DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, kezdjük a végén akkor, amit képviselő úr hosszan fejtegetett, és azután a végén megadta rá a választ. Nem is nagyon értem, mi a probléma abban, hogy jelen állapotában, ha elolvassa, a '90. évi Ötv.-vel kapcsolatos módosítás kapcsán a következő önkormányzati törvény hatálybalépéséig lehetővé teszi azt a helyzetet, ami 2010-ben, a választásokon még fennállt, és ennek megfelelően megszülettek bizonyos választói döntések. Tudja jól, nyílt kapukat döngettek, a polgármesteri és az országgyűlési pozíció a következő választásokat követően összeférhetetlenné lesz.
De azt azért csak nem gondolják, hogy most tucatjával fogunk időközi választásokat tartani csak azért, mert a Jobbik ezt programjává tette, és minden alkalommal el fogja mondani. Nem is lenne felkészülve rá az ország. Azt gondolom, egy hatalmas káoszt jelentene például most a főváros életében. Tehát ez a szabály, amire ön felhívta a figyelmet, csak addig érvényes, amíg a következő választások nem lesznek, mert ma ez a helyzet. Ez a helyzet nem általunk alakult ilyenné, ezt a helyzetet az 1994 utáni változtatás tette lehetővé. Azt megelőzően nem volt a kettős pozícióra lehetőség. Akkortól lehetett, és bizony a politikai szervezetek a jelöltállítás során éltek is ezzel a lehetőséggel, egyébként pártállásra való tekintet nélkül. Ez alól egyedül a Jobbik volt kivétel, mivel korábban semmiféle pozíciót nem töltött be, se polgármesterit, se országgyűlésit. Tehát ők viszonylag könnyű helyzetben voltak e tekintetben. De azt gondolom, ezt a vitát megint nem itt kell lefolytatni.
A hozzászólása nagyon jól mutatta azt a mentalitást, amelyben mindig csak két módon lehet gondolkozni, hogy valakinek vagy nagyon igaza van, vagy nagyon nincs igaza. Állandó bűnbakképzés, állandó címkézés, állandó vádak hangzanak el. Nem azt keressük, hogy hogyan tudnánk a lehető legjobb szabályozást megalkotni, hanem hogy hogyan lehet valakivel feltörölni a padlót. Ez az a hozzáállás, ami soha nem visz előre. Ez nem konstruktív ellenzéki hozzáállás, képviselőtársam, hanem ez egy kifejezetten destruktív vagy demagóg képviselői hozzáállás az ellenzék részéről.
De beszéljünk akkor arról is, ha már ezt így hosszasan sikerült, szintén, szerintem, nagyon erős csúsztatásokkal és a valóság egy részének komoly elhallgatásával felemlegetnie, hogy miért is maradtak üresek a budai oldal kikötői az idei szezonban. (Szilágyi György: Cáfolják meg!) Volt ott egy közterület-használati, egy kikötőhasználati jog, amely egy magántársaságé volt. Ez egy határozott időre szólt. Az elmúlt években felmerülő lakossági panaszok, infrastrukturális hiányok miatt akkor, amikor egyébként ez a cég megkapta a lehetőséget, azt a vállalást tette, hogy a fővárossal együttműködve meg fogja teremteni az infrastrukturális feltételeket. Elteltek az évek, és ezek a feltételek nem épültek meg. És úgy láttuk, hogy nem is nagyon lehet ezt most rövid távon pótolni.
Valamint, ha esetleg képviselő úr nem tudná, akkor elmondom, hogy a Várkert bazárral kapcsolatban egy kiemelt kormányzati felújítás folyik, annak előkészítése végső szakaszba került, jövőre már építkezés lesz. A Várbazár, a király vár, amely hajdan a királyi palotanegyed egyik ékköve volt, és most már évtizedek óta csak egy pusztuló műemlék, uniós forrásokból megújul. Ezért a teljes közlekedési kapcsolatrendszer, a budai palotanegyed megközelíthetőségének rendszere, valamint az ezt övező vagy ez előtt lévő partszakasz használata is újragondolásra kerül. Ezt egy új szabályozással, egy egységes, ha úgy tetszik, a várfejlesztési koncepció részeként kell meghatározni.
Az bizonyos, hogy ebbe ez a fajta kikötő-parkoló, hogy ez a szállodahajó itt álljon meg, nem fér bele, mert pontosan nem azt a célt szolgálja, hogy az egységes fővárosi hajózás szempontjából a legkívánatosabb lenne az, hogy minél többen tudjanak hajóval jönni a budai Duna-partnak erre a szakaszára, és innen gyalog, mozgólépcsőn, lifttel fel tudjanak menni a panorámateraszra, a királyi palota legszebb pontjaihoz. Ezt célozza ennek az ingatlannak, ennek a nagyon méltatlan állapotban lévő, ma, mondhatnám, a főváros szégyenfoltjaként szereplő ingatlannak uniós forrásból történő felújítása.
De ahhoz, hogy ez nemcsak egy ingatlanon belül, hanem az egész környezet rendezésével menjen végbe, szükség van arra, hogy a tervezés, majd a kivitelezés során be tudjuk vonni a dunai partszakasz ezen részét az egységes hasznosítási koncepcióba. Egyébként ez a cég, amely korábban lekötötte a külföldi társaságok ideutazó hajóinak foglalásait, pontosan olyan jól tudta, hogy le fog járni a szerződése, és azt is tudta, hogy nem is fogjuk meghosszabbítani. Ugyanis ezt évek óta folyamatosan közöltük velük. Ám végig úgy gondolták, hogy ha majd ez így is lesz, majd ők akkor valamilyen módon mégiscsak ott maradnak. És ott is maradtak egészen addig, amíg a jogorvoslati eljárások le nem folytatódtak a megszületett döntéssel kapcsolatban.
Tehát az sehol nincs előírva, hogy kötelező meghosszabbítani egy lejáró engedélyt akkor, amikor egyébként egy stratégiai fejlesztés küszöbén áll a kormány, illetve az önkormányzat.
(23.00)
E tekintetben szerintem teljesen jogszerűen járt el az I. kerületi önkormányzat. Nagyon sajnálom, hogyha a cég kalandor üzletpolitikája esetleg külföldi utasokat vagy társaságokat kellemetlen helyzetbe hozott. Ha ez nem ok arra, hogy korábban megszerzett privilégiumokat mintegy bebetonozzunk, és utána botránnyal vádoljunk meg egy önkormányzatot, amely nem tett mást, mint betartotta a jogszabályokat, és azt szeretné elérni, hogy ezen méltatlan helyzet, ami ott az elmúlt az elmúlt években kialakult, ez ne konzerválódjon. Képviselő úr, kérem, nézzen utána a helyzet összes körülményének, hogyha ilyen súlyos állításokat akar megfogalmazni, s különösen itt, az Országgyűlés épületében, mert ez így nem fair, nem így kell vitatkozni; a tényekhez kell ragaszkodni. Ezt a vitát én bárhol, bármikor szívesen lefolytatom, de most egyébként nem ezzel kell nekünk az időt húznunk.
Még egyet, hogyha már ezt szintén felemlegette, és a személyeskedéstől sem mentes hozzászólásában volt szíves hosszasan felolvasni, hogy ki mindenki írta alá azt a módosító javaslatot, amelyet valóban, a mai napon még az általános vita lezárását megelőzően benyújtottunk. Természetesen a módosító javaslatok azt szolgálják, hogy jobbá tegyék ezt a rendszert, nyilván az egyeztetések majd ezt követően, a részletes vitaszakaszban fognak lefolytatódni. Tehát én most szintén nem szeretném azt összekavarni, ami az általános vita és a részletes vita két külön vitanemének a jellegzetessége. Ám épp az, amit mondott, és a következtetései, pont az ellenkezőjére jutok én, mint ön, hogy ez nem a széthúzás, ez nem a destrukció, hanem az összefogás, pont ezért jött létre a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége. Húsz év után végre azért jött létre a kerületek szövetsége, hogy együtt tudjunk dolgozni, hogy össze tudjunk fogni, és nem valaki ellen, hanem valamiért, azért, hogy ez a város egységesen és a lehető legkiegyensúlyozottabban működhessen, és ez csak úgy fog működni, ha a kerületek is és a főváros is egymással karöltve dolgozik bizonyos célokért, természetesen más feladatokkal.
Képviselő úr, azt ön sem gondolja komolyan, hogy ma a BKV vagy a főváros eladósodásának az oka egyedül és kizárólag a kerületi önkormányzatok hozzáállása. (Szilágyi György: Nem ezt mondtam.) Ezt mondta, képviselő úr. Ezek olyan ténybeli tévedések, és olyan súlyos állítások, amelyek arról szólnak, hogy egyáltalán nem ismeri, hogy mi történt a fővárosban Demszky Gábor főpolgármestersége idején. Hogy mitől adósodott el a BKV, ami egyébként korábban is és ma is fővárosi önkormányzati feladat? Soha nem volt kerületi feladat. Hogy tudtuk volna mi ezt akár megakadályozni, akár elősegíteni, a jelen válságállapot kialakulását? (Szilágyi György: Úgy, hogy elvonják a forrásokat.) De nem vonjuk el a forrásokat, a forrásmegosztást is eddig mindig a főváros diktálta, illetve a törvényhozás azóta, miután az Alkotmánybíróság elvonta ezt a jogkört a Fővárosi Önkormányzattól. Uram, nézzen utána egy picit az előzményeknek! Régóta csinálom ezt a szakmát, nem tegnap kezdtem, higgye el nekem, hogy egyáltalán nem jó nyomon járnak akkor, amikor ilyen vádakat próbálnak állandóan a kerületek nyakába varrni.
Megmondom őszintén, én nem túlzásnak mondom, ez a város még azért tud úgy-ahogy működni a sok-sok probléma mellett, mert az elmúlt években, az elmúlt választási ciklusokban a kerületek működtették. Nagyon sok helyen tapasztaltuk szomorúan, tényleg, keserű szájízzel azt, hogy ami a főváros feladata lett volna, az nem működött, amit a kerületeknek kellett ellátni, és e tekintetben egyébként mondhatom, megint csak pártállásra tekintet nélkül, sokkal hatékonyabban, sokkal olajozottabban, nagyobb odafigyeléssel működött, akár az intézményrendszert nézem, akár a közterületek fenntartását, karbantartását, akár a gazdálkodás pazarló vagy takarékos voltát. Kisebb egységekben mindig jobban átlátható, jobban figyelhető, jobban az emberek szeme előtt történő működés zajlik, miközben egyébként a főváros nagyon távol áll a választópolgároktól. Az a fajta mítosz, ami a fővárost jobbá, eleve sui generis jogként tételezi fel, mert nagyobb, az azért nem működik, mert pontosan ellentétes azzal a gyakorlattal, ami egyébként az önkormányzatiság alapja, ami az Európai Unió egyik fő dokumentuma, a szubszidiaritás elvével, hogy le kell vinni arra a szintre a tevékenységet, a közszolgálatot, a közfeladatok ellátását, ahol a leghatékonyabban, az emberek közelében elvégezhető.
Ezért kérjük azt, hogy ha lesz is változás, és a fővároshoz kerül az a feladat, és ebben maximális az egyetértés, hogy a dunai hajózást fogja össze, végre történjen stratégiaalkotás, de az igenis úgy legyen, hogy a kerületi önkormányzatokkal egyeztetve, az igenis úgy legyen, hogy az egységes városképhez mi is hozzátehessük a saját szempontjainkat, és akkor a kettő együtt egy együttműködési kényszer alapján jó eredményt fog hozni. Sem az nem lesz jó, hogyha csak a kerületek szétszabdaltan működnek, ez mégiscsak egy város, Budapest, és sem az nem lesz jó, hogyha csak a főváros szempontjai érvényesülnek, egyáltalán nem veszik figyelembe azt, hogy mit is akarnak az ott élők, az ott lévők által megválasztott köztestületek vagy azok képviselői.
Ezt a szempontot szeretnénk szem előtt tartani a módosító javaslatainkkal, és én úgy látom, hogy ez a salátatörvény e tekintetben jó irányt rajzol ki. Pontosításokat, finomításokat szeretnénk még rajta végezni, de remélem, hogy ez nem ártani fog ennek a törvényjavaslatnak, hanem használni, illetve javítani.
Elnök úr, köszönöm a szót.
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés