CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény előírja, hogy a kormány a vidékfejlesztési miniszter útján évente beszámoljon az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a termelők jövedelemviszonyairól, az agrárpolitikai, vidékfejlesztési és környezetvédelmi célok megvalósításáról, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról.

A beszámoló készítését európai uniós jogszabály nem írja elő, ám számos tagország készít hasonló, informatív, az ágazat egészéről átfogó képet festő anyagot. A törvény értelmében a jelentés a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal társfelelősségében, az Agrárgazdasági Kutatóintézet bevonásával készül, emellett véleményeztetni kell az Agrárgazdasági Tanáccsal is, és a tanács írásos állásfoglalásával együtt kell benyújtani az Országgyűlésnek.

A jelentés 2012-ben tizennegyedik alkalommal készült el, és az európai országok gyakorlatának megfelelően a 2011. naptári év értékelésével foglalkozik. A beszámoló felépítése megtartotta a 2011-ben kialakított új formáját, vagyis a vidékfejlesztés és a környezetvédelem külön, önálló fejezetként jelenik meg. Emellett továbbra is nagy hangsúlyt fektet az agrártermelésen túlmutató területekre, a természeti erőforrásokkal összefüggő társadalmi, szociális és foglalkoztatási szempontokra is. Ilyen például a főbb ágazatok költség-jövedelem arányainak követése, amely tavaly jelent meg először a beszámolóban azzal az igénnyel, hogy nagyobb figyelmet kapjon az élelmiszerláncon belüli jövedelemeloszlás. A beszámoló tehát a 2011. évet nemcsak az azt megelőző 2010. évhez hasonlítja, hanem törekszik az elmúlt öt év tendenciáinak felvázolására.

2011. január 1-jétől június 30-áig Magyarország látta el az Európai Unió soros elnökségét, amely fél év az egyik legfontosabb időszak volt az új közös agrárpolitika szabályozási kereteinek kialakításában, ezért az anyag külön fejezetben számol be a soros elnökség tevékenységéről, a közös agrárpolitika főbb változásairól.

A jelentés adatgyűjtésének lezárása és összeállításának véglegesítése július vége, így értelemszerűen csak korlátozottan tartalmazza az azóta megjelent, illetve korrigált adatokat. Annak, hogy a 2011. évről csak most tudunk számot adni, a statisztikai adatok időbeli megszületése az oka.

Tájékoztatom a képviselőtársaimat arról, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az agrárjelentés két kötete - az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával együtt - a kormány jóváhagyását követően felkerült a kormányportálra, és így széles körben ad információt az ágazat helyzetéről, és teszi lehetővé különböző szakmai elemzések elvégzését.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2011. év az agrárgazdaság számára különösen jó év volt, jelentős hozamemelkedés és magasabb árak jellemezték. Dacára a nehéz makrogazdasági környezetnek, a kedvezőtlen nemzetközi tendenciáknak és az őszi rendkívüli szárazságnak, a magyar mezőgazdaság kiugróan teljesített.

A mezőgazdaság a magyar GDP 4,6 százalékát adta a 2010. évi 3,2 százalékhoz képest. Az összesen 1,6 százalékos nemzetgazdasági GDP-növekményhez a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal járult hozzá, csak az ipar előzte meg 1,3 százalékos teljesítménnyel. Ezzel az eredménnyel a mezőgazdaság a második legjobban teljesítő ágazat lett az elmúlt évben.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a növekedés súlypontja 2011 utolsó két negyedévében az ipari termelésről és a külkereskedelmi többletről áthelyeződött a mezőgazdaságra, vagyis a mezőgazdaság megnövekedett teljesítménye nélkül a nemzetgazdaság csak minimális, 0,7 százalékos gazdasági növekedést tudott volna felmutatni.

A mezőgazdaság a 2010. évhez képest igen jelentős, 28,8 százalékos növekedést ért el, teljes kibocsátása elérte a 2170 milliárd forintot, termelési volumene pedig két gyengébb év, 2009 és 2010 után 10 százalékkal bővült. Örvendetes tény továbbá, hogy 12,5 százalékkal emelkedett az élelmiszeripar kibocsátása is, közel 2285 milliárd forint volt. Hangsúlyozni szeretném, hogy az ágazatban 2006 óta először történt 3,1 százalékos volumenbővülés.

A 2011. év nehézségei ellenére a mezőgazdaságban 14 százalékkal emelkedtek a beruházások. Ez azért nagy szó, mert a fennálló pénzügyi válság és a Magyarországot érő folyamatos pénzügyi nyomás következtében a nemzetgazdaság egészében csökkentek a beruházások. Ezzel a teljesítménnyel a mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaság beruházásaiban a 2010. évi 4,7 százalékról 5,6 százalékra bővült. Ugyancsak jelentősen, 17 százalékkal emelkedtek az élelmiszer-ipari beruházások is, amivel az ágazat részaránya a nemzetgazdasági beruházásokban a 2010. évi 2,7 százalékról 3,3 százalékra változott. A legfontosabb mutatókat tekintve tehát a 2011. év valóban sikeresnek mondható.

Hadd említsek még néhány olyan adatot, amelyek az ágazat egyéb vetületeire is rámutatnak. A növényi termékek hozamai mellett, amelyek 17 százalékkal nőttek, 1,5 százalékkal emelkedett az élő állatok és az állati termékek kibocsátása hosszú évek óta először. Szintén nem elhanyagolható pozitívum, hogy 2010 után 2011-ben is emelkedett a mezőgazdasági termékek árszínvonala, 19,3 százalékkal. Mindezen kedvező változásoknak köszönhetően az agrárolló 2011-ben is zárult, 105,7 százalékos volt.

Ugyanekkora sikereket könyvelhet el az agrár-külkereskedelem is, amelynek egyenlege 2011-ben rekordszintet, 2,7 milliárd eurót ért el. A kivitel értéke 18 százalékkal, a behozatalé 13 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 26 százalékos javulást mutatott, így az agrárexport részaránya a nemzetgazdaság teljes exportjából 6,9 százalékról 7,2 százalékra növekedett.

Az élelmiszer-ipari export aránya 7 százalék feletti volt, amely a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal együtt meghaladta a 8,5 százalékot. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar közös részesedése a foglalkoztatásból 8,2 százalékra nőtt, ebből csak a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 13 ezer fővel nőtt, meghaladva a nemzetgazdasági átlagot.

Ugyanakkor negatív hatások is érvényesültek az ágazatban, még mindig van 28 ezer hektár jogállásrendezés nélküli földtulajdon. Kedvezőtlen, hogy a kibocsátásban tovább nőtt a növényi termékek aránya az állati termékekkel szemben, dacára az állati termékek másfél százalékos volumenbővülésének.

(18.40)

Tovább csökkent a sertésállomány, az előző évhez képest 4 százalékkal volt kevesebb a sertés. Az állattartás helyzete tehát még mindig nem javult számottevően.

2010. év az elmúlt időszak legcsapadékosabb éve volt, a lehullott csapadék 70 százalékkal volt több a szokásosnál. Ennek hatására az ország nagy részét belvíz sújtotta, és még 2011 januárjában is közel 450 ezer hektár területet borított összefüggő víz, a károsan átnedvesedett mezőgazdasági terület nagysága pedig meghaladta a 800 ezer hektárt, miközben az átlagnál 30 százalékkal kevesebb eső esett.

Rendkívüli hőség volt májusban és júniusban is, amit példátlanul száraz ősz követett. Az elmúlt száz év egyik legszárazabb nyaraként könyvelhetjük el a tavalyit, ami a 30 százalékkal alacsonyabb gyümölcstermésen is meglátszott.

Jelentősen emelkedtek a műtrágya- és takarmányárak is, 23,6 és 27,6 százalékkal.

Kedvezőtlen tendenciát mutat, hogy folyamatosan csökken az erdőtelepítési kedv is. Ehhez hozzájárult a területalapú támogatások fokozatos növekedése az erdőtelepítési jövedelempótló támogatásokkal szemben.

Egyre jelentősebb a talajromlás és -savanyodás.

Az agrárgazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepe ugyanakkor nem mutatható be teljeskörűen pusztán makrogazdasági mutatókkal. Az ágazat teljesítőképessége szempontjából legalább ennyire fontos a környezet és a vidéki táj jó állapotának, valamint sokszínűségének megőrzése, hiszen csak ezek fenntartásával megoldható a biztonságos és egészséges élelmiszer-termelés, valamint környezetünk megőrzése a jövő generációi számára. A továbbiakban ezért nemcsak az agrárgazdaság különböző szempontjainak bemutatására törekszem, hanem kitérek a magyar vidékfejlesztésre és környezetgazdálkodásra is.

A nemzeti együttműködés programjának egyik leghangsúlyosabb programpontja a foglalkoztatás növelése. A lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint az előző évben több mint 185 ezer fő dolgozott az ágazatban. A mezőgazdaság részaránya ezzel a foglalkoztatásban 4,5-ről 4,9 százalékra nőtt, amely 8 százalékos bővülést jelent.

2011-ben számos olyan intézkedés történt, ami kedvezően hatott a mezőgazdasági foglalkoztatásra, ilyen volt például a közfoglalkoztatás megkönnyítése, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak a megváltoztatása. A két rendelkezésnek köszönhetően a mezőgazdasági idénymunkára ténylegesen bejelentett munkavállalók száma megsokszorozódott.

A foglalkoztatás mellett a másik kulcsfontosságú kérdés a jövedelmezőség, amely 2010-hez képest csaknem megháromszorozódott, de meghaladta az elmúlt tíz év eddigi eredményeit is. Dacára az emelkedő takarmány-, műtrágya- és energiaáraknak, az agrárolló tavaly is zárult, hiszen a termelői árszínvonal nagyobb mértékben növekedett. Az ágazat jövedelmezősége tehát jelentősen javult.

Az élelmiszerláncon belüli jövedelemeloszlásban is átrendeződés figyelhető meg az előző évekhez képest, míg 2010-ig a jövedelem legnagyobb része a kereskedőknél csapódott le, 2011-ben ez megváltozott, a forgalmazóknál lecsapódó jövedelmekben jelentős visszaesés mutatkozott elsősorban az alapanyag-termelők, kisebb mértékben a -feldolgozók javára. A kenyér, a liszt és különösen a tej esetében figyelhető meg ez a jótékony elmozdulás. Összességében tehát kiegyenlítettebb jövedelemarányok jellemezték a termékpályák egy részét.

A kormányzat komoly erőfeszítéseket tett az ágazat finanszírozási és likviditási helyzetének javítására is. Ennek eredményeképpen két támogatott hitelprogramot indított 2011 folyamán.

2011 májusában 15 milliárd forintos kerettel elindult az MFB agrár-forgóeszköz hitelprogramja, amelyből 10 milliárd forintot elkülönítettünk az állattenyésztési ágazatnak, ezen belül is 5 milliárd forintot a baromfi- és sertéságazatban tevékenykedő termelők számára. A legnehezebb helyzetben évek óta az állattenyésztők vannak, ezért alapvető nemzeti érdek az állatlétszám további apadásának megállítása. Ezzel a hitelkonstrukcióval az ágazati forrásnövelés volt a célunk.

2011 szeptemberétől vált elérhetővé a kormányzat másik hitelprogramja, a Széchenyi-kártyaprogram keretében indított agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel, amely kamattámogatást és állami garanciavállalást tartalmaz, és elsősorban a likviditást elősegítő hitelekhez nyújt támogatást.

További segítség a hitelfelvevőknek, hogy megújult a mezőgazdasági és vidékfejlesztési célú hitelekhez készfizető kezességvállalást biztosító Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, amely 2011-ben több mint 60 milliárd újonnan felvett hitelhez biztosított kezességet.

A nemzeti vidékstratégiának és a kormányprogramnak is hangsúlyos eleme a helyi gazdaság, a helyi piacok fejlesztése, ezért kifejezetten örvendetes tény, hogy az elmúlt két évben a helyi piacok megőrizték részesedésüket a kiskereskedelmi értékesítésben, a tendenciák alapján pedig várható, hogy a jövőben növekedni fog népszerűségük.

A lakossági adatgyűjtések azt mutatják, hogy a piacok reneszánszukat élik. 2000 és 2011 között csaknem kétszeresére nőtt a piaci költés, ami a független kisboltok folyamatos térvesztését nézve nem kis teljesítmény. A napi fogyasztási cikkek esetében azonban még mindig a hiper- és szupermarketek, valamint a diszkontláncok hasítják ki a piac legnagyobb szeleteit.

Az agrár-külkereskedelmi termékforgalom értéke és egyenlege 2011-ben rekordszintet ért el, a kivitel 6,9 milliárd, a behozatal 4,2 milliárd euróra nőtt. Az egyenleg értéke 565 millió euróval meghaladva a 2010. évit, 2011-ben 2,7 milliárd euró volt, számottevő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdaság pozitív külkereskedelmi egyenlegéhez, az aktívum 39 százalékát adva.

A kivitel öt legnagyobb árucsoportja a gabonafélék, húsfélék, olajos magvak, állati takarmányok és a zöldség-gyümölcs készítmények voltak. Részesedésük a teljes agrárexportból 55 százalékra rúgott. Az import kevésbé koncentrált volt, az öt legnagyobb árucsoport aránya a teljes agrárimportból 42,5 százalékot ért el 2011-ben.

Az Európai Unió a teljes agrárkivitel értékéből 83 százalékkal, a behozatal értékéből pedig 91 százalékkal részesedett. Az Unión kívüli harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi forgalom 22 százalékkal bővült 2011-ben.

2011-ben összesen 472,4 milliárd forint támogatást használhattunk fel agrár- és vidékfejlesztésre. Ezen összeg 25,9 százaléka származott nemzeti költségvetésből és 74,1 százaléka uniós forrásból. Ez utóbbi összeg ugyan kevesebb, mint az elmúlt években, ám mégsem jelent új tendenciát, az arányok módosulásában a 2011-es területalapú támogatások átütemezése, vagyis a kifizetések 2010 őszére történő előrehozása, illetve 2012 elejére való áthúzódása eredményezi a csökkenést.

Az Európai Mezőgazdasági Alapból 197,8 milliárd forint támogatást fizettünk ki, 176,5 milliárdot területalapú támogatásra, 21,3 milliárdot pedig piaci támogatásra.

Érdemes kiemelni a szőlő-bor ágazatot, amely 2011-ben 10,8 milliárd forintos támogatást kapott. Az összeg nagyobbik részét az ültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására, a kisebbik részét pedig a melléktermék lepárlásának támogatására lehetett kérelmezni.

Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból 210 milliárd forint került felhasználásra. Az összeg zömét a Darányi Ignác-terv Új Magyarország vidékfejlesztési program intézkedéseire használták fel.

A nemzeti támogatások keretein belül kiemelt figyelmet érdemel a gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés, amelynek mértéke 23,4 milliárd forint volt, valamint az agrár-kárenyhítésre fordított 4,2 milliárd forint.

A kifizetett támogatások 87 százaléka a mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységét segítette.

A nemzeti agrár-kárenyhítési rendszer a termelők és az állam közös kockázat- és tehervállalásán alapuló támogatási konstrukció. A kárenyhítési igény 2011-ben is jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló keretet. A károsult mezőgazdasági termelők részére 4,2 milliárd forint támogatás került kifizetésre.

(18.50)

2011-ben jelentős károkat okoztak a tavaszi fagyok. A fagykárt szenvedett gazdákat az állam két lépcsőben kártalanította. Első lépésben a 70 százaléknál nagyobb kárt elszenvedett termelők kaptak közel 1,3 milliárd forintos, csekély összegű, úgynevezett de minimis kárenyhítési támogatást. Második lépésként beindítottuk az MFB fagykár 2011 forgóeszközhitel-programját.

2011-ben új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert hívtunk életre. Tovább folytatódott a 2010-es vörösiszap-katasztrófa környezeti kárainak felszámolása, a táj rehabilitációja. Az Európai Unióban hazánk rendelkezik a legtöbb Natura 2000 védettséget élvező területtel. Büszkék lehetünk arra, hogy az Európai Bizottság vizsgálócsoportja 2011-ben megállapította, hogy hazánknak egyetlen élőhelytípus vagy faj esetében sincs szükség további Natura 2000 területek kijelölésére, a területkijelölés folyamata lezártnak tekinthető.

Hazánk abban a szerencsés és történelmileg meghatározó helyzetben volt, hogy 2011 első félévében, épp abban az időszakban láthatta el az Európai Unió soros elnökségét, amikor az új közös agrárpolitika szabályozási kereteit kellett kialakítani az Európai Bizottság megjelent közleménye alapján. Elmondhatjuk, hogy az előzetesen megfogalmazott prioritásainkkal összhangban lévő elnökségi következtetéseket tudtunk elfogadtatni, mégpedig a minősített többséget meghaladó támogatottsággal az agrárminiszterek tanácsában. A négy nagy alaprendelet, a közvetlen támogatások, a piacszabályozás, a vidékfejlesztés és a horizontális szabályok bizottsági tervezete 2011 októberében került nyilvánosság elé, vitájuk a mai napig tart. A többi szakterület mellett a mezőgazdasági, halászati, valamint környezetvédelmi ügyekben a magyar elnökség munkáját elismerően emlegetik a mai napig. Elnökségi tapasztalatainkra olyan soron következő országok is számot tartanak, mint például Írország.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy e több szempontból sikeres évünkről szóló beszámolót szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu