg. Azt mondták, hogy azért kell államosítani ezeket a magán-nyugdíjpénztári vagyonokat, hogy biztosítsák a nyugdíjak reálértékét, hogy a biztosítottak vagyona a későbbiekben is megmaradjon. Na, erre vonatkozóan aztán semmiféle garancia nincs.

Aztán azt mondták, hogy ebből a vagyonból, amit így államosítottak, semmi másra nem lehet fordítani, mint az államadósság csökkentésére. Ez egy érdekes momentum lenne, mert ha emlékeznek rá képviselőtársaim, az adósságkezelő központ benyújtotta a parlamentnek az elmúlt évi beszámolóját. Aztán a kormánypárti többség valami miatt gyorsan-gyorsan levette a napirendről ennek a témának a tárgyalását, persze azóta se tudjuk, hogy miért. Vannak sejtéseink, hogy ami ebben a beszámolóban megjelent, az valószínűleg nem egyezik azzal a korábbi kommunikációval, amit a kormánypárti képviselők ezzel kapcsolatban megfogalmaztak. Itt ül a kormány képviseletében államtitkár úr, tessék szíves lenni a parlament nyilvánossága előtt nyilatkozni arról, hogy miért kezdeményezte a kormány ennek a beszámolónak a parlament napirendjéről való levételét. Nyilvánvalóan van valami titkolnivalójuk ezzel kapcsolatban. S most előttünk van egy előterjesztés, amely arra tesz javaslatot, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek térítés ellenében az alap átadhasson különböző vagyonelemeket.

Az első kérdés az, ki fogja megmondani - az alap dönti el, mert az alapnak van ilyen jogosítványa a törvény alapján -, hogy melyik vagyonelemet fogja átadni a Nemzeti Vagyonkezelőnek, és a Nemzeti Vagyonkezelő mit fog majd csinálni ezzel a vagyonelemmel. Arról nem rendelkezik a törvényjavaslat, ki tesz javaslatot arra, hogy milyen vagyonelemeket, miért, milyen indoklással, milyen feltételekkel és hogyan ad át, és a Nemzeti Vagyonkezelő a továbbiakban mit fog kezdeni ezzel a vagyonelemmel. Elhangzott az előterjesztő részéről, hogy hányfajta vagyonelemről van szó, részvényekről, befektetési állampapírokról és még ingatlanokról is. Az Országgyűlés számára eddig se volt igazán áttekinthető, hogy az alap hogyan működött és gazdálkodott az ellopott vagyonnal. Most, miután az átadásra sor kerül, ezt követően meg még inkább áttekinthetetlenné válik az Országgyűlés számára, hogy ezekkel a vagyonelemekkel a későbbiekben mi fog történni.

Ha olyan javaslat érkezett volna az Országgyűlés elé, amely az országgyűlési képviselők és az Országgyűlés számára is áttekinthetőbbé, követhetőbbé tette volna az ezzel a vagyonnal történő gazdálkodást, akkor azt mondtam volna, meg lehet fontolni, hogy ha már ellopták az állampolgárok megtakarításait, akkor legalább a köz érdekében gondos gazdaként gazdálkodjanak vele. De hát szó nincs erről! Nem tudjuk például, mert az Államadósság Kezelő Központ sem számolt be arról, hogy azok a vagyonelemek, amelyeket az államadósság csökkentésére fordítottak, hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy az IMF-től felvett hitellel kiegészülve, ami összességében több száz milliárd, sőt a mai gazdasági bizottsági ülésen elhangzottak szerint megközelíti az 1000 milliárd forintot, csak hát az a probléma, hogy a forint árfolyamának a romlása miatt ennyivel nőtt az államadósság. Magyarul, hiába fizetett ki a kormány az elmúlt egy-másfél évben közel 1000 milliárd forintot az államadósság csökkentésére, a forint árfolyamának romlása és csökkenése miatt az államadósság gyakorlatilag alig-alig csökkent néhány tized százalékkal. Éppen ezért fogadtatta el a kormány a múlt héten az Országgyűléssel, hogy ezentúl majd az államadósságot úgy kell kiszámítani, hogy a kormány megmondja, milyen árfolyamon kell figyelembe venni, és ezzel meghatározza, hogy mennyi az államadósság, holott az államadósságot nem az alapján kell fizetni, hogy a kormány milyen árfolyamot határoz meg, hanem hogy a törlesztés időpontjában éppen milyen a forint árfolyama, annak megfelelően kell a törlesztést végrehajtania, legalábbis én úgy gondolom, hogy ez így van, de hát ez nyilvánvalóan így is van. Ezt a szabályt nyilvánvalóan azért nyújtotta be a kormány, hogy tetszése szerint mondhassa, amikor a forint árfolyama éppen úgy alakul, nagy hurráoptimizmussal bejelentheti, hogy az államadósság ismét csökkent 2 százalékkal. Akkor persze nem fogja bejelenteni, amikor az árfolyam romlása miatt az államadósság ismét visszakerül egy magasabb szintre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslattal kapcsolatban mindenképpen azt kell mondjuk, hogy semmilyen tekintetben nem válik átláthatóvá és követhetővé az ezzel a vagyonelemmel való gazdálkodás. Mi nem látjuk az értelmét és az indokoltságát ennek a javaslatnak, ezért nem is tudjuk támogatni az elfogadását.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu