ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az LMP frakciója általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvényjavaslatot. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kifogásaink. Jelentős kifogásaink vannak, amelyeket ebben a vitában szeretnénk megosztani. Én csak azokra fogok koncentrálni, ahol gondot látunk. Természetesen vannak a törvényjavaslatnak olyanfajta pozitív vonásai is, amelyeket nem is vitatunk, nem is hoznám ide be. Azokra a részeire céloznék, amelyek újabb példát szolgáltatnak - ahogy azt mi magunk között szoktuk hívni - a kisbaltás jogalkotásra. A fogyasztói csoportok esetében 2012-ben találkoztunk ezzel a jelenséggel. Akkor még a bizottsági vélemények között a Gazdasági Versenyhivatal véleménye is ott volt, amely kifejtette, hogy persze be lehet tiltani új fogyasztói csoportok létrehozását, vagy úgymond moratóriumot lehet hirdetni rájuk, de a legfontosabb a működők alapos, átgondolt és szakmailag vállalható szabályozásának megalkotása lenne.

Itt vagyunk másfél évvel később, és semmi nem történt ebben az ügyben. Azt gondolom, hogy legközelebb újra meg kéne hallgatni a GVH képviselőjét. Ez már meg sem történt a bizottsági ülésén, amit elég szomorúan vettem tudomásul. Ahogy hallom, a GVH szerepe több oldalról támadtatik. Én azt gondolom, ahhoz, hogy elkerüljük azt, hogy a kínostól, a trehánytól a vállalhatatlanig terjedő szakmaiságú törvényjavaslatok tengerében a fogyasztóvédelem és a GVH egy olyanfajta sodorba kerüljön be, ami az elmúlt években bekövetkezett a magyar parlamentben, jó lenne, ha szakmai vitára bocsátanák ezeket a javaslatokat. Még egyszer hangsúlyozom: nem így kellene intézni a fogyasztói csoportok korlátozását. Az rendben van, hogy újakat nem lehet létrehozni, de mi történt ez ügyben, a jelenleg működőkkel kapcsolatosan - akik egyre durvább módon használják ki az emberek hiszékenységét - hol van az a szabályozás, ami vállalható lenne, és ami valóban megoldaná a problémát.

A kisbaltás jogalkotás másik példája ebben a javaslatban pedig az, hogy az úgymond plazastop néven elhíresült LMP-javaslatnak egy újabb kifordítását látjuk. Emlékeztetném önöket arra, hogy eredetileg 2010-ben az LMP azért nyújtott be a kereskedelmi egységek bizonyos nagyság feletti engedélyezésére egy moratóriumi javaslatot, ami 800 négyzetméter fölötti üzlethelyiségekre szólt volna, hogy az alatt a moratórium alatt - még naivak voltunk, azt gondoltuk, hogy szakmai munkát várhatunk a kormánytól -, fél év alatt dolgozza ki azt a fajta szabályozást, amely a helyi közösség igényének megfelelően a helyi termelők, a helyi kereskedelem védelmében helyzetbe hozná a helyi piacra termelő magyar vállalkozásokat, és adott esetben korlátozná, vagy ha a település közössége úgy dönt, akkor kiszorítaná a nagyobb bevásárlóegységeket.

Mi történt ehelyett? Az LMP javaslatát egy az egyben - nem akarok erősebb kifejezést használni, de - megbecstelenítették, 300 négyzetméterre csökkentették le ezt a korlátot, és a fővárosban egy ki tudja kikből álló bizottság kezébe adták, ami nem jelent mást, mint azt, hogy lehet tudni, kit kell megkörnyékezni ahhoz, hogy ez alól kivételt nyerjenek. Pontosan ellenkezőképpen sült el ez a szabályozás, nem a helyi közösség dönt, nem a helyi közösség érdeke szerint. A kivételek között fideszes haverok is vannak és adott esetben gigaplazákat is lehet építeni az alatt a kivételezési eljárás alatt, amit ez a bizottság végrehajt. Én hallgattam tegnap a kormány képviselőjének javaslatára és adatkéréssel fordultam az atlatszo.hu-n keresztül a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy ugyan tárja már elénk, milyen újabb kivételek vannak, mert azt tapasztaljuk, hogy pont az ellenkezője történik. Ebben a javaslatban tovább szigorítják az amúgy már eleve elhibázott szabályozást.

Én azt gondolom, vissza kéne térni ahhoz, amit az LMP eredeti javaslata tartalmazott, ugyanis számtalan ilyen működik a világban. Amikor rákérdeztem, hogy hol van ez a szabályozás, akkor azt mondták, hogy dolgoznak rajta, ők pontosan látják, hogy Belgiumtól kezdve Hollandián keresztül - ha néha kimennek a nagyvilágba, önök is láthatják - nagyon jól működik. Vajon miért nem lehetett megalkotni ezt a szabályozást az elmúlt másfél, sőt most már három és fél évben? Miért kell egy újabb szigorítással tölteni az időt ahelyett, hogy egy valódi jogalkotást hoznánk létre.

A harmadik kisbaltás pedig a pénzügyi ombudsman posztjának a megszüntetése. A hírek szerint ez az MNB-n belül tovább fog működni. Mi ehhez nem fűzünk túl sok reményt. A pénzügyi fogyasztóvédelem megint egy olyan téma volt, amiben az LMP volt a leghangosabb, hogy ebben azonnali lépéseket követelünk. Jól emlékszem, hogy már a kormányprogram vitájában felvetettük, hogy a bankok erőteljes megkímélése párosuljon egyfajta olyan pénzügyi fogyasztóvédelmi csomaggal, ami megvédi azokat az embereket, akik pénzügyi intézményekkel kapcsolatba kerülnek. Kidolgoztunk egy pénzügyi fogyasztóvédelmi csomagot, amely a védett számlát tartalmazta, meg azt, hogy a hiteltermékeket hogy lehessen átláthatatlanná tenni, aztán a követeléskezelők erőteljes korlátozását. Érdekes módon még ahhoz sem járultak hozzá - Rogán Antal harcosan védte a közjegyzőket -, hogy a devizahiteleseknek a közjegyzői díjakat ne maguknak kelljen fizetni, és ne a közjegyzőket kelljen ezzel erősíteni. Aztán később behozták ezt a javaslatot saját néven.

Most is az LMP állt elő azzal a csomaggal, amely kifejezetten megtiltaná a követelések eladását, bírósági végzéshez kötné a kilakoltatást. Tehát, hölgyeim és uraim, a pénzügyi fogyasztóvédelem terén semmi nem történt azon túl, mint hogy ezt a posztot létrehozták. A személyi alkalmatlanságát inkább ne is említsük, mert azt gondolom, hogy amit ő ebben az ügyben tett, azt inkább nem propagálnám tovább. Most pedig megszüntetik, illetve beviszik az MNB-be, ami önmagában jelentős problémát jelent az egész pénzügyi fogyasztóvédelemre. Eleve a pénzügyi ombudsman posztjának a létrehozása is úgy történt, hogy a PSZÁF a sajtóból értesült róla, pedig ő a felügyeleti szerve ennek a kormányzati területnek.

Tehát ez a fajta kisbaltás jogalkotás a fogyasztóvédelem területén sehova nem vezet, hiszen azt látjuk, hogy az egyik kezükkel valamit elkövetnek, aztán azt kijavítják, és közben ott állnak három, három és fél éve a kiszolgáltatott fogyasztók, akik a devizahitelesektől kezdve az ügyfélszolgálatok ügyfelein keresztül a különböző csoportokban képtelenek érvényesíteni az érdekeiket Magyarországon, és nem az van, mint minden normális civilizált piacgazdaságban, hogy a customer is king, a fogyasztó a király. Pontosan az ellenkezője történik, a fogyasztónál ma Magyarországon szinte nincs kiszolgáltatottabb szereplő. Kiszolgáltatottak vagyunk mint munkavállalók, és kiszolgáltatottak vagyunk mint fogyasztók. Három és fél év telt el a kormány működéséből, és ezek a bizony kifinomult szakmai odafigyelést és a civilekkel, a szakmai szervezetekkel való egyeztetést igénylő módosítások nincsenek előttünk. Ami előttünk áll, az az, hogy részletkérdésekben a természetesen helyes irányú, jó célú, de rossz megoldásokat javasolnak, és nem foglalkoznak azokkal az alapvető kérdésekkel, amelyeket egyébként mind érint ez a törvénymódosítás.

Rendben van, tudjuk támogatni ezt a csomagot, vagy egy tartózkodással azt mondjuk, hogy jó, nem ártalmas ebben a formában, de arra szeretném kérni önöket, itt a kampány, legalább próbálják megmutatni a fogyasztóknak, hogy abban a rendkívül komoly, súlyos és nehéz helyzetben, amiben ma Magyarországon a fogyasztók vannak, abban milyen érdemi szabályozási lépéseket tesznek. Ezt a csomagot tegyük bele és tegyünk mellé egy olyan fogyasztóvédelmi csomagot, amely elvégzi azt a munkát, amit végső soron nem sikerült elvégezni a pénzügyi ombudsmannak, nem sikerült megakadályozni a fogyasztók kiszolgáltatottságát eddig sem a fogyasztóvédelmi törvénnyel. Végezzük el együtt ezt a munkát. Azt gondolom, az LMP újra örömmel előveszi ezeket a javaslatokat, újra leteszi a kormány asztalára, és dolgozzunk azon, hogy végre ez a kormány elmondhassa, hogy valamit mégiscsak tett a fogyasztóvédelem területén, és ez nem egy elhanyagolt, némileg ignorált és némileg kisbaltás módszerekkel javítgatott terület, hanem komoly előrelépést lehet tenni ebben az ügyben.

(14.40)

Erre kérem az önök támogatását. Ebben a konkrét törvényjavaslatban megvizsgáljuk, hogy a bizottságban milyen bizottsági módosító merül fel, és ahhoz próbálunk javaslatokat tenni. De azt gondolom, ez a munka nem megspórolható, ez túl nagy terület és túl fontos terület ahhoz, hogy ilyen módon kikerüljön a kormányzat figyelméből.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu