ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Négy kérdéshez szeretnék hozzászólni. Az első az, hogy nagyon örülök annak, hogy azt a párhuzamot vagy utalást hallottam több képviselő részéről is a 2008-as ügyekkel, a Lehman-csőddel és az ahhoz kötődő felfordulással kapcsolatban. Azt gondolom, ez egy nagyon helyes, releváns összefüggés. Azt is érzem ugyanakkor, hogy az ezt követő spekulációs támadással kapcsolatban van egy felfokozott várakozás, hogy majd az EMIR-szabályozás átvétele valamilyen módon segít abban, hogy ilyesmi ne forduljon elő. Valóban úgy van, hogy ez a két dolog összefügg, de elég kis lépést teszünk ezzel a spekulánsok személyének azonosításában.

Ugyanakkor azt is mondanom kell, hogy abban a szabályozás nagyon sokat tud segíteni, hogy az a pénzügyi piaci környezet, az a fajta törékenység, ami erőfölényhez juttatja a spekulációt, ne tudjon kialakulni. Miért mondom azt, hogy a spekulánsok azonosítása ezután is nehéz lesz? Már csak azért is az lesz, mert az elmúlt években nemzetközi szinten lezajlott szabályozási változások nyomán a befektetési bankok mint spekulánsok már nem bírnak nagyon nagy jelentőséggel. Ez a különböző, a mérlegre vonatkozó szabályozások eredményeképpen alakult így. Itt valóban a fedezeti alapok, hedge fundok vagy nagy befektetési alapok említhetők mint adott esetben a támadás fő aktorai. Ezek valóban, önmaguk nem tudnak a piacon kötögetni, a befektetési bankhoz mennek, amely egy szolgáltatást nyújt nekik, azt, hogy a piachoz hozzáférést biztosít.

Az új rendszerben a Központi Elszámolóház ezt a befektetési bankot fogja látni, a mögöttes ügyfelét nem fogja tudni megmutatni nekünk. De már az egy kis lépés, hogy látjuk, hogy adott esetben melyik befektetési banknál koncentrálódnak ezek a felépülő kitettségek, ami tulajdonképpen a spekuláció lényege. Még egyszer mondom, ez arra jó, hogy nem enged kialakulni egy olyan pénzügyi piaci törékenységet, amiben aztán a spekuláció erőfölényhez juthat, de itt azt is hozzáteszem, hogy a magyar szabályozás ezen önmagában nagyon sokat nem segít. Akkor segít, ha ez az egész Európai Unióban, illetve globálisan valósul meg. Ezzel válaszoltam is arra a felvetésre, hogy miért nem lehet ezt egyoldalúan magyar eszközökkel, a hazai jogszabályok variálásával rendbe rakni.

A második dolog az EMIR kapcsán az EKB-konzultációval kapcsolatos kérdés. Ez még egy korai fázisban tart. Valóban, az MNB több ponton is érintett az egész ügyben. Ugye, egyrészt az EMIR kapcsán szakhatósági feladattal bővül az MNB feladatköre, a SEPA kapcsán a rendelet betartatásáért felel, a forgatható utalvány esetében pedig valóban felügyeleti feladatot kap az MNB. Tehát itt bejön a képbe az EKB, és egy konzultáció szükségességét vonja maga után az egész.

Ezzel át is térnék a forgatható utalvány ügyére, ami a harmadik dolog, amihez hozzá szeretnék szólni. Természetesen nem az ellehetetlenítés a cél. Azt mondanám, éppen hogy a sikere ennek az utalványnak, vagy a sikerének elismerése az, ami miatt az állami szabályozás látókörébe bekerült a forgatható utalvány. Azt is el kell mondanom itt néhány képviselői észrevétel kapcsán, hogy azok a szabályok, amelyek akkor érvényesek a forgatható utalványra, amikor az még egy kicsi, helyi érdekű történet, nem lesznek érdekesek akkor, amikor ez elterjed, és országos szintű lesz, mint ahogy egyesek itt szeretnék. Tehát a két dolog összefügg. Az állami szabályozás, az MNB bevonása a történetbe onnantól kezdve kötelező, hogy ez a forgatható utalvány terjed, sikeres, és betölti azt a funkciót, amit itt nagyon sokan, legtöbben neki szánni szeretnének. Úgyhogy ez a siker velejárója, nem pedig az ellehetetlenítés egyik formája. Kérem mindenkitől, hogy ezt így fogja föl, mert ez a helyes megközelítés.

Az egyeztetés megtörtént egyébként a Helyi Pénzek Szövetségével is. Varga István is megkapta ezt az anyagot. Tehát nem értem ezt az egész problematikát. A másik a felkészülési idő. Ennek kapcsán úgy gondolom, hogy azt a 90 napot, ami itt helyesen elhangzott, illetve az azt követő 3 hónapot, amíg hatályba lép a kihirdetést követően ez a szabályozás, ezt követi a 15 napos határidő. Ez a bő fél év, azt gondolom, elég kell legyen az átállásra minden érintett számára. Az ügyben pedig, hogy letétet állampapír formájában vagy hogyan kelljen elhelyezni, van egy nyitottság részemről is, a kollégáim részéről is, hogy még legyenek apró finomítások a törvényben.

A negyedik dolog, amihez szeretnék hozzászólni, az interchange-díj ügye, ami itt elhangzott. Személy szerint úgy gondolom, nagyon sokat használna a magyar kártyahálózatnak, a fizetések online-ra való terelésének az, ha az interchange díjszabályozása megtörténne. Úgy gondolom, hogy ez az idén meg is fog történni. Egyetlenegy dolgot kell itt leszögezni, az Európai Bizottság készít egy javaslatot az ezzel kapcsolatos irányelvre vonatkozóan. Nem arról van szó, hogy az irányelvet akarnánk megvárni, de a javaslatnak legalább a szellemiségét egy kicsit jobban szeretnénk látni, mielőtt még erről döntés születik.

(18.10)

Az én várakozásaim szerint felfogásában, megközelítésében ez az irányelvre vonatkozó javaslat nagyon is abba az irányba fog mutatni, hogy az interchange-díj szabályozása nemzeti szinten indokolt. Úgyhogy amennyiben ez a helyzet, akkor valóban várható, hogy a tisztelt képviselők ezzel az üggyel találkozni fognak a nem is olyan távoli jövőben.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu