PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék 2011. évi tevékenységéről szóló tájékoztatót megkaptuk és áttanulmányoztuk. A beszámoló különösen fontos számunkra, mivel a Számvevőszék jelentéseinek megállapításai segítik a kormány, a kormányzat, illetve ennél egy kicsit szélesebb körben az egész közigazgatás munkáját.

A jelentés megállapításaival alapvetően egyetértünk. Nagyra értékeljük az Állami Számvevőszék munkáját, amivel az államháztartás törvényes és hatékony működésének elősegítésére tesz komoly erőfeszítéseket.

A jelentés alapvetően hat terület, a szakmai feladatok és eredmények, az ellenőrzéseket támogató jogi tevékenység és a hatóságokkal való együttműködés, a számvevőszéki munka hasznosulása, a nemzetközi és a módszertani munka, a szervezetfejlesztés, valamint a költségvetési gazdálkodás témaköreit öleli fel.

A szakmai feladatok és eredmények közül - az elnök úr bevezetőjéhez is kapcsolódóan - kiemelésre érdemes, hogy a 2010. évi zárszámadás ellenőrzésének eredményeinél megállapították, hogy a 2010. évi költségvetési hiány az év második felében meghozott intézkedések eredményeként közel a tervezettnek megfelelően alakult. Az ellenőrzés eredményeként megfogalmazott ajánlásokban kiemelten szerepeltek a tartalékok kezelésével, az egészségügyi finanszírozás rendszerével, az Európai Unióval összefüggő költségvetési kapcsolatokkal, az állami vagyon kezelésével, a lakástámogatások folyósításával, a 4-es metró beruházásával és a vezetés, a szervezés, a szabályozás és az ellenőrzés hatásfokának javításával kapcsolatos teendők.

Magyarország 2012. évi költségvetési javaslatáról megállapították, hogy a helyszíni ellenőrzés időszakában hiányoztak a tervezési alapdokumentumok, nem álltak rendelkezésre az előirányzatok megalapozásához szükséges törvényjavaslatok és a kiadások elkövetkező évekre vonatkozó hatásainak vizsgálata. Az elkülönített állami pénzalapok esetében a Munkaerő-piaci Alap költségvetésében új előirányzatként megjelenő Start-munkaprogram célja, szabályozási háttere nem volt ismert, így a teljesíthetőségét minősíteni nem tudták. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap esetében megállapították, hogy a tervezett költségvetési támogatás mellett nem valósul meg a törvényben rögzített garanciális szabály, amely szerint a befizetett innovációs járuléknak megfelelő összegben az állam is hozzájárul az alap forrásaihoz.

Az október végén elmondott expozéjában az Állami Számvevőszék elnöke már arról számolhatott be, hogy a kormány a hiányosságok nagy részét orvosolta, a hiányzó adatokat pótolta.

A Magyar Nemzeti Bank 2010. évi működésének eredménye 41,6 milliárd forint veszteség volt, amelyre az eredménytartalék fedezetet biztosított, ezért a költségvetésnek 2011-ben térítési kötelezettsége nem keletkezett. A bank 2010. évi működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerei megfeleltek a törvényi előírásoknak, ugyanakkor nem minden esetben tartották be a közbeszerzésekről szóló törvény és a bank belső szabályzatainak előírásait.

A Nemzeti fejlesztési terv a 2004-2006-os költségvetési időszakra 700 milliárd forint uniós forrást jelentett, amely természetesen hazai társfinanszírozással társult az ország számára. A 700 milliárd forintból mintegy 20 ezer projekt valósult meg. Az ellenőrzés aktualitását adta, hogy 2010-ben megkezdődött a Nemzeti fejlesztési terv programjainak zárása és elszámolása az Európai Bizottsággal. A programok záró jelentése szerint az új és a megőrzött munkahelyek száma együttesen 34 ezer körül alakult, de az ellenőrzési tapasztalatok szerint a programoknak inkább a munkahely-megőrzési hatása érvényesült.

A munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés megállapításai szerint a feketefoglalkozási esetek száma 2007-2010 között drasztikusan csökkent. A feketegazdaság visszaszorítása, a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében javaslatot fogalmazott meg az ÁSZ a hatósági ellenőrzés középtávú stratégiájának kidolgozására, az ellenőrzési kockázatokat - és ideértve a korrupciós kockázatokat is - kezelő kiválasztási rendszer kialakítására, valamint a felügyelőktől elvárt ellenőrzési teljesítmény meghatározására. A jelentés javaslatai alapján a nemzetgazdasági miniszter a törvényi előírásoknak megfelelően meghatározta és a Nemzetgazdasági Közlönyben közzétette a munkaügyi ellenőrzés irányelveit.

A légszennyezés elleni és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásainak vizsgálata kapcsán az ÁSZ megállapította, hogy hazánk a légszennyezés csökkentése, illetve a klímavédelem körében vállalt nemzetközi kötelezettségeit, valamint az EU-irányelvekben meghatározott előírásokat alapvetően teljesítette. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a közlekedés okozta szállópor- és szén-dioxid-kibocsátás nőtt. A jelentés feltárta, hogy a kiotói jegyzőkönyv alapján kialakult nemzetközi emissziókereskedelmi rendszer pénzügyi előnyeit hazánk nem teljes körűen használta ki, mert az eladható kibocsátási egységeket csak részben értékesítette. Ennek következtében a zöldberuházási rendszer keretében az energiamegtakarításra és ezzel a kibocsátás csökkentésére csak korlátozott pénzeszközök álltak rendelkezésre.

A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének és gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzése kapcsán kiemelendő, hogy az ÁSZ stratégiája a helyi önkormányzatok ellenőrzésében a pénzügyi kockázatok feltárására helyezi a hangsúlyt. Az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007-2010 között romlott, a pénzügyi egyensúlyi helyzetet jellemző mutatószámok együttesen és az egyes önkormányzati típusoknál külön-külön is kedvezőtlenül változtak.

(13.20)

A pénzügyi egyensúly megbomlásához hozzájárult a megyei önkormányzatoknál a központi forrásszabályozás kedvezőtlen változása, míg a megyei jogú városi és a városi önkormányzatoknál a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek csökkenése, a folyó kiadások, folyó bevételek növekedési ütemét meghaladó mértékű emelkedése, valamint 2010-től az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások növekedése. Ahogy elnök úr is említette, a városok pénzügyi helyzetére kedvezőtlen hatással volt az EU pályázati lehetőségei által kiváltott fokozott beruházási tevékenység.

Az önkormányzatok 2010 végén fennálló kötvény- és hiteltartozásának 85 százaléka a 2014-től kezdődő időszakot terheli, amely a jelenlegi kondíciók ismeretében jelentős árfolyam- és kamatkockázatot jelent. Az ÁSZ elnöke 2011. novemberi levelében felhívta a kormány figyelmét a pénzügyi egyensúly megteremtése, fenntartása érdekében az önkormányzati felelősség erőteljes érvényesítését szolgáló szabályzat megalkotására, a feladat- és hatáskörök áttekintésére, az állami és az önkormányzati kötelező feladatok, valamint a finanszírozási felelősség egyértelmű elhatárolására.

Az ellenőrzéseket támogató jogi tevékenység, valamint a hatóságokkal való együttműködés terén megemlítendő, hogy az ÁSZ-törvény olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek segítik az ellenőrzések hatékonyságát és a megállapítások hasznosulását. Kiemelném itt a javaslatok kikényszeríthetőségét biztosító intézkedésiterv-készítési kötelezettséget és a figyelemfelhívó levél intézményét. Az ÁSZ-törvény 1. § (5) bekezdése által biztosított általános felhatalmazással élve az ÁSZ nem tesz szükségszerűen feljelentést, hanem az általa feltárt, de az ellenőrzési eszközeivel teljeskörűen meg nem ítélhető felelősségi kérdések tisztázása érdekében már a helyszíni ellenőrzés szakaszában az illetékes hatósághoz fordulhat.

A közpénzek nem szabályszerű felhasználásához kapcsolódó büntetőjogi felelősségre vonás elősegítése érdekében az ÁSZ 2011-ben vagyon elleni bűncselekmények miatt négy esetben tett feljelentést a következő ellenőrzési témákkal összefüggésben: Nemzeti LEADER Központ létrehozása, a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület támogatása, a Budapest Főváros Önkormányzata közraktár PPP, Gyöngyöspata község önkormányzata és a Budapesti Közlekedési Vállalat. Az ÁSZ 2011-ben két esetben élt a tájékoztatás eszközével az illetékes ügyészség felé. A nyomozó hatóságok feladatellátásuk során nagymértékben támaszkodnak vizsgálati jelentésekre.

A számvevőszéki munka hasznosulása terén hangsúlyozni érdemes, hogy annak alapkövetelménye, hogy jelentései és megállapításai eljussanak a képviselőkhöz, hivatkozási alapként szolgáljanak a törvényalkotási munkában, és beépüljenek az új jogszabályokba. Az Országgyűlés 2010-ben 5570 irományból 175-ben említette meg az ÁSZ-t, 2011-ben 10 ezerből már 500 esetben. Vagyis nemcsak számszerűen, hanem arányaiban is nőtt az ÁSZ-ra való hivatkozások száma.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottsága márciusban meghallgatta az ÁSZ képviselőjét, aki ismertette a vonatkozó ellenőrzések tapasztalatait, amelyek később beépültek az albizottság júliusi jelentésébe. A számvevőszéki és költségvetési bizottság elmúlt 8 év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottsága állásfoglalásában javaslatot tett az ÁSZ bevonására is további vizsgálatokba.

Összességében tehát a Számvevőszék jelentésében foglaltakkal egyetértünk, támogatjuk, nagyra értékeljük a munkájukat, további eredményes munkát kívánunk, és javasoljuk az Országgyűlésnek a jelentés elfogadását.

Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu