HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2012. november 29-én a mezőgazdasági bizottság megtárgyalta, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló J/9230. számú jelentést. Amikor a 2011-es évet értékeljük, akkor szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen mindannyian tapasztaltuk azt, hogy ez kifejezetten jó évünk volt. Itt elmondanám, hogy nagyon szerencsések voltak az éghajlati állapotok, jó volt a végtermék ára, és a piaci helyzet is jól alakult. Ezt majd a későbbiekben fogom említeni, de ennek kapcsán azért megemlíteném, hogy egy nagyon fontos dologra az agrártanács is felhívja a jövőben az agrártárcát, hogy az öntözésre nagyon oda kell figyelni, és ezek támogatását nagyon preferálni kell, hiszen nem biztos, hogy mindig, minden évben a Jóisten ilyen jól áll hozzánk, és az éghajlati viszonyok kedvezőek lesznek.

Tovább folytatnám a bizottsági véleményt. A tavalyi év a magyar GDP, bruttó hazai össztermék 1,6 százalékos növekedésével zárult, és tulajdonképpen az agrárium, a mezőgazdaság volt az, amely jelentős mértékben hozzájárult a nemzetgazdaság növekedéséhez. Tulajdonképpen az 1,6 százalékos GDP-növekedésből 0,9 százalékot az agrárium, az agrárgazdaság tett hozzá, és a mezőgazdaság nemzetgazdasági súlya 3,2 százalékról 4,6 százalékra nőtt. Az agrárgazdasági jelentés jól tükrözi a 2011-es év állapotát, ami műfaját tekintve tényregisztráció, tehát gyakorlatilag leírja a történéseket, ezeket dokumentálja. De nem feladata az, hogy véleményezzen, javaslatot tegyen és értékeljen, hanem a tényeket állapítja meg.

Az Agrárgazdasági Tanácsot a törvény arra hatalmazza fel, hogy javaslatokat is megfogalmazzon a jelentéssel kapcsolatban, amelyek, a teljesség igénye nélkül, az alábbiakban fogalmazódnak meg. Olyan agrárpolitikának, olyan agrárstratégiának kell kialakulnia, amelyek az agrárökológiai és agrárökonómiai potenciált kihasználják. A világban az élelmiszer felértékelődik, élelmiszerár-robbanásról beszélünk, az élelmiszer egyre inkább stratégiai cikké válik. Egy olyan ország, mint Magyarország, amely viszonylag kedvező agrárpotenciállal rendelkezik, ennek az igénynek meg kell feleljen. Minél előbb kerüljön elfogadásra a földforgalmi törvény, illetőleg az ezzel kapcsolatos törvények, amelyek a spekuláns földvásárlásokat korlátozzák, a középüzemek megerősödését szolgálják úgy, hogy ne okozzanak az állatállományban csökkenést, ne okozzanak foglalkoztatáscsökkenést, és ne veszélyeztessék a vagyont, tehát vagyonleértékelést ne okozzanak.

A 2014-2020 közötti támogatási lehetőségek, illetőleg az agrárpolitikai preferenciák az öntözést és ennek kérdését kiemelten kezeljék. Itt mondanám még el, hogy az öntözés növelésével jelentősen lehet a volument növelni a mezőgazdaságban, és a szerkezetváltást is előbbre lehet ezzel hozni. Akkor nem annyira kiszolgáltatott az agrárium, ha minél több területet tudunk öntözni, ráadásul, ha erre egy program, ami, úgy tudom, készül az agrártárcánál, hosszú távon az átvonuló vizeket megfogva, jelentős előnyt jelenthet az országnak.

A mezőgazdaság finanszírozásában komolyak az erőfeszítések, amelyek a finanszírozás javítása érdekében, a hitelhez jutás lehetősége érdekében történnek, ugyanakkor továbbra is keresni kell a mezőgazdasági termelés sajátosságainak, üzemsajátosságainak megfelelő hitelezési és támogatási formákat. Mindenképpen prioritásként kell kezelni az állattenyésztés támogatását. Ugye, itt államtitkár úr is elmondta, hogy az állatállomány jelentősen csökkent, a mezőgazdasági szerkezetben fontos az, hogy a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is növekedjen, hiszen jelentős piaci lehetőségeket jelent.

Az élelmiszer-feldolgozás helyzete egyre kritikusabbá vált az elmúlt 8-10 évben. (Az elnök csenget.)

Forrás: parlament.hu