DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én két szakaszra bontom a hozzászólásomat. Az első szakaszban az 5., 9., 10., 11., 13. ajánlási pont alatt szereplő tárgykörökhöz kívánok hozzászólni, a hozzászólásom második részében pedig a 25., 28. módosító indítványokhoz.

Az első tárgykörhöz, témakörhöz tartozó ügyek ahhoz az állításhoz kapcsolódnak, amelyet az általános vitában mondtam, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy az eljárást ügyfélközpontúbbá, az ügyfelek számára kedvezőbbé tegye, ez egy nemes célkitűzés, és ez támogatható. Ez sok mindenben meg is jelent egyébként a törvénytervezetben, tehát jól látszik, hogy azok az indítványok, amelyeket a kormány tett akár a közigazgatási eljárási törvénynél, akár más törvényeknél, látszik, hogy az ügyfeleket próbálja meg kedvezőbb helyzetbe hozni, és az államigazgatási apparátusra tesz nagyobb terhet. Ez önmagában egy helyes dolog, ezt lehet támogatni. Az én módosító indítványaim is elfogadják ezt a kiinduló elvet, és inkább csak bizonyos korrekciókat tartalmaznak, amelyeket ehhez a területhez benyújtottam.

Ugyanakkor azt is szeretném világossá tenni, ezt egyébként a parlament alkotmányügyi bizottságában az államtitkár is elismerte, hogy itt mindig van egy korlát, amikor ügyfélbarátabbá akarjuk tenni a közigazgatást, ez pedig a közigazgatás teljesítőképessége. Tehát amikor mi rövidítünk a határidőn, az ügyintézési határidőn, az az ügyfélnek kedvező és helyes dolog, de nyilván kell hogy legyen ennek egy ésszerű korlátja, amit el tud még viselni az államigazgatás, amit ténylegesen meg tud valósítani, hiszen, gondolom, a kormánynak is, nekünk is az a szándékunk, hogy olyan határidőket írjunk a törvénybe, amelyek tarthatók, és valójában elérik azt a célt, amit szeretnénk és amit megfogalmaztunk. Ennek érdekében néhány olyan pontosító módosító indítványt nyújtottam be... - a 33 módosító indítvány között egyébként, az 54-ből 33-at benyújtottam. Tehát az államtitkár asszony nem mondhatja azt, hogy hanyagolom ezt a témát, természetesen nem is állt szándékában ilyet mondani, de azt gondolom, ezek jó része elfogadható a kormány számára is, és valóban pontosabbá, precízebbé teszi a jogszabályt.

Ilyen az 5. módosító indítvány, amelyet egyébként emlékezetem szerint a kormány képviselője támogatott is az alkotmányügyi bizottság ülésén, amely egyszerűen egy pontosító szöveget tartalmaz, amikor nem egyszerűen a törvény vagy kormányrendelet meghatározásáról beszél az ügyféljogokkal kapcsolatban, hanem konkrétan kimondja, hogy a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozhatja ezt meg. Ez tartalmában nem ad más jogosítványt egyébként, csak egyszerűen egy precízebb és pontosabb meghatározás. Úgyhogy köszönöm, hogy ilyen nyitott volt a kormány ezekhez a gondolatokhoz, szakmai javaslatokhoz.

Ugyanezt szeretném mondani a 9. sorszám alatt beadott módosító indítvány kapcsán is, ahol is nem tesz mást a módosító indítványom, mint hogy az új Ptk.-val hangolja össze ezt az eljárási szabályt. Erre ugyan a bizottságban azt mondta a kormány, hogy nem támogatja, én nem érveltem ott hosszan és részletesen, most is csak annyit szeretnék megtenni, az a kérésem, hogy nézzék meg, nézzék össze az új Ptk.-val. Én itt nem mást tettem, mint hogy megpróbáltam ezeket a szabályokat összehangolni. Azt gondolom, az igényes jogalkotáshoz az is hozzátartozik, hogy ilyenfajta koherenciát és az összefüggések helyes értelmezését biztosítsuk a jogszabályoknál.

Ugyancsak ajánlom a kormány és a kormánypárti képviselők figyelmébe a 10. sorszám alatti módosító indítványomat, ahol azt szeretném világossá tenni, hogy amikor a közreműködő hatóság a kérelmeket továbbítja, akkor a kormányablaknál ennek a kérelemnek a továbbítása haladéktalanul történjen meg, hiszen itt a kormányablaknak nem szükséges időpontot - hogyan mondjam - ügyintézési határidőt adni, hiszen e tekintetben a kormányablak a postás szerepét tölti be, akkor viszont indokolt odaírni azt, hogy haladéktalanul továbbítja. Ha igaz az, amit a kormány célkitűzésként megfogalmazott, és én a szövegben ezt bizonyítva látom, hogy ez a kormány valódi célja, hogy gyorsabbá tegye az ügyintézést, akkor talán érdemes a törvénynek magának a kormányablaknál ezt a kötelezettséget előírni. Nem feltételezem, hogy a kormányablaknál ülő kollégák feleslegesen elücsörögnének a dokumentumon, de azért mégiscsak más, ha a törvény kötelezi őket pontosan arra, hogy haladéktalanul továbbítsanak.

Ugyancsak precízebb, világosabb megfogalmazást és az egyértelműbb meghatározást szolgálja a 13. sorszám alatt benyújtott módosító indítványom, ahol is arról van szó, hogy ha a hatóság a kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján mellőzi a szakhatóság megkeresését, akkor legyen az világos, hogy ugyanehhez a szakkérdéshez nem rendelhet ki szakértőt. Tételezzük fel, ha valamilyen megfontolás alapján, amit most nem tudunk kitalálni, az eljáró hatóság azt mondja, hogy nem veszi igénybe a szakhatóság szaktudását, de lehetősége van arra, hogy egyébként külön díjazásért szakértőt rendeljen ki, ez szerintem nem jó. Érdemes ebben is világosan fogalmaznia a jogszabálynak, hogy ne kössük meg, oké, ha a kormányrendeletben leírtaknak megfelel, vagy megfelelő módon dönt a hatóság, és azt mondja, köszönöm szépen, ez nem olyan kérdés, amelyhez nekem külön szakértő kell, el tudom én ezt szakhatóság közreműködése nélkül is jól és megfelelőképpen bírálni, oké, akkor legyen erre joga, de akkor a másik oldalon meg kössük ki, hogyha ezt teszi, akkor egyúttal azt ne tehesse meg, hogy szakértőt rendel ki ugyanabban az ügyben. Ez költségtakarékosság, ésszerűség. Lehet persze azt mondani erre, hogy ez egy felesleges túlszabályozás, enélkül is adja magát ez a lehetőség. Én azonban azt gondolom, hogy nem árt ebben precízen fogalmazni, egyértelművé tenni a jogszabálynak ezt a fajta előírását.

(16.20)

Összegezve tehát az első témakörhöz, témaszakaszhoz általam elmondottakat: ezekben a kérdésekben én a kormány célkitűzésével egyetértek, jó pár jó megoldást találtam benne, nincs ellene kifogásom. Ha figyelembe veszik a módosító indítványaimat, és mondom, volt ilyen, amiről már nyilatkozott az alkotmányügyi bizottságban is a kormány, hogy támogatja, akkor ezáltal szerintem a jogszabály jobb lehet.

Tisztelt Országgyűlés! A második szakasz már sokkal inkább politikai, mint szakmai kérdés, és szerintem indokolatlanul összecsúszott itt a két dolog, ez a járási hivatali kormány-tisztviselői, illetve járásihivatal-vezetői kérdéskörre vonatkozik. Kormánypárti képviselőtársaim tudják, hogy a Magyar Szocialista Párt erősen kritizálta azt a megoldást, hogy önök a járási hivatal vezetőjénél mindösszesen, ezt most persze idézőjelbe is tehetném, hiszen a felsőfokú végzettség azért komoly végzettség, de egy általános felsőfokú végzettséget írnak elő, és mellette öt év közigazgatási gyakorlatot, és nem mondják meg, hogy ennek szakirányú felsőfokú végzettségnek kell lenni. A helyettesnél már mondanak ilyet, tehát jó, a helyettesnek legyen szakirányú felsőfokú végzettsége, végül is a cégnél valakinek érteni kell a szakmához.

Ez a szándék egyértelműen azt mutatja, hogy önök pártpolitikusokat akarnak a járási hivatalok élére ültetni, és ezt szerintem nem lehet elfogadni. Ugyanis a járási hivatalok az államigazgatás olyan szakmai szervei, ahol az államigazgatási hatósági ügyintézés adja a tevékenység tartalmát, és ott aztán végképp semmilyen politikai döntésre nincs szükség. Emlékszem, államtitkár asszonnyal mi vitatkoztunk a kormányhivatalok létrehozásánál is, ahol én a Magyar Szocialista Párt nevében elmondtam, hogy nem értünk azzal egyet, hogy pártpolitikusok kerülnek a kormányhivatal élére. Nem értünk azzal egyet, hogy a közigazgatás szakmai kérdéseit pártpolitikai ügyekkel összekeverik.

Az, hogy választott testületek élén pártpolitikusok vannak, természetes dolog, és én a pártpolitikát a demokrácia működése szempontjából hasznosnak tartom, de megvan mindennek a helye. Egyiknek itt van helye, a másiknak meg ott van helye, és a járási hivataloknál államigazgatási hatósági ügyintézés folyik, semmilyen politikai mérlegelésnek nincs helye, csak a törvények végrehajtásának. Hacsak nem azért, hogy akinek van esetleg kormánypárti ismerőse, barátja, könnyebben és hamarabb jut hozzá engedélyekhez és különböző hatósági szolgáltatásokhoz. Szerintem ez helytelen.

A másik, amit nagyon felháborítónak tartok, és a módosító indítványom ezt próbálja meg korrigálni, hogy a járási hivatal élére kinevezendő felsőfokú végzettségű hölgynek vagy úrnak előírnak ugyan 5 év közigazgatási gyakorlatot, ami valamit enyhít ezen a helyzeten, de azt mondják, hogy 5 év gyakorlatnak beszámítható a polgármesterség vagy az országgyűlési képviselői tevékenység. Erről is volt már sok vitánk, én ezt nem támogatom.

Nagyon szeretném, ha megértenék az itt ülő hölgyek és urak, hogy a közigazgatás is egy szakma. Jelesül az én szakmám, én '81 óta jogászként dolgozom, közigazgatási szakjogász vagyok, és egész életemben a közigazgatásban, illetve a politikában dolgoztam, és azt gondolom, hogy ennek a szakmának a szabályait, az elismertségét lehúzza az, ha pusztán azzal, hogy valaki 5 évig itt ücsörög, azt mondják, hogy teszi itt a dolgát, akkor ő már ért a közigazgatáshoz. Nem így van. El szoktam mondani egy példát, hogy egyébként, ha a polgármesternél ezt mondják, még csak el tudom fogadni, hiszen ha valaki polgármesterként dolgozik 5 évet, az mindennap találkozik a mindennapi gyakorlatban a közigazgatással, hetente egyszer legalább beszél a jegyzővel, tehát talán ragad rá valami. Szakember attól még nem lesz, de a szaknyelvet magára tudja szedni. Ez pont olyan, mintha én a sebész barátommal beszélgetek arról, hogy ő hogyan operál, hát előbb-utóbb a szaknyelvből valami ragad rám, de azért sebészkést még nem vennék a kezembe.

Na de a képviselőknél?! Itt is mondok egy ilyen példát - elmondtam már a múltkor is, de hátha valaki nem hallotta -, itt szokott ülni mögöttem Kovács Tibor képviselőtársam, aki közgazdász, és azért ül az egészségügyi bizottságban, mert őt érdekli az egészségügy-finanszírozási kérdéskör, és ebben munkálkodik, dolgozik. Ha ő öt évig ül az egészségügyi bizottságban, akkor utána már az önök logikája szerint operálhat? Hát szerintem nem. Tehát ugyanúgy azt gondolom, hogy a közigazgatási szakma lejáratása ez a szabály.

És hogy önök tovább akarnak ezen még terjeszkedni, mutatja, hogy a 27. sorszám alatt Szalay Ferenc képviselő úr benyújtott egy indítványt, hogy nem csak a polgármester, nem csak az országgyűlési képviselő, még a megyei közgyűlési elnök is hadd kerüljön ebbe bele. Hát nyilván van most olyan megyei közgyűlési elnök, aki már 2014-re gondol. Tudom, önök osztják már a választókerületeket, osztják a különböző stallumokat, hátha van olyan megyei elnök, akinek nem jut dinnyefőd - ahogy mifelénk mondják Somogyországban -, és akkor majd valamelyik járási hivatal élén majd jól ellesz. Hát én azt gondolom, hogy ez súlyos félreértése a kétharmados felhatalmazásnak, amit önök itt értelmeznek. Ezért ajánlom illő tisztelettel az önök figyelmébe a 28. sorszámú módosító indítványomat, ahol ugyanis a járásihivatal-vezető munkakörbe az nevezhető ki, aki alapfokozattal és igazgatásszervezői szakképzettséggel, alapfokozattal és nemzetközi igazgatásszervezői szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervezői szakképzettséggel, mesterfokozattal és jogász szakképzettséggel, illetve legalább alapfokozattal és közgazdász szakképzettséggel rendelkezik.

Lefordítva ezt a szakszerű megfogalmazást, tehát a korábbi időszakban így hívták, hogy államigazgatási főiskolai alapfok vagy mesterfok, jogász végzettséggel vagy közgazdász alap- vagy mesterfokú képzettséggel rendelkezik. Azt gondolom, ezek a szakmai kritériumok elengedhetetlenek, és ha önök komolyan gondolják azt, hogy a jó államot akarják kiépíteni, ha komolyan gondolják azt, hogy a haza üdvére és a köz szolgálatában - ugye, ez a Magyary-program szlogenje, Magyarytól idézett, nagyon szép és nemesen hangzó szlogenje -, akkor tessenek ezt komolyan venni, és ne pártkatonákkal teletűzdelni a járási hivatalok vezetői székét, hanem hozzáértő, felkészült kormánytisztviselőkkel.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu