DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Folytatnám. Tehát akkor a bizottsági módosítók értékelésénél tartunk. A kormány azt mondja, helyesen egyébként, hogy a kis és közepes családi gazdaságok irányába akarjuk a birtokstruktúrát átalakítani. Sőt, olyan kijelentést tett, hogy 20 százalék nagy és 80 százalék kis és közepes családi gazdaság. Bár mondjuk, a preambulumban változatlanul csak a középüzemekről van szó, tehát nem felel ez a fajta kisgazdaságokra való utalás.

De hogy vihető ez keresztül, ha egyszer egyrészt a már 15-20 évre előre megkötött szerződésekkel érintett területek érinthetetlenek, ezekre nem vonatkozik, s a területek nagy részét ma ilyen bérleti szerződésekkel használják zömében tőkés társaságok, vagy nagy magángazdaságok is sok földet bérelnek? Miből lesz a földalap? Honnan születik az a földalap, amiből ezt az egyébként kívánatos és tényleg jó irányba kijelölt struktúraváltást végre akarjuk hajtani? Ráadásul ez a szöveg azt javasolja vagy azt vetíti előre, hogy a jelenlegi bérlőknek, még ha lejár a szerződésük is, előbérleti joguk lesz. Akkor hogy fog a szerkezet változni? Azt hiszem, hogy erre érdemes lenne választ adnia valakinek. Biztosan tudják, hogy mi erre a válasz, nekem nem volt ez egészen érthető.

A helybeliség ügye változatlan. Nehéz elmagyarázni, és nem tudom, Zalában például, ahol ezerhektáros külterületű települések vannak, ott a 20 kilométer, az Zalaegerszegről a valamelyik kis falunak a földjét megcélzó elképzelés. Hát helybelinek azt nevezzük, ezt még egyszer szeretném elmondani, aki helyben él; Gödöllőn a gödöllői, Kerepesen a kerepesi. Sosem mondtuk a kerepesire Gödöllőn, hogy ő helybéli.

Folytatom majd. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu