GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A nyugdíjkérdésre majd külön visszatérek. Itt most volt két egymásba csengő: Puskás képviselő úr is szóba hozta a minimálbér-emelést, és vállon veregette saját magukat, és ehhez nagyon jó végszó volt, amit Turi-Kovács Béla adott, hogy ne azokat sújtsa, akik egyébként is nehéz helyzetben vannak. Tisztelt Puskás Képviselő Úr! Ön nem volt itt a '98-2002-es időszakban, én itt voltam. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: De minek!) Nincs új az Orbán-kormány politikájában, ugyanazt tette 2002-ben, mint most. Lehet róla beszélni, hogy látványosan megemelte a minimálbért, de tisztelt képviselő úr, mindössze 4 ezer forint maradt a kiskeresetűnek a borítékjában, önök pedig az állami költségvetésbe több mint 30 ezer forintot zsebeltek be. Tehát önök minimálbér-emelést saját magukra, a kormányra nézve hoztak, nem pedig a kiskeresetű emberekre.

De menjünk tovább! Ez a kiskeresetű ember elszenvedte azt az inflációt, ami volt '11-ben és '12-ben. Tehát a 4 ezer forintja - mondjuk így - semmit nem ért.

De ragozzuk tovább! Elvesztette az egykulcsos adó miatt a havi 12 ezer forintos adójóváírását is - ez már abszolút csökkenés -, amiből most csepegtetve, megint óriási kampánnyal, rezsiköltség címén morzsákat adnak vissza. Tehát még mindig nincsenek abban a pozícióban, amiben voltak 2010-ben.

Képviselő úr, ha tetszik, ha nem, ez tény, ezt számokkal lehet igazolni. És ha egymás mellé állítja a 2002 után bekövetkezett helyzetet meg a mostanit, akkor rájön, hogy csupán a számok nagyságában van néhány ezer forintos különbség, de valójában tízezreket tett zsebre.

És hogy még tovább folytassam, amit Turi-Kovács képviselő úr mondott, bizony, ez terhelte a magánembereket... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Forrás: parlament.hu