CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megpróbálok Z. Kárpát Dániel képviselőtársam kérésének is megfelelni, és még néhány dologra szeretnék reagálni ezen a nem túl késői órán.

Először is szeretném megköszönni minden kedves képviselőtársamnak a közreműködését, aki vállalta, hogy részt vesz ebben a vitában. Én magam '98 óta valamennyi agrárjelentés vitájában - ahogy Farkas képviselőtársam elmondta - részt vettem, és általában az a jellemző, hogy ilyen békés és elsősorban szakmai jellegű beszélgetés, esetenként élesebb szóváltás történik. Érdekes a dolog akkor, amikor a vita a tévéidőben kezdődik, és a tévéközvetítés utáni időszakra átnyúlik. Éles választóvonal figyelhető meg, és amikor a tévéközvetítés megszűnik, akkor néhányan elvonulnak, és igazából tényleg azok maradnak, akik érdemben akarnak foglalkozni az agrárgazdaság fontos és égető kérdéseivel. Mint ahogy most ezt tettük, úgy gondolom, mindannyian ezen a mai estén mi is.

Gőgös képviselő úr elment már, ő beszélt a mezőgazdasági foglalkoztatásról, hogy ezek szép álmok, nem nagyon lehet itt a mezőgazdaságban növelni a foglalkoztatást. Ez attól függ: ha szántóföldi növénytermesztésben gondolkodunk, akkor nyilván nem nagyon lehet, de természetesen nem is az a tervünk, hogy itt szeretnénk növelni a foglalkoztatást, még csak nem is elsősorban az állattartásban, bár ott a volumen növelésével, az integráció szélesítésével nyilván lehet a foglalkoztatást is növelni, de fajlagosan nem biztos, hogy ott lehet leginkább. Én úgy gondolom, hogy Magyarországnak elsősorban a kertészeti, a zöldség-gyümölcs termesztésben vannak olyan adottságai, ahol a foglalkoztatást is lehet növelni, ahol kiválóak a termőhelyi adottságaink, a napsütéses órák száma, és így tovább, sorolhatnám; a magyar zöldség, gyümölcs ízvilága valóban páratlan Európában, és vannak piacok. Ha biztosítani tudjuk a homogén, jó minőségű termelést, és be tudjuk tartani, tartatni a szerződéses fegyelmet, és rá tudjuk bírni a gazdálkodókat, hogy mint termelő a termelővel, tehát horizontálisan, és mint termelő a feldolgozóval, kereskedővel, vertikálisan is fogjanak össze, akkor van lehetőség. És ráadásul az Unióban a zöldség-gyümölcs tekintetében nincs az a bonyolult és sokat szidott kvótarendszer, ami mondjuk a tej- vagy a cukorágazatnál teljesen más jelleget ad a termelésnek.

(20.20)

Tehát úgy gondolom, hogy van foglalkoztatási lehetőség, de ez elsősorban a kertészet. Azon kívül nyilván van még jó néhány, most a nagyobb ágazatokat mondtam, nyilván a virágkertészet, és ezen belül még sok minden, gyógynövény, sok minden más is.

Egyébként el szeretném mondani, hogy amikor a kormány első ízben tárgyalta vagy foglalkozott a közös agrárpolitikával, idén a február 6-ai kormányülésen, akkor ott megfogalmazásra került már első megközelítésben, hogy a 2014-2020 közötti időszakban melyek legyenek a fejlesztési prioritások. Első helyen kell említenem az öntözést, utána jön a kertészet, az állattartás és ezzel szinkronban az élelmiszer-feldolgozás. Ezek a prioritások várhatóak, és a programkészítés már megkezdődött a vidékfejlesztési államtitkárságon. A programozás elkezdődött, tudjuk, hogy az idő nagyon szoros tényező, és ebbe szeretnénk mindenkit bevonni, minden szakmai, politikai érdekképviseletet. És mindenkinek kíváncsiak vagyunk a véleményére, mert valóban nagyon fontos, hogy jó programot készítsünk el, és ez jól és eredményesen is működjön. Nagyon sok pénzről van szó.

Magyar Zoltán képviselőtársam éppen arról beszélt, hogy nincs program. Hát, a vidékstratégia azért megvan, az elkészült. De tegyük föl, hogy önnek igaza van, és nem működik, ezt félretettük. Ez nem így van, de tegyük föl, hogy így van. Szeretném emlékeztetni, hogy említettem a 2011 első féléves magyar elnökséget az Unióban. Itt, a magyar elnökség alatt kerültek elfogadásra azok a célkitűzések, amelyek a 2014-2020 közötti időszak mozgásterét alapvetően majd behatárolják. Ez a három célkitűzés: az életképes élelmiszer-termelés, a mezőgazdaság versenyképességének javítása, ezt talán nem kell indokolnom, hogy miért; a fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal - ennek egyébként Illés Zoltán államtitkár úr elkötelezett híve, és itt szeretném megvédeni, hogy ő igenis kiáll a környezetvédelmi érdekekért, és szakmailag korrektül áll ki -; a harmadik, de nem utolsósorban harmadik célkitűzés a vidéki életminőség, a vidéki foglalkoztatás javítása.

Tehát, ha nem lenne semmilyen stratégiánk, miután az Unióban vagyunk, ezek a célkitűzések, amelyeket ráadásul a magyar elnökség alatt minősített többséggel fogadott el az Unió tagállamainak többsége, kijelölik az utat. Tehát mindenféleképpen van programunk, ennek mentén fogunk haladni. Említettem, hogy milyen prioritásokban gondolkodunk. A mai beszélgetésen önök is ezeket a témákat forszírozták. Én igazolva látom, hogy a kormány jól gondolja, amikor az öntözésben, a kertészet fejlesztésében, az állattartásban és az élelmiszer-feldolgozásban gondolkodik a következő programozási időszakban.

Szó volt itt arról, hogy a nagy cégek mekkora támogatást kapnak. Nem akarok ezzel nagyon foglalkozni. Ugye, a területalapú támogatás az terület alapon jár. De ha az említett nagy cégek ezen kívül kapják vagy kapták a legnagyobb támogatásokat, ahogy valaki mondta, akkor annak csak egy oka lehet, hogy a II. pillérben, a vidékfejlesztési támogatásoknál pályázatot nyújtottak be. Nem sajnálták az önerőt, és nyilván, mivel az állattenyésztés-korszerűsítés a legnagyobb pályázati lehetőség ezen az ágon, akkor lehet, hogy olyan nagyon nagy gonoszságot nem követtek el. De nyilvánvaló, hogy ez egy külön téma, az Unió új agrárpolitikájában is van ez az úgynevezett capping, amely a nagy cégek támogatását próbálja bizonyos szinten lezárni és más célokra fordítani. Tehát ez lehet nyitott téma. Én egyébként zárójelben jegyzem meg, hogy valószínűleg önkéntes lesz a capping választása a tagállamok számára. Majd el tudja dönteni mindenki, hogy fontos ez a dolog számára vagy nem.

A húsfeldolgozó, élelmiszer-ipari feldolgozó üzemek témáját sokan említették. Ugye, itt leginkább most Kapuvár, Pápahús, Gyulahús jön előtérbe az ismert problémák miatt. Először is szeretném megjegyezni, hogy itt magáncégekről van szó. Magáncégek vezetői vitték ilyen helyzetbe, csődhelyzetbe ezeket a cégeket. Ettől persze még a kormánynak kötelessége foglalkozni az üggyel, mint ahogy foglalkozik is. Ugye, nem véletlen, hogy két céget, a Gyulát és a Kapuvárt kiemelt stratégiai fontosságú céggé nyilvánította. Ez gyakorlatilag egy irányított felszámolást jelent, pontosan azért, hogy a termelőkapacitások vagy azok egy jelentős része meg a dolgozók ne vesszenek el, ne kerüljön ebek harmincadjára az egész, egyébként értékes termelőüzem.

Meg szeretném jegyezni, hogy a kormány többször foglalkozott ezzel a kérdéssel. A holnapi kormányülésen nulladik napirendi pontban fogja tárgyalni, tehát folyamatosan foglalkozik a kormány ezzel a kérdéssel, és segíteni is fog ezeken a cégeken. Egyébként ez nem úgy működik, hogy ha most olyan kedvem van, akkor adok valamilyen támogatást, még egyszer mondom, magáncégnek. Nagyon szigorú brüsszeli szabályok vannak, hogy hogyan lehet valakinek támogatást nyújtani.

Valaki, talán még mindig Magyar Zoltán képviselőtársam beszélt az integrációról, illetve annak hiányáról. Valóban, az integráció nagyon fontos, de úgy gondolom, nemcsak beszéltünk róla, hanem ezért konkrét dolgokat is tettünk, elsősorban a hitelezés tekintetében. A zöldség-gyümölcs ágazatban a TÉSZ forgóeszköz-hitelprogram pont az integrátorok megsegítését szolgálja, és pontosan azért, mert az E-coli baktériumfertőzés miatt a zöldséges cégek kerültek a legnagyobb bajba 2011-ben, az általuk felvett hitelek türelmi idejét két évvel meghosszabbítottuk. Ezt kérték egyébként ezek a cégek tőlünk, a zöldségágazat szereplői, és ezt teljesítettük is. Egyébként 8 milliárd forint hitelkeret áll rendelkezésükre.

A másik pedig az agrárforgóeszköz-hitelprogram, az MFB, amiről szintén beszéltem. Itt eddig a sertés- és a baromfitartók, termeltetők és integrátorok pályázhattak erre a hitelre, amely elsősorban az állattartók takarmányszükségletének kielégítését biztosítaná. Ezt nemrégiben, ha jól emlékszem, idén októberben a csapadékhiány miatti rendkívüli intézkedések keretében kiterjesztettük a szarvasmarha- és a nyúltermeltetőkre is. És egyébként is a hitelkondíciót kedvezőbbé alakítottuk, a futamidőt hat évre meghosszabbítottuk, a türelmi időt egyről három évre meghosszabbítottuk, és 4 százalékpontos kamattámogatást biztosítottunk az eddig is kamatkedvezményes hitelhez. Tehát jóval a piaci kamatszint alatt vannak ezek a hitelek.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam - már fönt van..., bocsánat, hátranéztem - és többen is említették, hogy 2011-ben az időjárás nagyon kedvező volt, és ennek köszönhető ez a kiváló eredmény. Ez úgy szokott lenni, hogy amikor jó eredmény van, akkor az időjárás a kedvező, amikor pedig az eredmény rossz, akkor a kormány nem végzi a dolgát. (Derültség.) El szeretném mondani, bár utaltam rá, meggyőződésem, hogy nem volt jó az időjárás 2011-ben. Úgy indultunk, hogy 450 ezer hektáron belvíz volt, 800 ezer hektár pedig károsan átnedvesedett terület. Ezen kívül csapadékhiány volt, 30 százalékkal esett kevesebb eső, mint normál körülmények között, és akkor a fagykárokról meg ezekről nem beszéltem. Összességében nem volt jó az idő.

Az egy más dolog, hogy amikor volt az a kevés eső, vagy viszonylag kevés eső, mindig akkor jött, amikor a legjobban kellett, tehát amikor a vegetáció leginkább megkívánta. Ez ilyen szempontból szerencsés volt, de összességében nem volt jó az idő. Ennél sokkal jobbat meg tudtam volna tervezni és sok más gazdálkodó is. Tehát azért a kormány tevékenysége is benne volt abban, hogy ilyen eredmények születtek. Itt elsősorban a költségvetésben a nemzeti támogatásokra gondolok. Azt egyrészt beterveztük, nem úgy, mint 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, és alul voltak tervezve például az állattenyésztési támogatások, állati hulla kezelése, állati betegségek kezelése, állattenyésztési támogatások: szeptemberben föl kellett függeszteni a kifizetésüket. Akkor azt mondtuk, hogy nem tudjuk már megoldani a dolgot másképpen, csak úgy, hogy majd a 2011. évi költségvetésbe betervezzük a 2010 végén elmaradt kifizetéseket, és visszamenőlegesen kifizetjük. Ez megtörtént, képviselő úr.

Egyébként is nagyon törekszünk arra, hogy a folyó kiadások, jövedelemtámogatások, azon belül a top-up sor, ami elsősorban az állattenyésztési nemzeti támogatásokat érinti, mindig megfelelő szinten legyen. Amikor a zárolások voltak, ilyen volt például tavaly év végén is, tavalyelőtt év végén is, akkor abból mindig kivettük ezeket, mindig meg tudtuk őrizni a betervezett szinten ezeket a nemzeti költségvetést terhelő támogatásokat, pont az állattenyésztés talpon maradása miatt.

Az elöregedéssel kapcsolatos észrevétellel egyetértek. Valóban, ez a folyamat nemcsak Magyarországon probléma, hanem egész Európában. Nem véletlenül támogatjuk azt, hogy a fiatal gazdák támogatását folytatni kell. Ugye, az új támogatási rendszerben a Bizottság javaslata szerint ez a tagállam számára kötelező elemek között fog majd szerepelni, de a bizottsági javaslat, amely egyébként a nemzeti boríték 2 százalékának felhasználását teszi lehetővé, ezekkel a feltételekkel csak töredékében kezelhető és lehívható Magyarország számára. Ezért az a magyar javaslat, hogy minden 40 év alatti gazdálkodóra vonatkozzon ez a fiatalgazda-támogatási lehetőség.

(20.30)

És van itt egy 25 hektáros korlát, hogy csak addig lehet támogatni a fiatal gazdákat, ezt pedig szeretnénk legalább 100 hektárra megemelni annak érdekében, hogy ezt a 2 százalékos keretet teljes egészében ki tudjuk meríteni. Van is rá esélyünk, lehet, hogy nem a 100 hektárra, de elképzelhető, hogy a Bizottság 50 hektárig fel fog majd menni. Tehát a fiatalgazda-támogatásokat mindenképpen folytatni szeretnénk, és nemcsak a II. pillérben, ahogy az most is van, hanem az I. pillérben, tehát a közvetlen támogatásoknál is megjelenne a fiatalgazda-támogatás.

Az ökológiai célgazdálkodást is érintették néhányan. Valóban stagnálás van ezen a területen, illetve hullámzás, attól függően, hogy az AKG-programok megindulnak-e, ahogy 2004-ben vagy 2009-ben is megindultak, volt a nagy lelkesedés, és utána leült a dolog. Az a tervünk, hogy 2014-től önálló intézkedésként fog megjelenni az ökológiai gazdálkodás, úgyhogy ezeket a hullámokat így próbáljuk majd kikerülni.

Export. Mondjuk, hogy a 2012. év nem lesz olyan jó, mint volt a 2011-es. Van már olyan mutatószámunk, amelyben le fogjuk körözni a 2011-es rekordévet is. Kibocsátás szempontjából rekord volt, de az export-import aktívum szempontjából, az agrárgazdaság aktívuma szempontjából is ez a 2,7 milliárd euró a csatlakozás óta a legkedvezőbb mutató volt, ami valóban a nemzetgazdasági külkeraktívum közel 40 százalékát érintette. Szeretném elmondani, hogy az első nyolc hónapi adatok alapján ez az aktívum, ami tavaly, a rekordévben 2,7 milliárd volt, jelenleg az első nyolc hónap után 2,5 milliárd forinton áll. Tehát minden esélyünk megvan arra, hogy az idei gyengébb évben még a 3 milliárd eurós, eddig még soha el nem ért aktívumot is el tudjuk majd érni. Ez nyilván összefügg a 2011. évi jó eredményekkel, mert az első félévben még a tavalyi készletek értékesítése is volt, ettől függetlenül a várhatóan gyengébb második félévvel együtt is a 3 milliárdot is meg fogjuk tudni haladni, amire eddig még nem volt példa. Tehát vannak olyan mutatók, amelyekben még ezt a jó évet is túl tudjuk lépni.

Marketingtevékenység. Én személy szerint is nagyon fontosnak tartom, a jó bornak is kell a cégér. Volt néhány akciónk eddig is, például a dinnye, és a közeljövőben szeretnénk a magyar sertéshúst reklámozni, erre ösztönözni a fogyasztókat. Szeretném elmondani, hogy ugyan még nincs elfogadva a 2013. évi költségvetésünk, de 3,1 milliárd forint agrármarketing célú forrás áll rendelkezésre, igaz, ebben benne van az OMÉK is, a jövő évben szervezendő OMÉK, de hát tulajdonképpen az is marketing. Én ennek nagyon örülök, és élni is fogunk ezekkel a forráslehívásokkal.

Keleti nyitás. Kazah példa. Én magam miniszterelnök úr delegációjában részt vettem Kazahsztánban. Számos agrárterületen megkezdődött az együttműködés, és számos potenciális lehetőségünk van, de nemcsak a kazahokkal, hanem Kínával, Indiával, és még sorolhatnám a távol-keleti országokat. A kazahok valóban testvérként szeretnek bennünket, és igénylik a magyar vetőmagot, állattenyésztési, -tartási technológiát, tudástranszfert, oktatási együttműködést. Erre nyitottak vagyunk, és erre van egy önálló bizottság is.

"Igyál tejet", iskolagyümölcs-program. Nyitott kapuk. 2010 óta folyamatosan több százmillió forinttal növeljük a hazai, a nemzeti támogatást, és az uniós piaci támogatásokat is felhasználjuk. És valóban az a cél, hogy minden gyerek előbb-utóbb élvezhesse ennek a hasznát.

Kedves Korondi Képviselő Úr! Amit a virágkertészetről mondott, azzal egyetértek. Ha majd készítünk virágkertészeti stratégiát, remélem, együtt tudunk majd működni benne.

A termálvíz visszasajtolása nagyon fontos kérdés, de nyitott kapukat dönget. Még tavaly elfogadtuk azt az indítványt, hogy az idén lejáró moratóriumot meghosszabbítjuk 2015. június 30-áig. Tudom, hogy ez nem végleges megoldás, de egyelőre ez is megoldás, ezt is üdvözölték a kertészek, az érintettek, és az a feladatunk, hogy dolgozzunk ki olyan végleges megoldást, melynek keretében mind a gazdasági, a termelési szempontok, mind a fenntarthatósági szempontok maradéktalanul tudnak érvényesülni. Ez nem lesz könnyű feladat, de ezt ki kell dolgoznunk, hogy mindenki jól járjon.

Az öntözésre visszatérve: a nemzeti vízgazdálkodási, öntözési és aszálystratégiát június 30-ig kell a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együtt letennie az asztalra. Úgy gondolom, ez egy nagyon fontos dolog.

Közbiztonság, Btk. területe. Élő a probléma, aki faluhelyen él, az nyilván tudja. Senki sem szeretné, ha a terményét, amiért megdolgozott, eltulajdonítanák. Szigorítottuk a Btk.-t, a három csapás törvényt bevezettük, de azt is el kell mondanom, hogy a gazdáknak is össze kell fogniuk, és áldozatot kell hozniuk annak érdekében, hogy a mezőőri szolgálat, illetve mindegy, most minek nevezzük, ez a vagyonvédelmi dolog még jobban, még hatékonyabban működjön.

Nemcsak az államtól kell várni mindent. Főleg olyan jó év után, mint a 2011-es volt, mindenkinek áldozni kell a vagyonvédelemre.

Zsebszerződések. A földforgalmazásról szóló törvény egyik alapvető célja, hogy ezeket a problémákat kezelni tudja.

Lehet, sőt biztos, hogy még nem tértem ki mindenre, például a víz témára, az ivóvíz témára, sok mindenre, de nem akarom tovább húzni az időt.

Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek az aktív közreműködést és az építő jellegű felszólalásokat. Azt kívánom én is, amit Farkas Sándor képviselőtársam is kívánt, hogy az idei év, a jövő év meg az azt követő évek se legyenek sokkal rosszabbak, sőt időjárási szempontból még jobbak legyenek, mint a 2011-es volt.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu