DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2012. június 25-ei ülésnapján elfogadta a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt, azaz az új Btk.-t, amely 2013. július 1-jén, a hatályos Büntető Törvénykönyv, az 1978. évi IV. törvény helyébe lép. A Btk., habár nem sarkalatos törvény, súlyát, jelentőségét tekintve az egyik legnagyobb horderejű norma, amelynek újraszabályozása szervesen illeszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amely az alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódex jellegű törvényeken át a jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát jelentette.

Az új Btk. megalkotásával azonban ezen a jogterületen nem fejeződhetett be ez a kodifikációs munka, mivel annak jövő évi hatálybalépése számos törvény módosítását teszi szükségessé. Az önök előtt lévő törvényjavaslat azokat a törvénymódosításokat tartalmazza, amelyeket az új büntető kódex hatálybalépése tesz szükségessé. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető anyagi jogi rendelkezésre való utalást. Több mint félszáz ilyen törvény található a jogrendszerben. Ezek nagy része a munkavállaláshoz, illetve valamely tevékenység engedéllyel történő végzéséhez kapcsolódik, több foglalkozás gyakorlásánál és az engedélyezési eljárások során kizáró feltételként szerepel a "bűncselekmény elkövetése miatti hátrányos jogkövetkezmények" alapállás.

Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése, egyes tényállások összevonásra, mások szétválasztásra kerültek, illetve változott a szakaszok számozása is, ezeket a változásokat a külön törvényekben is át kell vezetni, azonban úgy, hogy a 2013. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalások továbbra is alkalmazandóak maradjanak. Ez teszi ki a javaslat jelentős részét.

Emellett a javaslat tartalmazza az új Btk. hatálybalépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket is, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is orvosol. Ezek a következők.

A büntetőeljárásról szóló törvény egy új fejezettel egészül ki, amely a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza. A vagyon-visszaszerzési eljárásnak akkor van helye, ha az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont a nyomozás során vagy a bíróság ügydöntő határozata jogerőre emelkedését követően biztosítani kell. A vagyon-visszaszerzési eljárás nem független a büntetőjogi felelősség kérdésében folytatott nyomozástól, hanem ahhoz kapcsolódik. A vagyon-visszaszerzési eljárás a nyomozáshoz képest kisegítő jellegű, a vagyon-visszaszerzési hatóság, amely a rendőrség kereteiben működne, az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog, vagyon felderítéséhez és biztosításához nyújthat hatékony segítséget speciális szakértelmével a nyomozó hatóságnak.

A büntetések az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítását nagyobbrészt az új Btk. által bevezetett büntetési és intézkedési nemek végrehajtási szabályai alkotják. Ki kellett alakítani az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetések, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedések végrehajtásának kereteit.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben röviden ismertetném az új Btk. új szankcióinak végrehajtásával kapcsolatos javaslatokat.

Elsőként a számos fórumon megjelenő módon félreértett, szándékosan vagy kellő információ hiányában félremagyarázott elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételéről szólva szeretném eloszlatni a különböző félreértéseket. Elektronikus hírközlő hálózat útján számos bűncselekmény elkövethető, így például terrorcselekmény, gyermekpornográfia, rasszista cselekmények, csalás, szerzői jogok megsértése, fogyasztó megtévesztése, személyes adattal visszaélés, rágalmazás, becsületsértés. A hatályos rendelkezések között nincs arra jogszabályi előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóság elérhetetlenné tegye. Az adathordozó közeg speciális jellege miatt az elkobzás általános szabályai nem értelmezhetőek. Ezért az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett jogsértő adattartalom eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés megakadályozása érdekében az új Btk. 77. §-ával 2013. július 1-jével új intézkedési nem kerül bevezetésre, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.

Ezen intézkedés bevezetésével uniós kötelezettségnek is eleget tesz a magyar jogrendszer. A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011/93/EU irányelv 25. cikke alapján kötelezettségünk van az ilyen megkeresések végrehajtására. A 25. cikk az adattartalom hozzáférhetetlenné tételének két módját megkülönbözteti: egyrészt a weboldalról a bűncselekményt megvalósító tartalom eltávolítását, másrészt a blokkolást, azaz a bűncselekményt megvalósító tartalomhoz való hozzáférés megakadályozását.

Az intézkedés bevezetésével párhuzamosan a büntetőeljárás menetében is indokolt egy olyan új kényszerintézkedés beiktatása a büntetőeljárási törvénybe, amely a fenti intézkedéshez hasonló célokat szolgál, azonban csak ideiglenes jelleggel akadályozza meg az adathoz való hozzáférést. Erre mindenképpen szükség van, mégpedig a bűncselekmény további megvalósulásának megakadályozása, a jogsértő állapot megszüntetése érdekében. Az új kényszerintézkedés elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult, közvádra induló bűncselekmény gyanúja esetén. A szabályozás a fokozatosság elvére épül, ezért elsősorban a tartalom eltávolítására helyezi a hangsúlyt annak érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát és az ebből eredő szólás- és sajtószabadságot, illetve ez utóbbi által felölelt informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát csak a szükséges mértékű korlátozás érje.

A tárhelyes szolgáltató ugyanis a jogszerű tartalmak sérelme nélkül képes eltávolítani a jogsértő tartalmat.

(9.10)

A jogsértő tartalom ezzel lekerül az internetről, hiszen eltávolították arról a szerverről, ahol az elérhető volt, és amíg más tárhelyre nem tölti fel a tartalom gazdája, a tartalom elérhetetlen marad.

Végső esetben, ha a tárhelyszolgáltató nem teljesítette az eltávolítási kötelezettségét, vagy annak végrehajtása joghatósági akadályokba ütközik, és indokolt az adattartalomhoz való hozzáférést a magyar felhasználók részéről megakadályozni, csak nagyon szűk körben, meghatározott bűncselekményeknél - gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmények és a terrorcselekmény -, ha az adattartalom e bűncselekményekkel áll összefüggésben, rendelheti el a bíróság az úgynevezett blokkolást.

A javaslat szerint a blokkolás, azaz a bűncselekményt megvalósító tartalomhoz való hozzáférés megakadályozása nem teljes weboldalakhoz való hozzáférés, hanem úgynevezett URL-alapú szűrés alapján a bűncselekményt megvalósító adattartalmat tartalmazó aloldalhoz való hozzáférés megakadályozásával történne.

A hozzáférés megakadályozására az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek. Egy adott hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató csak a saját ügyfelei számára tenné elérhetetlenné a jogsértő tartalmat, ezért a hatékony végrehajtáshoz az összes hozzáférést biztosító hírközlési szolgáltatót kötelezni kell. Tekintettel a kötelezettek nagy számára - közel 400 szolgáltatóról beszélünk - és az időszerűségre, célszerű a határozat elektronikus kézbesítése, és egy olyan adatbázis létrehozása, amely naprakészen tartalmazná a bíróságok által elrendelt blokkolt adattartalmak listáját, a tiltott webhelyeket.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. A cél az, hogy a tárhelyszolgáltató teljesítse az eltávolítási kötelezettségét, ezért a kötelezettség kikényszerítése érdekében a bíróság a javaslat szerint rendbírságot is kiszabhat.

A véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából garanciális elem, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az eredeti állapot helyreállíthatóságának a meghagyásával kell végrehajtani. További garanciális elem, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére kötelezett a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz való hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló döntés ellen jogorvoslatnak van helye a Be. jogorvoslati rendszere szerint.

A büntetőjogi elzárás végrehajtására a javaslat nem alkot új fejezetet a Bv. tvr.-ben, hanem a két jogintézmény nagyfokú hasonlatosságára figyelemmel azokat egy közös fejezetben szabályozza. A kétféle, büntetőjogi és szabálysértési elzárás eltérő szabályait pedig különös rendelkezésekben állapítja meg.

A javaslat pontosítja a szabadságvesztés végrehajtási szabályaiból alkalmazni rendelt jogszabályhelyeket. A jogosultságok körében olyan módosításokat hajt végre a javaslat, amely által erőteljesebben kifejeződik a szabadságvesztés és az elzárás mint szabadságelvonással járó szankciók eltérő súlya, és az eljárás kevésbé szigorú jellege érvényesülhet, elsősorban a külvilággal való kapcsolattartás körében. A javaslat bevezeti a kimaradás jogintézményét az elzárás végrehajtása körében, pontosítja a nyilatkozattételre vonatkozó rendelkezéseket, bővíti a jutalmak és a fenyítések körét.

A jogrendszerben már ismert, de a Btk.-ban új büntetési nem a sportrendezvény látogatásától eltiltás. A sporthuliganizmus elleni hatékony fellépés eszközévé válhat a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés, amely az egyéni és az általános prevenciós célokat is megfelelően szolgálhatja. A büntetés végrehajtása új rendszer felállítását nem igényli. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/A. §-a rendelkezik a sportrendészeti nyilvántartásról, amely részére a sportrendezvény látogatásától eltiltásról a bíróság szolgáltat majd adatot az ott meghatározott körben.

A sporttörvény 72. §-ának (1) bekezdése értelmében a beléptetőrendszer működtetése 2013. július 1-jétől kötelező lesz a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében. Ezekben az esetekben tehát a beléptetési rendszer üzemeltetésével hatályosul a büntetés. Egyéb sportrendezvények esetén a szervező ugyancsak jogosult a sportrendészeti nyilvántartásból adatok lekérdezésére, de beléptetési rendszer alkalmazása hiányában szúrópróbaszerűen történhet meg a belépni szándékozó nézők adatainak és a nyilvántartási rendszer adatainak egybevetése.

Az új Btk.-val kapcsolatban a legtöbbet emlegetett jelző a különböző további jelzőkkel társított szigor volt, de az új Btk. vezeti be a jogrendszerbe a jóvátételi munkát is, ami részben a próbára bocsátáshoz, részben a közérdekű munka büntetéshez hasonló jogintézmény. Elsősorban a speciális megelőzésre helyezi a hangsúlyt.

Ennek a szankciónak a beiktatását kifejezetten a helyreállító, jóvátételi szempontok indokolták. Célja az, hogy az elkövető a jóvátételi munka által a közösség felé kifejezze azt, hogy hasznos tagja tud lenni a közösségnek. A közösség javára teljesített hasznos munkavégzés a közösség felé irányuló reparációt célozza tehát, ugyanakkor segítheti főként a fiatalkorúakat a tervszerű életvitel kialakításában.

A bíróság meghatározza a jóvátételi munka tartamát, de ennek keretei között a végrehajtás konkrét részleteiről, feltételeiről az elítélt és a munkahely állapodik meg. Az elítélt számára egyévi időtartam áll rendelkezésre ahhoz, hogy a jóvátételre alkalmas munkavégzést találjon, és azt az előírt mértékben teljesítse. A jóvátételi munka elvégzéséről az érintett állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény vezetője, közhasznú jogállású civil szervezet vezető tisztségviselője vagy az egyház, illetve belső egyházi jogi személy képviselője, vagy erre felhatalmazott tisztségviselője, valamint az egyházi intézmény vezetője igazolást állít ki. Az igazolás közokirat, amit megfelelő alakisággal állítanak ki, és hitelesen bizonyítja a benne foglalt tényeket, vagyis hogy a jóvátételi munkát az elítélt a megadott tartamban az igazolás szerinti helyen teljesítette.

A jóvátételi munka helyének kiválasztásában a pártfogó felügyelői szolgálat tanácsadással segíti az elítéltet. Ennek érdekében a pártfogó felügyelői szolgálat önkéntes bejelentkezés alapján nyilvántartást vezet azokról az állami vagy önkormányzati intézményekről, közhasznú jogállású civil szervezetekről, egyházakról vagy egyházi intézményekről, amelyek jóvátételi munka végzésére elítéltet fogadnának.

Az új szankciók végrehajtási szabályainak meghatározása mellett a javaslat az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében is tartalmaz módosításokat. Ennek jegyében lehetővé teszi, hogy a Bv. tvr.-ben meghatározott esetekben a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntést. Az előbb említett célokat szolgálja a javaslat azáltal is, hogy mindazon esetekre, amikor az elítélt meghallgatása a döntéshozatal során nem szükséges, lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a bírósági titkár önállóan elláthassa.

A gyakorlat részéről számos bírálat érkezett a közérdekű munka végrehajtásának nehézkességét, bonyolultságát illetően. A jelenlegi eljárási rend az eljárások időbeli elhúzódásához vezetett, ezért a javaslat újraszabályozza a közérdekű munka kijelölésének rendszerét. A jövőben nem a büntetés-végrehajtási bíró határoz a munkahely kijelöléséről, amely lényegét tekintve adminisztratív döntés, hanem a pártfogó felügyelő, aki a közérdekű munka végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért felelős.

A javaslat jogállami garanciát teremt a hatáskör áttelepítéséhez azzal, hogy a pártfogó döntésével szemben az elítélt fellebbezéssel élhet a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A javaslat beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljának nyilvántartásába azoknak az adatait, akik ellen a dolog elleni erőszakkal, vagy közveszély színhelyén két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.

(9.20)

Az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága, a Moneyval 2009-2010 között folytatta le Magyarország negyedik körös országértékelését, amelynek során megvizsgálta, hogy a hazai jogszabályok és intézményrendszer mennyiben felelnek meg a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzetközi követelményeknek.

A Moneyval vizsgálata mellett utalni kell arra is, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD keretében 2012 márciusában fejeződött be Magyarország harmadik körös országértékelése. A két országértékelés hasonló megállapításokat tartalmaz a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatban. A jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény hatékony alkalmazásának egyik akadálya a jelentés szerint az a feltétel, amely szerint ahhoz, hogy a jogi személy büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen, meg kell állapítani a természetes személy elkövető, vezető tisztségviselő, képviseletre feljogosított tag büntetőjogi felelősségét. Ez utóbbi azonban nem állapítható meg minden esetben.

A jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény hatékony alkalmazásának másik akadálya a jelentés szerint az a feltétel, amely szerint a szándékos bűncselekmény elkövetése esetén is csak akkor alkalmazhatók intézkedések a jogi személlyel szemben, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte.

Tekintettel arra, hogy Magyarországnak e nemzetközileg vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell, a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény a fenti ajánlásoknak megfelelően került módosításra. Az új Btk. több tényállást hatályon kívül helyez 2013. július 1-jével, így például a sajtórendészeti vétséget, a hamis statisztikai adatszolgáltatást, a földmérési jel megrongálását. Ezek a magatartások a jövőben szabálysértést valósítanak meg.

A javaslat szerinti módosítások nagy része 2013. július 1. napján lép hatályba, ugyanakkor, figyelemmel a hatályos Btk. 2. §-ában és a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra, indokolt a dekrimininalizálást már korábban, 2013. február 1-jével végrehajtani. Ezért szükséges a hatályos Btk. módosítása.

Ezen túlmenően az új Btk. elfogadását követően a hatályos Btk.-t módosító rendelkezések átvezetése is szükséges az új Btk.-n, még a hatálybalépését megelőző időpontban.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztában vagyok vele, hogy egy nagyon nagy terjedelmű törvénycsomag fekszik önök előtt. Ez is mutatja, hogy a büntetőjog milyen sok szálon kapcsolódik a jogrendszerhez. Ugyanakkor, ahogy azt már korábban említettem, a törvénycsomag jelentős része technikai módosítás, amely átvezeti a törvényeken az új Btk. hatálybalépésére tekintettel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) szükséges módosításokat.

Kérem szépen, hogy a törvényjavaslatot támogassák szavazataikkal. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu