PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mielőtt rátérnék az írásbeli felszólalásomra, sajnálom, hogy nincs bent Apáti képviselő úr, mert az előbbi kétperces hozzászólásomban említettem, hogy nem lehet különbséget tenni, hogy most fideszes vagy szocialista, vagy éppen semleges polgármesterek vezetik a településeket. Az én volt választókerületemben 76 település van, a 76 település szinte 95 százalékában mind független képviselők tevékenykednek. Természetesen kistelepülésekről van szó. 200-300 fős települések ezek vagy még kisebbek, és nem lehet azt mondani rájuk, hogy most pártpolitikailag vezetnék netalántán a településüket.

Az önkormányzati segélyekkel kapcsolatban: a GDP 0,5 százalékát költi az ország évente önkormányzati segélyekre. Az adható támogatások rendszerét most egyszerűsíti a kormány, és a tervek szerint az év végére elkészül az állami és helyi segélyezések egységes nyilvántartási rendszere is. A szociális ellátások átláthatóságának, egységesítésének biztosítása érdekében a kormány 2014-től átalakítja az önkormányzatok által krízishelyzetben adható segélyek rendszerét. A jelenlegi átmeneti segélyt, temetési segélyt és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a tervek szerint egyetlen dotáció, az önkormányzati segély váltja fel. A támogatás feltételeit, nagyságát - ahogyan most is - a jövőben is a helyhatóságok saját rendeleteikben szabályozzák majd.

Már a Széll Kálmán-tervből is világosan kiolvasható volt a kormány azon szándéka, hogy átalakítsa az állami és önkormányzati segélyezési rendszert, rendezve a sokszor kusza viszonyokat. Nem tartható fenn az a rendszer, az a gondolkodásmód, amely szerint a különböző jogcímeken járó támogatások összeadott értéke hasonló nagyságrendet érhetett el, mint a munkával megkereshető bér. Éppen ezért olyan szabályt alkotunk, amely maximálja a segélyek, különböző szociális juttatások összeadott értékét - olvasható az első Széll Kálmán-tervben. Mindez szakértők szerint nemcsak a segélyezés átrendezését jelenti, de azt is, hogy átlátható nyilvántartási rendszert hozzunk létre, amelyből pontosan megtudható: ki, honnan, milyen nagyságrendű támogatásokat kapott vagy kap egy adott időszakban. Ezt támasztja alá, hogy az Új Széchenyi-terv keretében már el is kezdődött az a fejlesztés is, amely elvileg már az év végére lehetővé teszi egy transzparens rendszer alapjául szolgáló egységes nyilvántartási rendszer kialakítását.

Azt, hogy az állami és önkormányzati segélyek rendszerét érdemes újragondolni, a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó tanulmánya is alátámasztja. Eszerint önkormányzati segélyezésre évente az összes társadalmi juttatás mintegy 2-3, illetve a GDP 0,5 százalékát költi az ország. A viszonylag stabil arány azt mutatja, hogy a GDP növekedésével párhuzamosan emelkedik a segélyezésre fordítható összegek nagysága is. 2002-2010 között a települési önkormányzatok által folyósított pénzbeli és természetbeli támogatások értéke több mint 60 százalékkal, 142 milliárd forintra nőtt. Az önkormányzati juttatások körében külön kategóriát képező és a kormány által most összevonni tervezett krízissegélyek közül az időszakosan vagy tartósan krízishelyzetbe került állampolgároknak adható átmeneti segély a legjelentősebb tétel. 2011-ben országszerte több mint 353 ezer rászoruló összesen több 4 milliárd forinthoz jutott általa. Egy évvel korábban még több mint 5,3 milliárd forintot költöttek a helyhatóságok erre. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke mondja - nem véletlenül -, ezek a segélyek csak adhatók, ráadásul egyre több önkormányzat inkább ruha-, élelmiszer- vagy tűzifaadománnyal, mintsem készpénzzel segíti a rászorulókat.

(11.30)

A hátrányos helyzetű településeknek nem mindig van pénzük a segélyezésre - mutatnak rá a KSH szakértői. A legkisebb lélekszámú településeken kértek a legtöbben átmeneti segélyt. Négyszer annyi a segélyezett a törpefalvakban, így az én választókerületemben is, mint a nagyvárosokban.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Hasonlóak az eltérések a segélyek összegében. Két és félszer magasabb a juttatások egy főre jutó átlagos értéke Budapesten, mint a 2 ezer fő alatti településeken. A gyakoriságot tekintve is kétszer több esetben jutnak segélyhez a fővárosban, mint a kis falvakban. Mindhárom ellátás részletes jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait önkormányzati rendeletek tartalmazzák. A képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik annak szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatóak az egyes ellátások, és az önkormányzatok döntése az is, hogy az egyes ellátások biztosítására mekkora összeget terveznek a rendelkezésükre álló kereten belül.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu