KOVÁCS PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Csak röviden szeretnék itt reagálni egy-két kérdésre, ami a vita során felvetődött. Köszönöm szépen ezeket a kérdéseket és a megjegyzéseket.

Először is azzal kezdeném, hogy elég sok érték, számadat elhangzott itt a vita során. Számomra úgy tűnt, hogy itt elég sok adat kavarog, ami például a világpiaci árakkal kapcsolatban nem túlságosan vonatkoztatható a magyar piacra. Vegyük például azt is figyelembe, hogy jelen pillanatban a világpiaci gázárak regionálisan négyszeres különbséget tükröznek egyes régiók között. Tehát az, ami mondjuk, Európára egyik évben jellemző, az lehet, hogy már a következő nap nem lesz jellemző az európai árakra, mert például a távol-keleti régióban annyira magasak az árak, éppen a megnövekedett igények miatt - leginkább a távol-keleti fejlődő gazdaságok fejlődéséből eredően -, hogy ott a gázfogyasztás annyira megugrott, hogy jobban megéri az exportáló országoknak oda exportálni a földgázkészleteiket, mint mondjuk, Európába. Innentől kezdve, azt hiszem, az a kérdés, hogy hosszú távon mi lehet Európa számára - és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni -, a régiónk számára és Magyarország számára, az elég összetett kérdés, nem hinném, hogy ezt itt pár óra alatt meg tudnánk vitatni, azt hiszem, egy egész parlamenti vitanap se lenne elég ahhoz, hogy ismertessük ezt a helyzetet. Mindenesetre ezt meg lehet próbálni, tehát úgy gondolom, hogy tudunk tájékoztatást adni önöknek, hogy körülbelül milyen folyamatok várhatók, és hogyan változik ez a helyzet majdhogynem napról napra.

Ez a kérdés átvezetne ahhoz a kérdéshez, amit Kepli képviselő úr tett föl, hogy végül is hiszünk-e abban, hogy fenntartható lehet a rezsicsökkentés folyamata. Én úgy gondolom, hogy a kormányzat eléggé sok lépést tett ahhoz, hogy a jelenlegi helyzethez eljussunk egy egyoldalú függőségből, ami leginkább a keleti irányú importforrásokat és energiaimportálási lehetőségeket jelentette. Mára a helyzet valamivel jobb, egy kétirányú, kettős függőség alakult most már ki. De azt is hozzá kell tennem, hogy ez a függőség éppen a diverzifikáció miatt és azok miatt az infrastruktúra-fejlesztési lehetőségek miatt, amelyek a szomszédos országokkal kialakultak, ma már egy kicsit enyhítettek az egyoldalú függőségen, és ez azt jelenti, hogy innentől kezdve az import a hazai energia-infrastruktúrának, a portfóliónak egy aktív eleme lesz. Ezen, igen a szakma a mai napig is vitatkozik, tehát erre ma még nem talált választ, hogy az ellátásbiztonságot konkrétan hogyan fogja tudni megfogalmazni. Erre ma nincsen szakmai képlet, különböző módszerek, módszertanok vannak, de a tudósok, a kutatók, a közgazdászok még ma is ezen vitatkoznak, hogy mit is jelent az ellátásbiztonság, kinek milyen ez a szubjektív érzése. Egy Egyesült Királyságnak teljesen más az ellátásbiztonsággal kapcsolatban felmerülő érzéke, mint egy interkonnektorokkal jól ellátott hazai villamosenergia-rendszernek, ahol hét országból, majdhogynem szinte mindenhonnan van lehetőségünk importálni, de exportálni is. Tehát a régió maga is másként működik, mint mondjuk, egy szigetország, tehát teljesen más a megítélés. Tehát innentől kezdve például az a kérdés, hogy az import mennyiben válik napi gyakorlattá és milyen mértékben terjeszkedik el, ezt a kérdést, igen, meg kellene vizsgálni, komolyan, több módszertannal is értékelni kell. Azt hiszem, hogy ma még túl korai lenne ezzel kapcsolatban leszűrni azt a választ, hogy a fenyegetettségünk túlságosan nagy lenne. Tehát mi úgy látjuk, hogy igenis az egyoldalú függőség ma nagyjából egy nyugati és keleti irányú függőséggé, egy kedvezőbb helyzetté alakult át, ami van.

És a törekvéseink, az, hogy fenntarthatóvá váljon ez a folyamat, ez természetesen a nemzeti energiastratégiában megfogalmazott lépések mentén tud menni, mégpedig a diverzifikáció további fejlesztésén keresztül, amely regionális fejlesztések nemcsak Magyarországon, de a szomszédainknál is, így Romániában, Bulgáriában, Törökországban, Horvátországban, a szlovén villamosenergia-piacon meghatározó jellegűek lesznek, de akár említhetném a szerb kapcsolatot is.

(22.30)

Tehát itt ez egy régióban értelmezendő, értelmezhető kérdés. Mi bízunk abban, hogy a diverzifikációs lépéseink mentén és az aktív diplomáciánk mentén, energetikai diplomáciánk mentén ez a helyzet. Ez folyamatosan javulni fog, és ezáltal a diverzifikáció fokának a javításával az árpozíciónk, a jövőben a folyamat fenntarthatósága is biztosítottá válik.

Hogy érezzék azt, hogy mi is teljes mértékben tisztában vagyunk a nemzetbiztonsági kockázatokkal, ezért szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy gyakorlatilag az egész elmúlt hetem azzal telt el a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, hogy az összes szolgáltatót és az összes tározócéget megnyilatkoztattam. Elhoztam magammal az összes jegyzőkönyvet, amit a múlt héten felvettünk e nyilatkozatok alapján, hogy ki hogyan értékeli az ellátás biztonságát az elkövetkezendő téli időszakra. Jelzem, hogy ekkor közöltük a cégekkel azt is, hogy ezt a bizonyos 120 millió köbmétert a kormány nem kívánja felhasználni az elkövetkezendő téli időszakban, tehát nem kívánja értékesíteni a piac részére. Ez egy olyan tartalék, amely tartalékhoz, ha szükség van rá, a stratégiai készleten felül hozzá tudunk nyúlni. Ez a készlet egyébként, hogy válaszoljak, nem is tudom, Zakó László képviselő úr kérdésére, itt van a kezemben a 2011. decemberi bányakapitánysági határozat, amely úgy fogalmaz, hogy a bányakapitányság az anyagmérleg-számítások eredményei alapján megállapította, hogy a kérelemben szereplő 200 millió köbméter párnagáz konverziója nem befolyásolja a tároló további üzemeltethetőségét és a maradó párnagáz kitermelhetőségét. Ez tehát 2011-es átminősítés, és nem is értem istenigazából, hogy miért is került ez a probléma most ide erre az asztalra, hiszen az elmúlt évben is a párnagázzal kapcsolatos értékesítés két részletben megtörtént. Ez már nem párnagáz, ez már átminősített mobilgáz. Emellett természetesen a stratégiai készlet ugyanúgy megvan, és további párnagázkészletek is vannak még.

Úgy gondolom tehát, hogy innentől kezdve, amint ezeket a nyilatkozatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium beszerezte, e nyilatkozatok mentén nemzetbiztonsági szempontból a magyar energiarendszert semmiféle olyan ellátási probléma nem fenyegeti, ami itt most talán az önök részéről elhangzott. Nemcsak Magyarországon, de a szomszédos országokban is megvizsgáltuk, hogy milyenek a tárolókapacitások. Azt kell hogy mondjam, hogy itt is röppentek fel hírek valamilyen érdekekből eredően, akik igyekeztek bizonyos gázforrásokat befeketíteni. Leellenőriztük, ezek a gázforrások külföldön ugyanúgy rendelkezésre állnak, mint ahogy Magyarországon is. Tehát éppen az összekötöttségünkből eredően a tározók feltöltöttségéből itthon és külföldön, nyugodtan állíthatjuk azt, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ezen téli időszakot tetszőleges időjárási viszonyok között fogjuk tudni teljesíteni mind a stratégiai készletünkkel, mind pedig a párnagázzal. Azt hiszem, hogy most röviden ennyit szerettem volna reagálni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu